Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-04-23 / 31. szám
Huszonötödül évfolyam 31. szám. Vác, 1911. április 23. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Két óra a közügyeknek. {Közgyűlés a városházán.') Vác, ápr. 22. Nagyra tervezték az új közgyűlési termet. Soh’se telt meg egészen, de oly kevés városatya is ritkán jött el, mint a mennyien voltak együtt a csütörtöki közgyűlésen, pedig, a mi ritka, kétszer is invitálták őket Írásban. Először dr. Zádor János polgármester hívta a városatyákat a rendes közgyűlésre, de hogy megbetegedett és az ünnepek miatt egy héttel elhalasztották a közgyűlést, a folytatásra már dr. Franyó István helyettes-polgármester bocsátotta ki az újabb meghívókat. így azután a közgyűlésen való elnöklés is dr. Franyó Istvánra szakadt és megcáfolta, hogy nincs „sitzfleisch“-je, sőt megadással és türelemmel várta két órán át, hogy a képviselő urak kibeszélhessék magukat, csupán arra figyelt, hogy a mi nincs a tárgysorozatban, arról szó ne essék, de ne is határozhassanak. A tavaszi közgyűlésnek különben nevezetessége, hogy új városatyák képe tűnt fel a szép fehér teremben. A jogi személyek és virilisek képviselőit most jelentették be és az új városatyák éltek is jogukkal : elfoglalták helyüket. Nélkülük még tavasziasabban festettek volna a széksorok. A népszámlálás. Dr. Göndör Sándor főjegyző bejelentette, hogy a népszámlálás költségei 2138 K 30 f-t Petőfi és Vác. Irta és felolvasta a Váci Muzeum-Egyesület Petőfímatínéján TRAGOR IGNÁC dr. 3 Itt ismét revíndíkálnom kell szülővárosom részére egy Petőfi költeményt. Az első az Anyám tyúkja volt, melyről négy év előtt Petőfi kéziratából magából —- annak hasonmása közlésével — mutattam ki, hogy Petőfi itt Vácon irta. Havas Adolf, Petőfi ösz- szes müveinek kiadója a Vas-uton című költeményhez azt a megjegyzést fűzi, hogy Petőfit ennek a megírásában a pest—szolnoki vasútvonalon szerzett impressziói inspirálták. (Dr. Barótí Lajos, Petőfi költeményeinek első kritikai kiadásáról. Egyetemes Phílologíaí Közlöny XVIII. 798.) Nem a localpatríotísmus érzete, hanem az igazságnak a kínyomozása késztet arra, hogy ennek a téves állításnak megcáfolására több érvet soroljak fői. Az Összes müvek megjelenésekor Barótí Lajos már annak a véleményének ad kifejezést, hogy Petőfi nem a pest—szolnoki, hanem a pest—váci vonalon utazott és ezt az állítását azzal igazolja, hogy Petőfi szülei akkortájt Vácon laktak és ő többszőr íderándult látogatásukra. (Valószínű, hogy az ujonan — 1847. szeptember 17-én — megnyílt pest—szolnoki vasút értendő, melyen Petőfi rövid kirándulást tett. Az Egressy Ákos által elbeszélt anekdota semmíkép sem látszik hihetőnek.) emésztettek fel, ebből a népszámláló biztosok 1500 koronát kaptak. A költségvetésbe 4000 koronát vettek fel az elmúlt évben, tehát az összegnek majd a felét megtakarították. Itt azután dr. Galcsek György, a pénzügyi bizottság elnöke vette át a szót és a főjegyzőt, a ki az egész népszámlálást vezette, jutalmazásra ajánlotta. Nemcsak gondos munkát végzett — úgymond — és köteles terhet vállalt, de statisztikát készített és alapját vetette meg a bejelentő hivatalnak munkásságával. A közgyűlés szívesen szavazott meg dr. Göndörnek 500 K jutalmat. Mi van a vásártérrel? Egy kérdés, mely a városatyákon túl az egész várost érdekli. A polgármester indítványára mondotta ki egy fél év előtt a közgyűlés, hogy minden rendes közgyűlésnek jelentést kel! tenni, mi van a királyi kisebb haszonélvezeti jogok megváltásával. Azóta meg is tartják a határozatot és most már a második információt kaptuk. Dr. Galcsek György referált és bejelentette, hogy dr. Morlin Zsiga tiszti ügyész javaslata szolgál ebben a végtelen nagy fontosságú ügyben alapvető munkának, melyet végigtárgyalt már a regálé-bizottság, megegyezett azokban a pontokban, melyek a város érdekeit szolgálják. Most következik a végleges szövegezés, a