Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-04-16 / 30. szám

VÁCI HIRLA 3 A munka szerzője a magyar történetírásnak régi érdemes munkása, Farkasfalvi Imre. Sok jeles dolgozata között nem utolsók azok, me­lyek városunk múltját tárgyalják. Ő volt az első, a ki önálló munkában magyar nyelven irta meg városunk történetét. De nemcsak tör­téneti, hanem földrajzi szempontból is foglal­kozott Váccal és a földrajzi közleményeiben közel három ives tanulmányt tett közzé ősi városunkról, melyet szellemi szülőföldjének tekint. A helyi és fővárosi lapokban, folyóira­tokban és lexikonokban nem egy cikke és ta­nulmánya jelent meg, hogy ismertesse váro­sunkat, megállapítsa vitás történeti kérdéseit, vagy magasztalja természeti szépségét. Olyan nagy jó akarattal, annyi fáradságos utánjárás­sal nem művelte városunk kultuszát Dese- ritiust és Karcsút kivéve senki sem ! Csodá­latos, hogy a három érdemes férfiú egyike sem volt Vác szülötte ! Veterán történetírónk, a kit sokan, még bi­zonyára régi családi nevén Findurának ismer­nek, ismét kezébe vette a tollat, hogy értékes, alapvető munkával gazdagítsa a történelmet. Most megjelent könyve 12 fejezetre oszlik. A kissé terjengős és körmondatai miatt homá­lyos bevezető után a kői és I. Mátyás ural­kodásának jellemzése következik. Midőn eme korszak történeti és politikai eseményeinek ke­retébe kissé hosszadalmas módon beléillesz- tette a váci országgyűlést előidéző okokat, rátér az országgyűlés történetének tárgyalására. A középkori jog szokásaiból vont helyes következtetéssel megállapítja (VIII. fejezet), hogy az országgyűlés a Hétkápolna környékén elte­rülő lapályos helyen folyt le. Részletesen fel­sorolja azoknak a főuraknak a nevét, a kik az országgyűlésen résztvettek. Kitér egyéniségük jellemzésére is. Báthory Miklós váci püspök­ről az őt méltán megillető részletes ismertetést ad már előbb, (a 28 és köv. lapon). A X. fe­jezetben fölsorolja a váci országgyűlés ösz- szes ismert kútfőit, majd a XI-ben törvény hiteles szövegét közli az eredeti latinnal kap­csolatos magyar fordításban. Végül a XII. fe­jezetben kétséget kizáró módon megvédelmezi idő, mikor azt mondhattam: ki ne ismerne engem! Szép ám, csak pillanatra is bírni egy olvasó közönség figyelmét s hogy ezt én megnyertem, boldogabbá tesz végórámon, mintha kortársaímtól meg nem értve, de oly reménnyel halnék meg, hogy örök életű le­szek az utókor ajkain. A legkárhozatosabb vexák egyike, ha az ember Vácra siet, hogy a gőzösön még az nap Pestre érjen s a gőzös öt-hat perccel elébb indul el onnan, mint az ember ott terem, így jártam. A mint a váci hegyről leeresz­kedtem, ott ment a gőzös épen alattam s mire a városba értem, a gőzös már ... óh! deníque Vácon kellett az éjt töltenem. És ez kínos éj volt. Valami kísértet bolygatott, nagyszerű, méí- tóságos alak, de minden tagja összezúzva. Másnap reggel tudtam meg: ki volt ? Azon fogadóban, melyben háltam, van a színpad, az előttem megjelent éji kísértet kétségkívül az itt agyonvert színművészet szelleme vala. Nem akarván estig várni a gőzösre, meg­fogadtam a fogadós lovait, melyek korán reggel elég gyorsan ragadtak a már annyira óhajtott Pest felé, de mégsem oly gyorsan, hogy ne nyugtalankodtam volna. Hánykódá- somban egy verset vágtam: „Idvezlet