Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-03-10 / 19. szám
2 VÁCI HÍRLAP Ltfürosztom a gyermekeket. Hogy is mondja azt a német, mikor a gyermekéi, megakarja füröszteni? ügy kell lennie, hogy lefüröszti, mert ennek rokona : a lemosás is német la lálmány. Ilyen kifejezéseket a magyar ember magától ki nem találna, ha csak nem a szomszédtól ragadna rá ez a ragadványos betegség. Jegyezzük meg, hogy magyar ember nem szokott sohasem befüröszteni, sem kifüröszteni, sem felfüröszteni, sem lefüröszteni, sem elfüröszteni, sem átfüröszteni, csak —*■ megfüröszteni valakit. Lemosni sem lehet a testünket. Legfennebb a testünkről lehet valamit lemosni, pl. a foltot, szennyet, vagy átvitt értelemben: lemossuk a gyalázatot. A testet megmossuk. Vagy ha ennél kisebb műveletet végzünk, akkor: vizes ruhával megtörüljük, letörüljük testünket. Még átvitt értelemben is azt mondjak: megmosom a fejedet, ha . . . Bongor. Hírek. A császár katonái, (Sorozás Vácon.) Hétfőn kezdődött Vácon a sorozás. Nem volt olyan lármás az utca, mint régen, de az anyag sem volt olyan, mint régen. Ehhez járult, hogy mig más években rendesen 120 sorköteles válik be, az idén ez a szám százon alul maradt. Amerika érezteti hatását nálunk is, mert az elmaradtak nagy része az újvilágba vándorolt ki. A sorozó-bizottság polgári elnöke Szalachy Béla sződi földbirtokos volt. A várost dr. Zádor János polgármester, dr. Göndör Sándor katonai előadó, dr. Hörl Péter főorvos képviselték, bizalmiférfi Tragor Károly és Krakker Kálmán volt. A katonai részről elnök volt Loncsár 32-ik gyalogezredbeli alezredes, a honvédség részéről Magyary őrnagy. Dr. Wolf cs. és kir. ezredorvos és dr. Papp m. kir. honvédézredorvos vizsgálták meg a sorozás alá kerülőket. Az első korosztályból felhívtak 190 et, a másodikból 79 et, a harmadikból 49-et, öszszeseu 237-et. Be lett sorozva az első korosztályból 38, a Az uram. Irta: Petelei István. A falu végén a vár.dorköves, szakadékos mezőn tanyázó cigánysorból egy rongyos, mezitlábos, ftkete czigányieány (a papsajtlegeléssel betelve) az utolsó, graniczerrel fedett házikó kerítésére rákönyököl és benéz az elhagyatott udvarra. Ott egy viseltes, beteges formájú ifjú paraszt-fehérnép a küszöbön ülve ránéz a cigányleányra s rászól: — Mi kell? Hát . . . semmi. — Hová valók vagytok ? A sátorral vagy ?-- Ühüm . . . Messziről, a gyergyai havasokból valók vagyunk. — Te rongyos! — vontatva, nagy sokára folytatja — leány vagy? Láthatod tán. — Nem látom. Gyere be. Adok valamit. Végig méri lustán s gyors elhatározással igy szól: — Szeretnéd, ha csikós strimpflid volna? Szeretnéd, ha gombos topánkád lenne ? Gyere be . . . A parasztasszony befordul a házba s kicipel egy tarka kendőbe bekötött batyut. — Ülj le oda. Nem is bő a lábszáradra a strimpfli. Úgy ... A topánkában kotyog a lábad, de sarjuval kitöldheted. És ti nem szoktatok erre felénk jönni ? Mi ? Felöltöztetnélek, ha tudnám, hogy elmentek innen és nem látlak többet. — Nekem adnád a czipőt? Dugva? — Az enyém. Kisasszonyok viselnek a városon ilyen stráfos harisnyát. Drága . . . Vedd el. Neked adom, te rongyos; kösd meg kóccal a térdeden felül. Van még egy köntösöm, aminek bő az ujja. — Bő az ujja ? Oh na! S nekem adod ? — Egy szót se szólj. Tedd be a kaput. Vedd fel. Állj az eperfa alá. Siess. Hogy hívnak ? — Anikó ... — Anikó . . . Engemet: Sebesnének hívnak, Én asszony vagyok. Az uram a városban van. Szolgálatban van az urán ... másodikból 5, a harmadikból 2, kevésbbé alkalmasnak