Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-03-21 / 22. szám
2 VÁCI 11 I R L A P Vasárnapi levél. A Koldus-kérdés. Kalló Antal rendőrkapitány igen érdekes eszmével foglalkozik. A koldulást akarja városunkban betiltani. Hogy azonban az arraszorulók az őket fentartó alamizsnáktól ne fosztassanak meg, az egyeseknek e célra megajánlott adományait a rendőrség gyűjtené össze s fizetné, osztaná ki minden hó elsején a szegények — ezután már nem koldusok — között. Egy újabb adó lesz ez! Önkéntesen megajánlott közjótékonysági-adó. ügy mondják, hogy több városban már sikerült a koldulást ily módon megszűntetni. Rendőrkapitányunknak bizonyára rendelkezésére állanak az ily helyeken gyűjtött tapasztalatok. S valószínű, hogy épen e tanulságok késztették az elhatározó lépésre. E kérdés megoldása rendőri ügy (közbiztonság), meg szorosan vett társadalmi kérdés is. Úgy kell megoldani a dolgot, hogy mindkét nézőpontból kielégítő legyen az eredmény. A közbiztonság javuljon, a közönség szabadhassák meg a folytonos háborgatástól s a szegényeknek legyen meg ezután is mindennapi kenyerük. Ha ezeket elérjük a mostani terv keresztülvitelével, rendőrkapitányunk elérte célját s mi mindnyájan hálásak emlékezünk meg mindenkor az új állapot megteremtőjéről. A koldulás betiltására, megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket örömmel üdvözöljük! Azt hiszem, — ha nem is az egész, de a közönség jelentékeny, részének nevében beszélek, a midőn a támogatásunkról biztosítjuk Iválló rendőrkapitányt. Úgy hiszem, városunk közjótékonysági egyesületeire, is számíthatunk. Mindenesetre fel kell szólítani, kérni őket az ügy jóakaratéi tanulmányozására. Egyéni nézetem, érzésem azért szeretné leginkább a koldulást már csak mind elmúlt dolgot ismerni, mert a koldulás az eviberi méltóságnak egyik legkirívóbb becsmérlője. S valahányszor koldust látok, mindannyiszor fülembe cseng: »íme az ember!« Humánus célú munkálkodásunk egy célja: egy mai kornak megfelelő szegényház megalkotása legyen. Igen Sokan élnek vissza a könyörületes emberek jó szivével. Igen sok az álkoldús, a dolog kerülő. Ezeknek is igen megcsappanthatja a számát a rendőri szobában való havonkénti jelentkezés! Szentgyörgyi. Hírek. Március 15. Dunakeszi község közönsége f. hó 14-én, vasárnap ünnepelte március idusát. Délelőtt 10 órakor a r. kát. templomban ünnepi istentisztelet volt. A polgárság ünnepe este 7 órakor a függetlenségi kör helyiségében folyt le nagy közönség jelenlétében. Nagy Géza elnök, a Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgatója, elnöki megnyitója után Hajnal Jenő jegyző tartotta meg ünnepi beszédét. Igen tartalmas, mély gondolatokkal telt beszédet, melynek előadása fokozta a hatást, meleg, elismerő tapsokkal fogadta a közönség. Ruthard János nagy lelkesedéssel szavalta a Talpra magyart, kedves alkalmi dialógust adtak elő Kovács Erzsiké és Schmidt Emyke. Straka A. Tóth Kálmán költeményét szavalta, Pacher Kornél pedig alkalmi felolvasást tartott. Szinhart J. és Glauzius F. szavallata után a függetlenségi kör sikerült ünnepélye véget ért. A kosdi ref. egyház e hó 14-én, vasárnap kegyeletes ünnepélyt rendezett. Templomban alkalmi egyházi beszédet tartott Biczó Pál lelkész, melyben a haza múltjából annak jelenét és jövőjét buidogitó honpoígári kötelességekről elmélkedett. Majd az iskola termeiben rendezett ünnepség keretében Varga Ferenc másodtanitó méltatta szép szavakban a márciusi nagy napoknak jelentőségét, ütána Fábián Miklós péczeli tanító szavalt nagy hatással alkalmi költeményt. Ugyanekkor »A kosdi ref. Éneklő és Olvasó kör« fennállásának 25 éves tornulója alkalmából dal- és táncestélyt rendezett jótékony célra, melynek kezdetén Fábián Lajos kántortanitó szólott a kör 25 éves múltjáról, annak társadalmi jelentőségéről lendületes szavakban. A dalárda hazafias dalokat énekelt, tagjai szavalatokat, magán-számokat adtak elő Márton Lajos és Kovács András tagok a nagy közönség szórakoztatására. Végül zene mellett táncmulatság volt a hajnali órákig. Nagymaroson a kaszinó rendezte a március 15-iki ünnepélyt nagy közönség előtt. Donáth Szilárd elnöki megnyitója után Nedeczky Napoleon, Manger Emil, Manger Oszkár szavaltak, igen szép hatással tartott ünnepi beszédet dr. Bergmann Mihály. Heyer József karnagy vezetése alatt a nagymarosi dalárda több hazafias dalt adott elő. Az ünnepély után társasvacsora volt. — Mai tárcánk. Tárcarovatunkban egy hosszabb lélekzetű útleírás közlését kezdjük meg, melyre felhívjuk olvasóink figyelmét. Szerzője Tóth Albert, ki alig másfél éve ment ki a mexicoi kormány meghívására Braziliába s rövid idő alatt szép lizetes