Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-01-11 / 3. szám
2 VÁCI HÍRLAP gyakozva néznek sokan az ideál felé: vajha sikerülne az egy cél felé törő egyesületeket egy hatalmas, erős egyesületbe egyesíteni. A Váci Hírlap, mely ha mással nem, a gondolatnak felszínen tartásával iparkodott a tervet szolgálni (ámde ebből parányi érdemet sem vindikál magának) kötelességszerűen beszámol az eseményekről és örömmel jelzi, hogy a mozgalom megindult a múlt héten. A lövőház választmányában kezdeményezték s kiküldöttek azt a négy tagú bizottságot, mely a kaszinó és sportegylet megbizottaival tárgyal, utána a kaszinó nevezte meg szintén négy tagú bizottságát a tárgyalásra s legközelebb a sportegyesület fogja kiküldötteit megválasztani. Talán az általános nézetnek adunk kifejezést, midőn arról szólunk, vajha siker járna a tárgyalások során, de sajnos, ez aligha következik be úgy, a hogyan ez kívánatos. Már száz és egy kifogást hallottunk a lövőegylet, kaszinó, sportegylet tagjainak részéről, sőt azok is hangulatot keltenek, a kik e három egyesület keretén kívül helyezkedve el a kényelmes kritizáló — és nem fizető — pozícióban ülnek. Ha a jóindulattal és egymást megértő becsüléssel mennek az egyesületek a tárgyalásba, lehetetlen, hogy társadalmunkra hasznos ered- menynyel ne fejeznék be azt. Természetes, hogy a mindenkit érdeklő tárgyalásokról a mi lapunk bő referádával fog szolgálni. — A vásár napjai nem változnak, A múlt évi őszi közgyűlésen heves vita volt a máskor csöndes városi képviselők közt. Az 1911. év vásár napjainak megállapítását tárgyalták és az őszi Gál-vásár napjának megváltoztatását szerették volna keresztülvinni az izr. val- lású városatyák, mert ez a vásár éppen ünnepeikkel esik össze. Az iparosok a vásár napjának előbbre helyezéséről, vagy eltolásáról tudni sem akartak, a közgyűlés is úgy határozott, hogy a Gál-vásárt az i/r. ünnepeken kell megtartani. A határozatba nem nyugodtak meg az izr. kereskedők, kik a vármegyéhez fordultak a város képviselőtestülete határozatának megváltoztatását kérvén. Hétfőn volt megyegyűlés, mely a felebbezést elutasította azzal, hogy a váci vásár napjai határnapokra van engedélyezve, azt nincs joga a megyének más időpontra áttenni. ~~ ^ detnaipolyvölgyi villamos vasút lesz? Megbízható helyről vett értesülésünk szerint a du laipolyvölgyi vasút igazgatósága érdekes tervvel foglalkozik. A mi kis vicinálisunkon a személyforgalom annyira megnőtt, hogy kevés helyiérdekű vasút képes ily forgalmat kimutatni. A teherforgalmat a közel jövőben tehát külön kell már választani a személyforgalomtól. A vicinálisokon azonban a gőzüzemmel teljesített személyforgalom se nem fizeti ki magat, se nem oly modern és gyors, mint a villamossal történő vontatás. Ez utóbbi esetben 2—3 kocsi kis személyzettel, kevesebb költséggel s a mi a fő: gyakrabban indulhat a végpontok leié. Ennek megvalósítására gondol a dunaipolyvölgyi vasút, midőn villamos akkumulátoros mozdonyokkal akarja a személy- forgalmat lebonyolítani. A terv még tanulmányozás stádiumában van ugyan, de nem lehetetlen, hogy Hont- és Nógrádmegyék közönségének nagy örömére rövidesen megvalósul s ez esetben a menetidő is legalább egy órával fog megrövidülni. — Ügyészi Kinevezés. Ráday Gedeon gr. vármegyénk főispánja dr. Meiszner János váci ügyvédet tiszteletbeli megyei ügyésznek nevezte ki s ügyészségi megbízottnak a váci föszolgabiróság mellé osztotta be. — SzegényKonyhánaK. Paull Béla tanító tiz kilogram káposztát, Vörös Ferencné két koronát küldött. A szives adományokért halás köszönetét mond a vöröskereszt egylet elnöksége. — Vasárnap délután a ReresKedő- ifjaKnál. A váci kereskedőifjak egyesületének agilis vezetősége gondoskodott arról, hogy tagjainak, vendégeinek kedélyes és tanulságos, e mellett olcsó szórakozást szerezzen. Elhatározta, hogy minden második vasárnap délutánján átéli szezonokban felolvasással egybekötött táncmulatságot rendez. Az első ilyen szórakozás vasárnap volt s már is a nagy siker jegyében indult meg úgy, hogy a jövő vasárnapokon alighanem szűkek lesznek a kereskedőifjak helyiségei. Vojcsik titkár, Bokor jegyző két komoly szavallatát nagy figyelemmel és tapssal fogadta az igen nagy számú közönség. Dr. Csongor Gergely pedig a művészetekről tartott felolvasást általános figyelem közt. Nemes gondolatai, majd ellenállhatlan humora nagy tetszéssel találkoztak s a felolvasás végén felzúgó taps azt mutatta, hogy dr. Csongort mindig szívesen látják a felolvasó asztal mellett. Azután tánc következett — vacsoráig. A kereskedőifjak büszkék lehetnek az első felolvasó délutánjukra. — Az öreg Vácz. A Pesti Naplóban olvastuk ezt a kis apróságot: A kis nebuló az uj helyesírást tanulta. Otthon kérdést ad fel az apjának : — Ugy-e Vácz nagyon öreg város? — Hát bizony, fiam, van vagy ezer esztendős. — No mindjárt gondoltam, mert a nevét még mindig cz-vel Írja. A belgaKert Kitüntetése. A város alsó végén van a belgakert, melyet azért neveznek Így, mert alapitói, részvényesei javarészt belgák. Lehető legkevesebbet lehet tudni az üvegházas telepről, legfeljebb, ha említik nevét, a gazdák haragszanak, mert a trágyát megdrágította s azt mondják, hogy Vác- nak az egész telepből ennyi a haszna. Most a szó szoros értelemben vett zárt belgatelepről a fővárosi lapokban olvasunk. A szakácskiái- litáson különféle korai gyümölcsöt állított ki s ezért dicsérő okmánnyal tüntették ki. — Marschall Gyula nyugalomban. A király megengedte, hogy Marschall Gyula vezérőrnagy, a negyedik dandár parancsnoka betegsége miatt a dandárparancsnokságtól felmentessék. A váci huszárezred volt parancsnoka valószínűleg Váchartyánban fog letelepedni. Báthory Karoly síketnéma int. gondnok. Dr. Bíró Jenő fogorvos. Csányí László jogszígorló. Dr. Degré Miklós kír. tővényszékí elnök, Zalaegerszeg. Dombó Károly a Hangya-szövetkezet főkönyvelője, Budapest. Edví-Illés Aladár min. osztálytanácsos, Bpest. Ifj György Mihály üzletvezető. Heíntz János kír. kőzjegyzőheíyettes, Bpest. Jeszenszky Imre takarékpénztári titkár. Dr. Keszler István pápai kamarás, püspöki titkár. Kisparti János kegyesrendí tanár. Kolozsváry Mihály apátkanonok. Lukács István gyógyszerész. Dr. Ligeti Ármin egyet. m. tanár, Vísegrád. Dr. Majer József ügyvéd. Dr. Matísz Dezső kír. közjegyző. Nagy Kálmán tanárjelölt. Novák Antal mérnök. Gr. Odonell Roderích nagybirtokos, Veres- egyháza. Prónay Mihály főispán, Alsópetény. Sándor József kapitány, Jászberény. Sáry János építészgyakornok. Schandl Miklós kr. házfőnők és főgimnázium! igazgató. Schumacher Jenő droguísta. Szabó József kegyesrendí tanár. Szarka Gyula tanárjelölt. Szígvárt János gyógyszerész. Dr. Szontagh Tamás kír. tanácsos, a Földtani Intézet aligazgatója, Budapest. Dr. Szűcs István min. titkár, Budapest. Sztanek István kír. járásbíró. Várnay Imre nagybirtokos, Zsombolya. Víncze László kegyesrendi tanár. Zatocsíl Antal magánzó, Budapest. Ezekben vázoltuk röviden egyesületünk életében a múlt évben előfordult nevezetesebb mozzanatokat. Mielőtt jelentésemet befejezném, jelen alkalommal csak nehány reflexiót kívánok í elmondani az egyesület múltja alapján annak jövőjéről. A muzeum egyesület eddigi munkássága, céltudatos törekvései, melyekkel városunk múltját igyekszik földeríteni, eléggé nem méltányolható tevékenysége, mellyel a jelen művelődés áldásaiban részesít mindig szélesebb köröket, meggyőzhetnek mindenkit arról, hogy az egyesület életképes s alkalmas arra, hogy a város szellemi művelődését célzó törekvések középpontja legyen. Szellemi művelődésünk lelkűnknek kivetítése, mindannak a jónak, igaznak és szépnek a megvalósítása, melyet gon- nolkodás és érzésvííágunk termel, azoknak a lelkűnkben elő óhajoknak, törekvéseknek a való életbe való átvitele, a melyek saját egyéniségűnket, legbelsőbb énünket fejezik ki. A művelődés tehát olyan szellemi munkakífejtés, mely saját lábán járni tudó, eszményi célokért lelkesedő, tisztán látó s törekvéseit eszményi célok szolgálatában érvényesíteni tudó embert kíván. Kulturegyesületek feladata, hogy ilyen egyéneket egyesítsenek, hogy azok munkakífejtésükkel maguk körül azt a szellemi légkört fejlesszék, a melyben környezetük, mondjuk egy város lakosainak lelkületében fejlődjék, erősödjék, a mi abban nemes, a mi annak emberiességét legjobban kifejezi. Ilyen munkát eredményesen egyesüléssel, vállvetett buzgóíkodássaí lehet csak elérni, azért kulturaellenesnek tartok minden olyan irányzatot, mely egy város kebelében az azonos törekvésű, azonos célokért lelkesedő egyének elkülönítésére törekszik. Városunkban általános a panasz, hogy sok egyesület van. Ez megfontolandó jelenség. Az azonos cél elérésében, pl. a város szellemi művelődésén buzgólkodó egyesületek tömörülése, illetőleg egy szervezetben való egyesülése első rendű fontosságú volna. A muzeum egyesület, a mely a szellemi művelődés egy területét sem hagyja figyelmen kívül, melynek kebelében megszületett az ismeretterjesztő felolvasások eszméje, megvalósult a munkásoknak tartandó előadások gondolata, mely népkönyvtárával széles rétegeknek ad alkalmat a művelődésre, a leghelyesebb irányt jelöli meg, midőn múltúnkat I figyelve a történeti módon fejlődött művelődés terjesztésével hirdeti és eszközli a szülőföld megbecsülését, szeretetét s ezzel kapcsolatban a fajszeretet, a nemzetünkhöz való ragaszkodást és a hazaszeretetei. Reméljük, hogy egyesületünknek ez a tervszerű munkássága eszméinek megfelelő módon fogja éreztetni befolyását fejlődő városunk kultúrájára.