Pest­hez“ ... A ki tudni akarja, milyen érzelmek­kel léptem Pestbe, olvassa ezt a verset. (Úti a váci országgyűlésen hozott határozatok hi­telességét. Nagy és fárasztó munka eredménye ez a könyv, mellyel Farkasfalvi Imre a hazai tör­ténetírást gazdagította, Vác városának minden fiát lekötelezte és a maga irói babérjának számát szaporította. De teljes elismerés illeti meg tevékeny egyesületünket is, hogy az ér­demes és értékes munka kiadását magára vál­lalta. A könyv bolti ára 3 korona, de az egyesület tagjai tagilletményük fejében kapják Csáky Károly gróf püspök jubileumi érmével és az egyesület 1910. évi jelentésével együtt. HireK,. — Húsvéti számunK 8 oldal terje­delemben jelent meg. A Váci Hiriap legKözelebbi száma e hó 23=án (va= sárnap) fog megjelenni. — A püspöh fürdőn. Gróf Csáky Ká­roly megyés püspökünk, ki a nagyheti szer­tartásokat maga végezte a nagytemplomban, e hónap végével Karlsbadba utazik, hol a ren­des kúra alá veti magát. A grófpüspök május végén tér vissza székvárosába. — Közgyűlés helyettesehKel. A vá­rosi közgyűlést, mely nagycsütörtökre volt ki­tűzve, miként előre jeleztük, elhalasztották e hó 20-ikára. A városatyák már lapunkból ér­tesültek, hogy valószínűleg hiába fáradnak fel a közgyűlési terembe, hát csak hatan jöttek el. Éppen, hogy a jegyzőkönyvhitelesitők kikerül­tek. Különben a két perces közgyűlés csupa helyettesekkel lett megtartva. A polgármester megbetegedett, Franyó István dr. polgármester- helyettes ült az elnöki székbe. Göndör Sándor dr. főjegyző elutazott, Récsei Gyula jegyző ki­küldetésben volt, hát jegyzőnek Bárdos Ernő tanácsost kérte fel. Morlin Zsiga dr. tiszti ügyész sem voit jelen, ügyész nélkül pedig nincs közgyűlés, Lengyel Soma dr. lett az ad hoc ügyész. A mi ezután következett, már gyorsabban ment. Az ismert szabályrendeletre jegyzetek. Petőfi Sándor, Összes müvek V. 346.) Ilyen című vers Petőfi költeményei között nincsen. Barótí Lajos azt hiszi, hogy a Messze vándoroltam . . . kezdetű költeményt kell alatta értenünk. (Dr. Barótí Lajos, Petőfi költeményei­nek első kritikai kiadásáról. Egyetemes Phílo- logíaí Közlöny XVIII. 683.) Sohasem tudta elfeledni és nem is bocsátotta meg sokáig Petőfi Vácnak ezt a kínos éjszakát. Két év múlva, Í847. julíus í-én, a mikor Emődy Dániel kíséretében Vácra jön, hogy to­vább utazzék felsőmagyarországí barátai látoga­tására, kígúnyolja Pálffy Albertet, mert szereti Vácot. A. mily nagy a rokonszenve Pálffy Albert (A Hazank 1847. évi í í 6. számának 463. lapján) barátunknak ez iránta Vác iránt, — mondja — épen oly nagy az én ellen­szenvem. Szegény Bertí! mindig Párísról áb­rándozott s utóbb is majd Vácon telepedik meg. Milyet nevetek, ha majd így kell címez­nem a levelet hozzá: Pálffy Albert barátom­nak, hites ügyvédnek, jeles írónak, Vác vá­ros érdemes polgárának, tisztes családapának. Hahahaha ! Carteaux, Etoíle — sombre Troís Rívíéres sf Rívulí Domínarum írója... és... váci' polgár, hahaha! . . . de azt mondja O-Mear: ,,ismerem az élet utaít, azért nem csodálkozom a történteken.