találtak a harmadik korosztályból 7-et, kórházba küldtek az első korosztályból 3-at, másodikból 2-tőt, a harmadikból 1-et. Visszahelyeztek az elsőből 5l-et, a másodikból 50 et, fegyverképtelen az elsőből kettő, a harmadik korosztályból 29. Távol maradt a sorozástól az első korosztályból 15, a másodikból 22, a harmadikból 10. Besoroztattak az első korosztályból: Havan Pál, Tittel Béla, Hegedűs János, Orbán Elek önk., Heller Márkusz, Dián Ferenc, D. Tóth Sándor, Balogh János, Gulyás József, Müller Antal, Lakatos József, Kis Mihály, Králik Ferenc, Lafkó István, Varsányi István, Együd Lajos, Mikus Nándor, Magyar Sándor, Szabados János, Köves János, Prohászka Ferenc, Prohászka Ferenc, Kulcsár Dezső, Mároki János, Fekete József, Simkó István, Csáki József, Kiss László, Andrejkovics István, Schmidt Adorján önk., Drahony Károly, Rácz Mihály, Vavrek József, Szikora István, Kvak Alajos, Ónodi János, Hillemann József, Szili András. A második korosztályból besoroztatott: Kastóczky József, Hidassy Ferenc, Kohn József, Galba János, Hranecz József. A harmadik korosztályból Vorberger János, Molnár Lajos, Braun Dávid, Petrásovits István, Galántai Ferenc, Herz Antal, Krizsek György, Lukács Ferenc és Makó Gyula. Önként belépő besorozva Csányi László önk. Idegen illetőségűekből összesen 35-en kerültek vizsgálat alá. Besoroztattak: Tóth Sándor, Czimmer József és Szúnyog Péter. A sorozás végén a katonai bizottság megvizsgálta a mozgósítási iratokat, a melyeket természetesen legnagyobb rendben találált. Ma, szerdán a járás sorozása kezdődik, melynél Ivánka Pál főszolgabíró és Bartoss előadó, valamint a községek elöljárói vannak jelen. A járás sorozása hétfőig tart, azután a sorozó-bizottság Monoron folytatja munkáját. Március 15-ike a főgimnáziumban. Mint más években, úgy ez idén is ünnepé lyesen üli meg főgimnáziumunk gyakorló — S erre kibuggyan (miért ? miért nem ?) a könny a szemén s betakarja az orczáját mind a két kezével . . . Zokogásban a lapos melle zihál ... De lefojtja sírását s szürkén folytatja: — Vedd fel, Anikó. Nem is igen bő rajtad az a köntös. Kisasszonyok viselnek efféle cafatot a városon. Szép-e ? De még egy szalmakalapom is van. Kisasszony-félék viselik ezt is. Ne. De gombold be a köntösödet. Neked adom, de úgy, hogy mindjárt elviszed innen s ne lássam meg többet. Neked adom a kalapot is. Mi lelt! — Mi a bajod vele? Várj, kihozom. Egy borjúnak az ára van ezekben a rongyokban. Vidd el. A városban a rosszfajta kisasszonyok viselik ezeket a holmikat. Az Isten verje meg őket. Amint a virágos szalmakalapot kihozza, úgy megmarkolja, hogy összetörte a markában. — Nem baj . . . ügy is kacagás efféle piszkot viselni kiöltözött paraszt leánynak a városon . . . Ott (s meszsze hely felé int) efféle kalappal csavarják el az ifjú parasztembernek a fejét a rossz fehérnépek . . . És keserű dühvei rongygyá tépi a cifra kalapot; kitörli az öklével a szemét s hevesen folytatja: — Menj . . . menj. Nincs egyebem. Menj vele sietve. Ne is merj errefelé nézni. Fuss. Jaj, nem bírom. A cigányleány amint kiódalog, a kapunál vissza fordul: — Aztán mit mondjak, - ravasz tekintettel vigyázva az asszonyra: — mit mondjak: ha kérdezik, hogy hol kaptam ezeket a holmikat? Nem loptad? — Nem ... Én becsületes asszony vagyok . . . Asszony. Az uram a városon szolgál már két esztendeje, de nem jöhet vissza . . . mert nem akar, vagy nem jöhet haza. Viheted . . . Tedd be a kaput. . . . S maga is belép a házikó ajtaján. Bezárja, neki dől és hangos fuldoklás közt sírja: — S mondd meg, hogy mindent megvettem . . . úgy öltöztem fel . . . amilyeneket ő szeret a városon még se . . . még se . . . engemét szeret ... az uram . . . iskolája a magyar szabadság első napját. A nagy nyilvánosság előtt lefolyó ünnepség programja ez lesz: 1. Beliczay Gy. Nemzeti himnusz. Énekli a vegyeskar. 