Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-03-03 / 17. szám
2 VAGI HIR GA I1 lány uj építkezések után húsz évig néhány százezer koronát. Es mit nyernek ? Azt, hogy mintegy ötszáz város, község óriási beruházásokat, milliárdokat fordítanak közhasznú épitgezésekre s igy mintegy varázsütésre Európa legszebb, legvirágzóbb városai fejlődnének rondaságokról ismert, járványfészkeink, városaink, községeink helyén, amelyek ipara, kereskedelme már egy év leforgása után többszörösen viszatéritené hamarosan azt az adóösszeget amelyről tiz év múlva lemondana az állam a házadó címén az építkezés, ipar fellendülése és a nagy halandóságnak kitett adófizetők lakásínségének orvoslása céljából. Mert, hogy ezen a két nagy kérdésen segítve lenne, az bizonyos. Az orvosok, mérnökök feladata, hogy ez eszme megvalósuljon. Hollösy Látván. Nyelvében él a nemzet. Benyomás és befolyás. A tanulni vágyó ifjú útra kél s az útján szerzett tapasztalatairól beszámol itthon, pl. igy : Nyári benyomásaim a külföldön. Iíell-e mondanom azt, hogy ez a beszéd külföldi beszéd4?! Külföldi, idegen ez a beszéd azért, mert az ez úton szerzett tapasztalatok, ismeretek, képek stb. az utazónak, lelkére kedélyére nem nyomással, hanem hatással vannak. A kölni dóm látása lehet pl. fenséges, lélekemelő, magasztos stb. stb. hatású; A Tátra hegység hófedte óriás oldala s égbe meredő fekete csúcsai elbűvölő hatásúak, Peles pataka (a román király sinajai kastélya mellett) örökké csacsogó hangjával, bozótos partjával, a természetesség középpontjában, a magas civilizáció tőszomszédságában szintén elbűvölő, helyesebben: elbájoló hatású. Ezek s az ily emlékek azonban csak nyomot hagynak az ember lelkében — átvitt értelemben, de nincsenek nyomással az emberre. Ezek a jelenségek benyomulhatnak a lélekbe s ott nyomot is hagyhatnak, de ezek nem benyomások, legfeunebb benyomulásoknak ha mondhatnék. Ha a németnek jó az Eindruck, nekünk nem jó idegen. Ezt magyarul, a körülményekhez hatásnak, képnek, emléknek slb.-nek kell mondanunk. Ugyanígy kell megítélnünk a befolyást is. Ezt is németből fordította — szolgailag — az, ki először használta. Befolyásos ember, nagy befolyású ember, nagy befolyása van, befoly abba a dologba, arról mondják a ki tekintélyes ember, a kinek hallgatnak a szavára, a ki beleszól a dolog elintézésébe, a kinek nyom a szava a latban stb. stb. íme van tehát elég jó magyar kifejezés. Miért használjuk hát mégis oly érthetetlen szeretettel ezt az irodalmi kakuktojást ‘? Bongor. Hírek. — A nőegylet közgyűlése. A váci jótévőegylet március 6-án (szombaton) délután négy órakor tartja évi közgyűlését egyleti helyiségében. A közgyűlés tárgyai lesznek jelentés a múlt évi működésről, jelentés az elnöknő lemondásáról, elnök, alelnök és 36 választmányi tag választása. Úgy értesülünk, hogy az elnöknői tisztségre özv. dr. Freysinger Lajosnét óhajtják a tagok megválasztani. — A messinai földrengés Vácon. Múlt számunkban jeleztük, hogy a mnzeum-egyesület legközelebbi felolvasó ülése f. hó 4-én, csütörtökön délután 6 órakor lesz a Kúria nagytermében, mikor is Agárdi László k. r. tanár fog előadást tartani. Most az egyesület titkársága arról értesít, hogy Agárdi tanár helyett dr. Mass any Ernő, az országos meteo rológiai intézet asszisztense eredeti, a helyszínen készült felvételek vetített képeinek bemutatásával fogja ismertetni a messinai földrengést. Az érdekes előadásra a nagy közönséget ez utón is meghívja a muzeumegyesület. — Elhalasztják-e a sorozást? A főrendiház még tegnap az ujoncjavaslatokkal foglalkozott, a törvény szentesítése tehát csak e héten várható. A vármegyén azonban már kitűzték a sorozási napokat s mint lapunkból ismeretes, Vác város sorozás alá kerülő fiataljai hétfőn és kedden, március 8-án és 9-én kerültek volna a sorozó bizottság elé. A vármegye azonban rendeletet adott ki, mely szerint az egész megyében elhalasztják a sorozást május l5-ike utánra, a váci sorozási nap elhalasztásáról azonban nem szól. A városházán e miatt nem is tudnak felvilágosítást adni a sorozásról. A sorozásról az érdekelteket még e héten fogják értesíteni. — A bornyilvántartási lajstrómok vezetése. A földmivelésügyi miniszter ma a következő rendeletet adta ki: A bor hamisításáról és a hamisított bor forgalomba hozataláról szóló törvény értelmében a bornyilvántartás vezetése folyó évi március elsején meg kezdendő. E nyilvántartás vezetése alól a törvényhatósági bizottság előterjesztésére a földmivelésügyi miniszter felmentést adhat. A törvényhatósági bizottságoknak erre vonatkozó előterjesztésük megtételére kellő idő nem állván rendelkezésre, a bornyilvántartás megkezdésének határidejét 1909 június elsejéig meghosszabbitom. — Megindulnak a hajók. Tavaszi szellők fújnak s bárha hó is esett, az esték is fagyosak, a télnek nincs ereje. A dunagőzhajós társaság e hét végével megkezdi kikötői széthordását, jövő héten pedig valószínűleg a váci hajóállomást is megnyitják a teherforgalomnak. A személyhajójárat jövő hónap elején fog megindulni. A kikel érdekel, megírhatjuk, hogy a megszokotl najók: Iris, Vesta, Tf-getthof az idén nem lógnak Bécsbe járni. Helyettük az Aldunáról hozzák fel a Ferdinand Max-ot, Elisabeth-et és valószínűleg a Josef Carl-ot s ezek fogják i bécsi járatot ellátni. A volt bécsi hajók ugyanis oly rozogák, hogy már múlt hajózási szezonban felmondták néhányszor a szolgálatot s úgy az utazóközönségnek, mint a társaságnak nagy kellemetlenségeket okoztak. A melyiket kijavítás után még használhatják, az a vasárnapi nagymarosi kiránduló hajó lesz az idén. Meg kell Írnunk a közönség tájékozására azt is, hogy az Aldunáról felhozott hajók mind mély járatúak s ezért minden nap egy-két órai késés napirenden lesz, sőt a nyári kis vízállások alatt a felső dunai gázlókon át se tudnak majd jutni. Ide jutott tehát az a gazdag társaság, a mely majd félszázad alatt alig fektetett valamit hajóparkjába. Az a társaság, mely a közönség érdekeivel mit sem törődik s a mely nem látja azt, hogy mennyire szüksége volna Esztergomnak, Párkánynak, Nagymarosnak, Verőcének és Vácnak egy reggeli hajó, a melyet az idén sem adnak meg, bizony megérdemli, hogy az utazó közönség észre se vegye s utazásainál a vonatot vegye igénybe. — Amerikában nincs munka! Sokszor megírják ezt az újságok, szinte átment már a köztudatba, mégis zsidóivá aduinak el a kivándorlási hajók, hogy a csalódottak százezreit ismét ezrekkel szaporítsák. Kezünkbe került most egy amerikai levél. Vácról kivándorolt Prihoda Mátyás irta. Ebben kérve kéri az itthon levőket, ne men enek ki Amerikába. Sorai ezt mondják: Tek. doktor úr kívánom az Istentől, hogy ezen pár sor írásom a legjobb egészségben találja önöket, mert mi jól érezzük magunkat itt, csak az a baj, hogy nincs semmi munka, már tiz hete nem dolgozok, de vannak már sokan kik több egy éve hogy nem dolgoznak, azért vagyok bátor tek. doktor úrhoz szerény soraimat intézni, ha csak lehet, ne jöjjön ki ide senki szegény munkás, mert úgy is majdnem három millió munkás van munka nélkül, ami igen hátrányára van a kivándorlóknak és mindig rosszabb lesz. De hát erről nem irok, mert az ember messze földön van, hát nem igen adnak hitelt szavunknak, de ez úgy van. — A kaszinóból. A kaszinókor választmánya múlt szombaton látogatott gyűlést tartott. Több tag felvétele után a választmány Becsey Antalt pénztárosnak,Szentgyörgyi Gusztávot jegyzőnek és Borbély István könyvtárosnak választotta meg, miután ezek az állások lemondás folytán megürültek. A választmány több száz koronát szavazott meg, a mely összegen újra bútorozzák a kaszinót s igy gondolnak a tagok kényelmével. A kaszinó-kör éves közgyűlését március 14 én fogja megtartani. — A hengermalom közgyűlése. A váci hengermalom részvénytársaság február 28 án tartotta meg rendes évi közgyűlését saját irodahelyiségeiben dr. Zádor János elnöklete alatt. A közgyűlés határozatképes volt és azért azt az elnök a szokásos formalitások betartása mellett megnyitotta es a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére Tragor Károly és Dach A. Adolf részvényeseket kérte fel. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését, valamint a mérleget és a nyereség feloszt6 indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelői kaszvezető is az utóvédet (arriergarde) képező mintegy 20—22 emberrel. Az expedíció azonban pórul járt. Alig 2—3000 lépésnyire a vártól, egy hegy kanyarulatnál heves puskatűzzel fogadták a fölkelők, mint Ravnicénél a S-ik századot. Egy-két baka halálos sebet kapva összeesett s ott lehelte ki lelkét, a többit pndig elfogta a páni félelem s szaladt ki-ki amerre legjobbnak látta. Csak Miklósovics nem szaladt. 0 harcra lelkesítve az utóvéd embereit, élénken viszonozta az ellenfél tüzelését mialatt lassan visszavonult a vár felé. Az ő lélekjelenlétének s bátor fellépésének volt köszönhető, hogy a félszázad teljesen el nem pusztult s a legnagyobb része ép bőrrel visszatérhetett Stolác falai közé. Ezért kapta Miklósovics Sándor szakaszvezető a vitézségi ezüst érdemjelet. Egy viszszavonulást fedezett Hősiesen és sikerrel, ez pedig a hadi életben egyenértékű egy győzelmes előnyomulással. Nem folytatom tovább. Hogyan is folytathatnám1? hiszen itt vége van Miklósovics Sándor szakaszvezető történetének. Katonai pályájának a vitézségi érem volt az epilógusa, mint polgárnak pedig a köztisztelet koszorúja borul sirhalmára. Nyugodjék békében! Kulcsár Ernő.