mit, ha a polgármester nem lenne beteg, már el is végeztek volna. A város feje Iga2, hogy a szolnoki vasútvonal 1847-ben nyílt meg, de még nyáron — szeptember í-én — Petőfi pedig december végén írta a Vas-uton című költeményét. Ebben az esztendőben ugyanis csak négy költeményt írt meg. A megjelenés sorrendjében pedig ez a költeménye a Cakó temetésén című után következik. Cakó öngyilkossága tudvalévőén december I4-én történt. A váci vonal egy évvel előbb, Í846. julíus I5-én nyílt meg. Ezen Petőfi több ízben utazott. O maga is írja, Egressy Ákos és Sass István is említik, de természetesnek is kell találnunk, hiszen rajongásig szeretett szülei itt laktak Vácon, a hová látogatásukra Petőfi többszőr ellátogatott, ezzel szemben a szolnoki vonalon semmi keresnivalója sem volt. Havas Adolf valószínűtlennek találja Egressy Ákosnak ezt az előadását, melyet érdekességénél fogva érdemesnek tartok egész terjedelmében közölni: Ha Petőfi Pesten volt, — mondja Egressy Ákos, (Emlékeimből, Egyetértés Í886. évi augusztus 20-íkí 230. sz.) — nem múlt el nap, hogy ne találkozott volna atyámmal, Egressy Gáborral, a nagy, tragikus színésszel Történt, hogy egy hétig nem láttuk. Senki sem tudta okát elmaradásának. Az időben nyílt meg — Pesttől Vácig — az első hazai vasút! A nyolcadik napon megjön Petőfi s maga beszéli el atyámnak, hogy az egész hetet a vasúton töltötte. Pesttől Vácig s Váctól azonban néhány nap múlva elfoglalja hivatalát, ezt a munkát elvégzik s aztán megküldik a püspökségnek és a káptalannak, hogy megjegyzéseiket megtehessék. A mennyire a pénzügyi bizottság elnöke ismeri a városon kivtil a két másik faktor hangulatát, előre jelezheti, hogy azok kifogásokkal élni nem fognak és rövid idő múlva a megegyezés létre jöhet. A képviselőtestület további bizalmát kéri a bizottság részére és a mit a városatyák éljenzése mutatott, hogy meg is kapták. Nem kell bejelentő hivatal! Némi keserűséggel Írjuk le, hogy Vác város képviselőtestülete, mely az újabb időben mindazt, a mi a haladást szolgálja, lelkesen felkarolta, a legutóbbi közgyűlésen egy modern intézményt tiltott le, mert 2 —3 ezer koronájába került volna a városnak. A bejelentő hivatalról volt szó. A képviselő- testület előző közgyűlésén kimondotta, hogy a bejelentő hivatalt szervezi, most pedig nagy vita után rácáfolt önmagára és kimondotta, hogy nem kell bejelentő hivatal. Dr. Göndör Sándor főjegyző, mint a ki az előmunkálatokat végezte, referált. Szerinte a bejelentési hivatal 1200—2000 koronánál többe nem kerül, a szabályrendeletet is elkészítette, de a közgyűlésnek folyamodnia kell a belügyminiszterhez, hogy a hivatal felállítását kötelezőnek mondja ki. Kálló Antal rendőrkapitány izgatottan szólt, Pestig folyvást utazott, annyiszor napjában, a hányszor a vonat ment, még pedig első osztályú kupéban, a hol, mint mondja, kényelmesen végezhette írnívalóít. Költsége bőven telt, jegyzé meg, mert nagyobb összeget kapott könyvárusától — ha nem csalódom: költeményeinek első összes kiadásáért — s hogy utazása örömére, folyvást a legdrágább szivarokkal delektálta magát az egész úton. Ez az előadás egészen Petőfi ízű, teljesen ő reá vall. Hogy a váci vasút adta neki az impulsust a Vas-uton című költemény írására, az Petőfinek Kerényí Frigyeshez írt IX. üti leveléből is kitűnik: Azon a vasúton -- mondja — bámulatosan halad az ember. Szeretném rá ültetni az egész magyar hazát; néhány esztendő alatt tán kipótolná, a mit néhány század alatt elmulasztott a haladásban. Kár, hogy oly rövid még nálunk az egész vasút. Mikor az ember azt gondolja, hogy még csak fölül, már akkor leszáll s ott van Vácon. (Petőfi Sándor, Összes művek V. 379.) (Folytatása szerdai számunkban.) A Kamarazenéről. I. A kamarazene valósággal kamara zenét jelent. A kamara szót itt kissé átvitt értelemben kell venni. Nemcsak udvari kamarát, hanem általában a nagyvilágtól elzárt, elkiilönzött, magaT