2 Fejes István. Március tizenötödike. Szavalja Andreánszky Sándor br. I. a. o. t. 3. Lányi-Petőfi. Csatadal. Énekli a vegyeskar. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Szabó Mihály k. r. tanár. 5 Beriot. Air hongrois. Előadják hegedűn Gurszky Rezső VII. o. t., zongorán Lexa Károly Vili. o. t. 6. Magyar népdalok. Énekli a vegyeskar. 7. Váradi-Szentgály. Oltár előtt. Melodráma. Szavalja Walla Iván Vili o. t, zongorán kiséri Losonczy Dezső VI. o. t. 8. Haydn Trio. Előadják hegedűn Zatocsil Miklós VII. o. t., cesllón Gurszky Rezső VII. o. t., zongorán Lexa Károly VIII. o. t. 9. Petőfi- Zsasskovszky. Járjatok be minden földet. Énekli a vegyeskar. — Féláru menetjegy a r. tanácsú városok tisztviselőinek. A fővárosi lapok Írják, hogy Kossuth kereskedelmi miniszter a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek a félárú vasúti jegyet engedélyezte Régi kívánságuk ez a tisztviselőknek s Kossuth Ferenc ellenzéki vezérkorában a kívánság teljesítését legméltányosabbnak mondotta, pártolta is s most mint miniszter, ha később is, de teljesítette. Bizonyos, hogy most már községi jegyzők hasonló kérésének teljesítését sem lehet megtagadni. — Első nő-anyakönyvvezető ajárásban. Az újabb időben megtörtént, hogy a belügyminiszter több faluban nőt bízott meg az anyakönyvvezető helyettesítésével. A helyettesek azonban csak a születési és halálozási adatok beírásával lettek megbízva, alig egykét hely van még, a hol a nőanyakönyvvezető a házasságok megkötésére is nyert felhatalmazást. Mint értesülünk, a váci járásban most egy ily nő-anyakönyvvezető kezdi meg működését. A belügyminiszter ugyanis Trupp Antalné, született Krsálc Gizellát, a püspökhatvani jegyző nejét Püspök hatvanba anyakönyvvezető-helyettesnek nevezte ki s egyúttal felhatalmazta őt a házasságok megkötésére is. — Az ipartársulat közgyűlése. Első Általános Ipartársulat 1909. március 21-ikén, esetleg teljes számú meg nem jelenés esetén a rákövetkező vasárnap, március 25-én d. u. 2 órakor saját helyiségében tartja évi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal Schmidt Ferenc elnök vezetése alatt: 1. Elnöki jelentés. 2, Az 1908. évi számadások bemutatása. 3. A számvizsgáló-bizottság által felülvizsgált 1908. évi zárszámadás és leltár előterjesztése s a pénztárosok részére a felmentvény megadása, vagy megtagadása. 4. Választmányi indítvány. 5. Költségelőirányzat 1909. évre. 6. Netaláni indítványok az alapszabályok 17. §. értelmében. 7. Elnök, alelnök 4 választmányi és 4 póttag választása a 13. §. értelmében, 3 számvizsgáló-választás 11. §. értelmében. — Előadás ahernyókirtásárol. Törökszőlő hegyközség felkérte Jablonovszhy József kir. tanácsost, a budapesti rovartani állomás igazgatóját, hogy a gyümölcsfákat pusztító rovarok elleni védekezésről tartson előadást Vácon. A kir. tanácsos vasárnap, március 14-én d. e. 7,11 órakor tartja meg előadását a Kúria szálló nagytermében. Tekintettel arra, hogy gyümölcstermésünket tavaly a hernyók elpusztították, ez “idén hernyótojásokkal a fák tele vannak, igy mindenkinek, a kinek gyümölcsfája van, érdekében áll, hogy a helyes és okszerű védekezési módot megismerje,