“ (Folytatása vasárnapi számunkban.) hivatkozott az elnök, hogy össze kellett hívni a közgyűlést. De el is lehet halasztani egy héttel, a mit rögtön határozatkép ki is mon­dott. Aztán boldog ünnepeket kívánt a hat városatyának és vége volt a közgyűlésnek. — Az idei országos evezős ver­seny. Az evezős egyletek országos szövet­sége a múlt hét szombatján Budapesten gyűlést tartott, melyen szó volt az idei országos ver­senyről is. A szövetség már régebben elhatá­rozta, hogy ezt az érdekesnek Ígérkező és látványosság-számba menő versenyt az idén Vácon kívánja megtartani, mert ez a város a legalkalmasabb a versenyrendezésre, mert a pálya nézőtere, a korzó igen szép és hosszú, a versenypálya pedig' egyenességénél fogva valóban a legideálisabb. Az országos evezős verseny napját azonban a szövetség napját rosszul választotta meg és sehogy sem tudott a váciakkal megegyezni, mert egyik napon Vácon vásár van, a másik meg közel esik a szegedi, szolnoki, bécsi versenyekhez, melye­ken a váciak is részt akarnak venni. A VSE. julius 16-ikát ajánlotta a verseny napjául, ez ellen azonban a „Pannónia“ erélyesen tiltako­zott, mert akkor van a hamburgi verseny, a legjobb négyesük odamegy s igy a váci ver­senyen nem védheti a már kétszer megnyert Vác város diját, a melyre pedig fáj a foguk s félnek, hogy a váciak viszik el. Ezt vitatták szombaton a szövetség ülésén, a hol minden fővárosi egylet elfogadta julius 16-ikát, csak a Pannónia nem. Végre is az elnök határoza­tiig kimondotta, hogy az orsz. evezős verseny az idén Vácon lesz julius 16-án. Úgy tudjuk, hogy az összes fővárosi egyletek beneveznek s igen készülnek a Duna és az új Műegyetemi evezős Klub. — MiKor lesznek a bérmálások? Megyés főpásztorunk körlevelében közli a ta­vaszi bérmálások sorrendjét, mely a követ­kező : bérmálás lesz május 2—5-ig Kecske­méten, 6—7-ig Kiskundorosmán, 8—9-ig Hód­mezővásárhelyen, a hol a sámsoni hivek is megjelennek, 10—11-ig Szentesen, a hol a de- rekegyháziak is bérmáltatnak, 16-án Nógrádon, a berkenyéi hívekkel együtt, 17-én Nőtincsen 18-án Borsosberényben, 19-én Romhányban, 20- án Nógrádbercelen a becskeiekkel együtt, 21- én Magyarnándorban, 22-én Herencsényben a terényiekkel együtt, 23-án Cserhátszentivány- ban a mátraszőllősiekkel együtt, 24-én Bujá­kon az ecsegiekkel és csécseiekkel együtt, 25-én Jobbágyiban, 26-án Palotáson, 27-én Lőrinciben, 28-án Heréden a nagykökényesiek- kel együtt, 29-én Kálión a versegiekkel együtt, 30-án Aszódon a kartaliakkal együtt, 31-én Galgamácsán, junius 1-én Püspökhatvanban a püspökszilágyiakkal együtt. — Takarékpénztár Alagon. A Duna­keszitől elszakadt Alag gyors fejlődését mu­tatja, hogy már megalakult a takarékpénztárja is 250 ezer korona alaptőkével. Eredetileg 200 ezer koronás alaptőkét terveztek az alapítók, de kizárólag a helyi érdekeltség gyorsan túl­jegyezte azt és ötvenezer koronával emelni kellett az alaptőkét. Az alakuló gyűlést most tartották meg Kleiszner Rezső fővárosi tanár elnöklete alatt. Az igazgatóság tagjai lettek Magyar Elek, a lovaregylet főtitkára, Szlatényi Béla a menetjegyiroda igazgatója, Kleiszner Rezső lanár, Molnár Gyula az alagi verseny- pálya vezetője, Planner Károly tréner, Szalay Gyula nagykereskedő, dr. Osváth Albert tör­vényszéki orvos és Őszi Kornél lapszerkesztő. A felügyelő-bizottság tagjai Magyar László, az úrlovas szövetség titkára (elnök) Hajnal Jenő jegyző, Varjassy Dezső hivatalnok, Alexy János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents