Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-03-28 / 24. szám
2 VÁCI HÍRLAP Vasárnapi levél. Az ifjú öregek. Az ifjúság, a fiatalság jussa, hogy úgy mondjam, talán kiváltsága is, hogy mint élvezetet nyújtó tényező szerepeljen itt is, ott is. Az idősebbek, vagy gyönyörködnek a fiatalok munkájában, tevékenykedésében, vagy pedig, mint a megállapodott gondolat- és érzésvilág birtokosai, oktatnak, tanácsot adnak. Legalább ez lenne a világ sorának a rendes befolyása. Hogy ennek igv kell lennie, azt hiszem, többen gondolják, mint nem. De hogy ez nincs egészen igy, ezt meg kevesebben tudják talán, mint a kik abban a hitben vannak. Sajnos, hogy a mai kor gyermeke nem érzi meg a helyes irányt, a melyben működnie, magát képeznie s a mely állal másokat, saját erejének fejlesztése árán gyönyörködtetni kellene. Manapság a régi szép és jó szokástól való elpártolás s a léhaság látszólag kellemes tereire való rohamos özönlés a legkedvesebb törekvések, foglalkozások egyike. Mily jól esik ily körülmények között látnunk azt, ha az idősebbek előállanak s jó példát mutatva az ifjúságnak, magukra vállalják azok kötelességének egy részét. Ezt láttuk legutóbb, a Tulipán-Szövetség Magyar-Védőegyesület váci köre által rendezett kuruc-estélyen. Ott dalolt az I. váci ált. ipartársulat dalárdája. Dalolt szépen, lelkesen, érzéssel, fegyelemmel. Nemde feltűnt mindenkinek, hogy a dalárda tagjai között jó néhány idősebb, őszes férfi is volt!? Mint az estély igazi kurucai, vették ki részüket a lelkes polgárok a dalárda szerepléséből s egyszersmind sikeréből is. Ugv álltak ott, úgy daloltak ott, mint a fiaikat énekelni tanító anya-madár. Jelenlétük, szereplésük a dalárda sikerét, tudom, nem utolsó sorban biztosította. Hogyne dalolna ott kedvvel, tűzzel s kellő komolysággal a fiatalság, a hol példát erre tisztes férfiak szolgáltatják ! ? Hogyne lenne lelkes, kitartó tagja oly dalegyesületnek, a melyben ily ifjú öregek teremnek!? Hogyne menne oda szívesen, a hol a kedélyt s a dal nyomán fakadó nemes érzést oly szép fejlettségi fokon lévőnek látja!? Megy oda kedvvel, megy. Lelke örök vig kedélyre, szive nemes érzésekre, finom árnyalatú benyomásokra vágyik s ezeket itt mind megszerezheti magának. Példa reá az ifjú öregek lelke, szive, biztosítéka pedig a vezetőjük, a karnagyuk szakértelemmel párosult buzgósága. Szinte még most is hallani: Balog Ádám a nevem, ha vitéz vagy jer velem. — Különösen ez utóbbi két szót vegye a fiatalság olyannak, mint az ifjú öregek komoly hívását. Ne engedje a jussát senki. Éljen minden fiatal szív az ő kiváltságával s lelkesüljön, hogy ha majd szükség lesz reá, ő is lelkesíthessen ! Hírek. — A váci Kossuth-szoborra. Özv. Huber Józsefné20 K-t, özv. Losonczi Nagy Károlyné pedig 10 koronát küldött szerkesztőségünkbe a létesítendő Kossuth-szoborra. Eddigi gyűjtésünk 130 korona, melyet gyümölcsözőieg kezelünk. — Konferencia-beszédek Vácon. Mint minden évben, úgy ez idén is gondoskodott arról a megyés főpásztor, hogy a nagy böjti időszak utolsó idején egy jézustársasági atya konferencia-beszédeket tartson a művelt férfiközönség részére. Ezeket március 31-én, április 1-én és 2-án mindenkor délután hat órakor tartjákjmeg'az irgalmasrend templomában. A konferencia-beszédek re a püspöki iroda meghívókat bocsátott ki. Ugyanezen a napokon a papság részére is lesznek konferenciabeszédek délután 3/44 órakor a székesegyházban. — A kaszinó igazgatói. Megírtuk, hogy dr. Preszly Elemér a kaszinókor igazgatója és Váró Károly a kör aligazgatója lemondottak viselt tisztükről. Dr. Lencsó Ferenc elnök a kaszinó választmányát kedd estére hívta össze, hogy a lemondások ügyében határozatot hozzon. A kör még nem tartott ily népes választmányi ülést, minő a keddi volt, a mi azt mutatja, hogy minden kaszinótagot érdekel a válság, melyet elhárítani kötelessége a választmánynak. Az elnöklést Fábián János választmáuyi tag vette át és dr. Morlin Zsiga indítványára kimondotta a választmánya ülés, hogy mindkét igazgató iránt az egyesület legteljesebb bizalommal viseltetik, a kaszinói élet fellendítése körül szerzett érdemeiket elismeri és méltányolja, azért kéri, hogy lemondásukat vonják vissza éppen a kaszinó érdekében, melyet ezzel váltságoktól mentenek meg. Az egyhangúlag hozott határozatot Írásban kézbesítették dr. Preszly Elemérnek és Váró Károiynak. A kaszinó tagjai meg vannak győződve arról, hogy mindkét igazgató éppen az egyesület érdekében megmásítja szándékát és az impozáns bizalomnyilvánitásra megtartja tisztét. — Előléptetések és kinevezések az