mellett a mexicoi gazdasági főiskola tanára lett. Egy utazását a trópusokon Írja le váci ismerőseinek, kiket már az idegen világ azért is érdekelhet, mert váci fiú ir a világ legszebb pontjáról vonzóan és érdekesen. Az útleírást, melyet messze földről lapunk részére irt Tóth Albert, részletekben fogjuk minden héten kétszer közölni. — Három uj prépost. A megyés főpásztor előterjesztésére három uj prépostot nevezett ki a király a váci egyházmegyében. Prépost lett Révész István kecskeméti plébános, ki a mislei, dr. Varázséji Béla újpesti, ki a csusi és Kolozsváry Mihály félegyházi plébános, ki a menedékkövi prépostságot kapta. Nem érdektelen a véletlennek az a találkozása, hogy mind a három kitüntetett plébános tőzsgyökeres váci családból származik. — Farkas Pál felolvasása. A váci kaszinókor folytatja szép sikerrel megkezdett társadalomtudományi előadásait. A legközelebbi előadó Farkas Pál neves szociológus, a budapesti társadalomtudományi egyesület titkára lesz, a ki e hó 25-én, gyümölcsoltó boldogasszony napján fog felolvasást tartani a magyar társadalom fej lődésének a kadály airól. A szokásos meghívókat most küldik szét, s melyen érdekes változás az, hogy most már nemcsak a férfiakat, de a hölgyeket is meghívják a felolvasásra. — Birkózó és vivóestély a sportegyletben. A sportegyesület tagjainak szórakoztatására szerdán, e hó 24-én este hat órakor az Iparudvarbau levő helyiségében birkozó-és vivóestélyt rendez. Belépő dij teával együtt egy korona. Különösen érdeklődésre tarthat számot a birkózás, melyre a MAC-ból több jeles birkózó fog ezen az estén feljönni. — Megszületett a 3-ik patika! Éves hosszú sora óta napirenden van: lesz-e Vácon harmadik patika. Egy csomó kérvényező, jó és rossz protektorokkal felszerelve kopogtatott a harmadik patikáért, a város képviselőtestülete mindenkor úgy véleményezte, hogy nincs szükséga harmadik gyógyszertárra, de ha a miniszter mégis engedélyezné, úgy a város mint erkölcsi testület nyerje el a jogot. A sok futtató közül azonban egy sem kapta meg a harmadik váci patikát. Úgy értesülünk, hogy Andrássy miniszter most döntött és az új váci gyógyszertár jogát, Lnkáts Istvánnak, a Gyógyszerészeti Lapok szerkeszkezik a világ leghirtelenebb kanyarulata eg\ viadukton keresztül, a hogy a mozdony az alaguton keresztül haladt, leszáll a mozdonyvezető a fűtővel és megvizsgálja a hidat, hogy az rendbe van-e és csak, ha mindent rendben találtak, haladnak a vonattal csigalépésben keresztül. Nagy szó ez itt Amerikában, hol a vonatok őrült sebességgel száguldanak, hogy itt egy hid előtt megállnak, sőt még azt meg is vizsgálják. Nem mindennapi eseményről van szó. Számos kanyarulat és változatos vidék után leértünk Orizába állomásra. Ez arról nevezetes, hogy körülbelül itt veszi kezdetét a tropikus ég öv. Látni itt már szép banán-ültetvényeket és a kávé már itt szép terméseket hoz, azzal a külömbséggel, hogy míg a forró ég öv alatt a kávét árnyas helyen ültetik, addig Orisába, vidékén a kávé még kibírja a nap hevét. E város gócpontja jóformán a kávé vételének és eladásának, innen exportálják Európába a legtöbb kávét, maga Orisaba igen egészséges vidéken fekszik és sok sár galázas betegnek ajánlják, mint utókurát annak tiszta levegőjét. Orisabát elhagyva már a pálmák rengetegében és az ananász ültetvények aromati kus illata közt elértük Cordova állomást. Sehol annyi és olcsó déli gyümölcsöt, mint itt még nem láttam, Ha egy vevő jött, az egy-két centért annyi gyümölcsöt kapott, hogy alig tudta hová rakni. Ezen az állomáson mi is kiszállottunk és a barátom által ismert vendéglős meghívását elfogadva, a lóvonatba ültünk. A négy öszvér galoppozása mellett csakhamar elértük a szállodánkat. Miután vasárnap volt siettünk, kezeinket megmosni, ruháinkat megtisztitatni és a közeli sétányra menni, hogy még nappali fény mellett láthassuk Cordova városának szépeit. Egy meredek utca megmászása után felértünk az Alamedára (sétatér), hol már javában folyt a korzózás, megjegyezve azt, hogy itt csak esti korzó van, mert délelőtt olyan nagy a meleg, hogy akinek nem okvetlenül szükséges, az nem tartózkodik az utcán. A kreol szépségek szép számmal voltak a sétányon képviselve és igy bizony jó időbe került, inig a sok szép közűi a legszebbet kiválasztottuk. Azt hiszem, sehol könnyebben nem hódit egy európai, mint egy ilyen tnexicoi kisvárosban, sehol a szépek (mint a férfiak mondani szokták) nem reagálnak oly hamar, mint itt Mexicoban. Minden leány csak fehér férfit vágy férjéül, így Cordován is minden nagyobb fáradtság nélkül diszkrét mosolylyai reagálásra bírtuk a korzózó szépek egyikét. (Folytatása szerdai számunkban.)
