Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-02-24 / 15. szám

VÁCI HÍRLAP 3 hogy örömmel fogadja az agilis egyesület védnökségét. Ugyanezen a napon adták át 3/a</7/Sándor püspök uradalmi jószágigazgatónak disztaggá választásáról szóló emléklapot. Nagy Sándor az egyesület háláját és elismerését azzal érdemelte ki, hogy az országos verseny idején a társadalmi bizottság élén mint el­nöke nagy munkásságot fejtett ki. — Teaest a sportegyesületben. Kevés olyan kedves, családias, meghitt és jókedvű este volt még, minő a sportegyesületben hétfőn. Az egész mulatság úgy szólván né­hány óra alatt, héttőn iitődött nyélbe, talán azért is volt olyan barátságos, a melyen mindenki jól érezte magát, a melyről min­denki csak jót fog mondani. Ennek az egye­sületnek a kiváltsága, hogyha nem tud tél­­viz idején sportélvezetet nyújtani, összegyűjti tagjait kis helyiségében s olyan jó hangulatba ringatja, minőt meg kell s meg is emleget­nek. Hétfőn is igy volt. Egy csomó szép leány és asszony arcáról sugárzott le a jó­kedv, a mely ráragadt a blazirtokra is és — feljegyezni való: kártya nélkül — vilá-, gos reggelig el se múlt. Hogy az egyesület vezetősége közben kellemes fűszerként rögtön­zött kabaréról is gondoskodott, az a jóked­­vetesak növelte, A hétfő este harmonikusés szép volt a sportegyesületben. Ott voltak : Asszonyok : Borbély Sándorné, Dobó Ala­­dárné, özv. Dobó Istvánná, dr Dobó Lászlóné, Donovitz Vilmosné, dr. Göndör Sándorné, Hutnágel Innéné, dr. Matolcsy Sándorné, Nagy Sándorné, dr. Németh Péterné, Preszly Gyuláné, Sommer Gyuláné, dr. Tragor Ig­­nácné és Tragor Jánosáé. Leányok: Dobó Kató, Hufnagel Pisti és Vali, Nagy Ilonka, Német Ilonka és Irén, Lencsó Sári és Mariska, Preszly Olga és Lincsi. Tragor Mariska. Biróválasztás Nagymaroson. Nagy­maros lakosságát a felekezeti iskola »papi? és »állami« pártra osztotta. Ez a két párt küzdött most egymással az elöljáróság vá­lasztása alkalmából s az eredmény az álla­miak győzelme lett. Bírónak újból Stenczel Ferencet, az eddigi bírót választották meg. — Az izr. nőegyletnek. A váci takarék­­pénztár 20 koronát adományozott a váci izr. Montefiore Judit nőegyletnek, melyért az el­nökség ez úton is hálás köszönetét mond. — A Tulipán-egylet közgyűlés előtt. A »Tulipán-Szövetség — Magyar Védő Egye­sület« — Vác és Vidéke — fiókja február 25-én délután öt órakor Vácon az elnök la­kásán választmányi gyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Jegyzőkönyv hitelesítők kijelölése. 2. Elnöki bejelentések. 3. A pénz­táros jelentése. 4. A közgyűlés előkészítése.-5. Esetleges indítványok. — Miklósovits Sándor meghalt. Vasár­nap reggel terjedt el a hir, hogy Miklósovits Sándor városi vámfelügyelő hosszas szenve­dés után meghalt és az egész városban nagy részvétet keltett a híradás. Munkás, szorgal­mas élet fejezte be pályafutását. A városnak az a nagy gazdasága : a vám és rév volt kezeire bízva s a bizalomnak teljesen meg­felelt. Rend volt az eleme ennek a nyugodt embernek s igazán megnyugtató volt, hogy oly rendet is teremtett, minőt elődeinek egyike sem Vagy két éve kezdett beteges­kedni, igazán beteg azonban múlt év nyarán lett, mert ettől az időtől kezdve már nem tudta hivatalát ellátni. A nagy, hatalmas