adóhivatalnál. A pénzügyminiszter az adóhivatali tisztviselők státusrendezése alaalmából Zádory Lajos adótárost a VIII- k, Solty Gusztáv ellenőrt a IX-ik rangosztályba léptette elő, Szegő Pál és Irite Soma adótiszteket pedig adóhivatali segédekké nevezte ki — Dombayék szinelőadásai. Bombay Mihály és neje országjáró útjukból hazaérkeztek és most itthon Vácon nehány szinelőadást akarnak rendezni nyolc tagú társulatokkal. A Dombay-párt felesleges a mi közönségünknek bemutatni s mert az ő előadásaik a legkedvesebb művészetet tartalmazzák, szives pártolókra is akadtak mindig a váciakban. Most is mindjárt a bérletük úgy sikerült, hogy első napon 25 aláírójuk akadt. A terv szerint az előadások, melyeket csak szombatonkinl és vasárnnponkint rendeznek, a Kúrián lesznek. — 216 kubikus. Szerdán reggel a budapesti személyvonat érdekes szállítmányt hozott. Mikor megállott a pályaudvaron, a kocsik kijáratában egy csomó fehér béléses suba jelent meg s jó negyed óra alatt 216 subát raklak ki. A 216 suba 216 kubikosé volt, a világ legjobb földmunkásaié. A vácbudapest-gödöllői villamos hozatta őket s a vác-gödöllői vonalon osztotta be mindannyit munkába. Szóval a villamos vasút építési munkálata ezzel megkezdődött és szünet nélkül fog folyni késő őszig. Tudvalevő, hogy az engedélyokirat szerint jövő év augusztusára a villamos vicinálist át kell adni a forgalomnak. — Olcsó szőlő-karók. A faanyag általános értékemelkedése mellett a szőlő-karók ára is rohamosan is emelkedett. A természetes értékemelkedés mellett különösen a kisebb szőlő gazdák kihasználása volt szembeszökő, mert horribilis árakat voltak kény^telenek silány árúért fizetni. Hogy a gazda helyzete e téren könnyítessék, Törökhegy szőlőhegyközség választmánya elhatározta a szükséges szőlőkaróknak együttes tömegrendelését. Sikerült is a lehető legkedvezőbb árajánlatot elérnie. Hasított boroviea-karónak ezre 39 koronáért, háromszögletű luckarónak ezre 58 koronáért kapható a vasúti állomáson átvére. így minden ezer karónál a gazda 8—10 koronát megtakarít, mert az itt mint egy fiatal tengeri cső, csak valamivel hosszabb, felső leveleit lehámozzák, azután összevagdalják és zsírban kisülik. Mondhatom kitűnő eledel. Vacsora után frissananászt, görög és sárga diny'ét tálaltak fel, kétszeres jó étvággyal fogyasztottuk már csak azért is, mert nekem még nem volt alkalmam január negyedikén ebből a gyümölcsből ennem. Az első falat után összenéztünk Paczka barátommal és egyet gondoltunk, hogy t. i. milyen hideg lehet most a mi Kárpátaink által övezett kies hazánkban és mit adnának most ezért a friss gyümölcsért? Narancslevélből főtt teával befejezve vacsoi'ánkat, rövid társalgás után nyugvó helyünket kerestük fel. Mikor már az ágyban voltunk, valami kellemetlen szag ütötte meg szagló szerveimet, figyelmeztettem erre társamat, de ő azt felelte, hogy nem érez semmit és jobb lesz, ha én is inkább alszom és nem kutatok az általam felfedezett szag után. Nem is kellett ringatni, mert a jótékony álom csakhamar felejtetett velünk minden földi szépet, fájdalmat és rothadt ökörbőr szagot, mert, mint másnap kiderült, egy bomlásnak indult ökörbőr díszelgett, a hálószobánk el nem rejtett falán. Reggel felé annyira fáztunk, hogy minden magunkkal hozott ruhával kénytelenek voltunk betakarózni. Hét óra után felkeltünk és mikor kinyitottuk pajtánk (pardon hálószobánk) ajtaját, sűrű köddel voltunk körülvéve és ez megmagyarázott mindent, ami a hideget illeti. Ezután reggelinek tálaltak fel, mi a következő fogásokból állott: tojás rántotta (egy zsemlyére 3 drb.). Sült hús. A minden étkezésnél elmaradhatatlan frijolesből babfőzelék. Édes tészta. Banán. Papaya (dinyefa gyümölcse). Ananász. Tea, vagy vörös bor. Ez minden nap igy folytatódott úgy, hogy reggelink egy kisebb fajta lunchnek is beillett. Reggeli után lóra ültünk és Paczka Sándor hazánkfiának Hungária kávételepére lovagultunk, bebarangoltuk az egész kávételepét, megtekintettük a vanília és kakaó ültetvényét. Reggeli után mindennap kilovagollunk és bejártuk a közeli kávéültetvényeket és barangoltunk az őserdők sűrűjének regényes részeit, melyeket számtalan fényképben örökítettünk meg. Van itt az őserdőben egy liána faj, mely a legmagasabb fák hegyéig is fekoszik és arról nevezetes, ha a földfeletti részét elvágjuk, úgy a szárból, vagy 3—4 liter tiszta viz folyik ki. Ha pld. egy erdőt irtanak kávételepitésre, úgy ezeket a liánákat mindig legutoljára hagyják meg, mert az irtási idő alatt a munkások ezekből szerzik meg az ivóvizszükségletüket. (Folytatása szerdai számunkban.)