em­ber egyre esett össze, végül már ágyba ke­rült s vasárnapra eső éjjel váltotta meg a .halál szenvedéseitől. Hétfőn temették el nagy részvét mellett Temetésére eljöttek a nóg­­rádverőcei tűzoltók is Laczuska parancs­noknak vezetése alalt, ott voltak a váci tűzoltók is, kik kedves bajtársukat gyászol­ják az elhunytban. Ny. B. — Társadalomtudományi felolvasások a kaszinóban. Vasárnap délelőtt volt a ka­szinóban a második társadalomtudományi előadás. Erre az előadásra Budapestről ki­jöttek a Magyar Társadalomtudományi Tár­saság képviseletében dr. Giesswein Sándor országgyűlési képviselő, a társaság alelnöke, Szemenyey Kornél fővárosi fogalmazó, Kneif Tivadar fővárosi tanár, kiket a vasútnál küldöttség várt és üdvözölt. Az előadásra elég szép közönség gyűlt össze és lelkese­déssel hallgatta Giessweinnek nagy tudásról tanúskodó, az együttműködést hirdető, meg­győző szavait, továbbá Szemeuyeynek a Magyar Társadalomtudományi Társaság fon­tos hivatásáról szóló előadását. Délben a vendégek tiszteletére a káptalani sörcsarnok­ban volt ebéd, hol Ivánka Pál főszolgabíró üdvözölte meleg szavakkal a vendégeket a legközelebbi előadás március vége felé lesz, a mikor ismét többen jönnek ki a főváros­ból a Magyar Társadalomtudományi Társa­ság megbízásából. — Nagypál Antal megszökött. Vissza kell térnünk ismét a Széchenyi-utcai betörőre, a ki 25 éves korában olyan múlttal dicsekszik, melyet megirigyelhet akár melyik fegyház­­töltelék is. Kálló Antal rendőrkapitánynak, mint tudva van lapunkból, az a jó ötlete támadt, mikor Nagypál hazudozásaiból se­hogy sem tudta kihámozni, mi a fiatal bű­nös neve, hogy felküldi a fegvházba, hátha ott ráismernek. Tényleg odafönt jó ismerős­ként üdvözölték a Széchenyi-utcai betörőt s egész nacionáléját kiadták a rendőrségnek, így tudták meg igazi nevét s kezdte keresni a rendőrkapitány országszerte Nagypál Antal viselt dolgait. Eddig még csak két helyről érkezett válasz a körözvényre, az egyik Szegedről, a másik Komáromból. A szegedi jelentés szerint Nagypál a 86-ik gyalogezred­nél szolgált, mint tényleges katona, de meg­szökött. A szegedi rendőrségnek sikerült őt elfognia és átadta a 46-ik gyalogezrednek. A katonaszökevény újra katonaszökevény lelt, mert a 46-osoktól is megszökött s már csak Vácon fogták el. Betört Szegeden több helyen, melyek közül érdekes egyik keres­kedelmi utazó lakásán tett éjjeli látogatása. Minthogy nem talált a szobában semmi el­vinni valót, a feletti dühében, hogy hiába dolgozott, összetört minden bútort. Ámde a zajt meghallották s menekülnie kellett. Már­­már elcsípték, midőn előrántotta revolverét és üldözőire lőtt. így sikerült megmenekül­nie. Szegeden különben három évet ült. A komáromi rendőrség jelentése szerint Nagy­pál Antal múlt év december 4-én ott betö­rést követett el, de észrevették s menekül­nie kellett. Üldözni kezdték s úgy látszott, hogy ismét megmenti őt a jó szerencséje, mikor a másik utcából előbukkant Holczmann 15. tüzérezredbeli zászlós és megragadta a menekülő betörőt. Nagypál Antal nem jött zavarba, előrántotta revolverét és lelőtte a szegény zászlóst. Haldokolva vitték Holcz­­mannt haza, Nagypál pedig megint megme­nekült. Ennyit tudnak egyelőre a Széchenyi­­utcai betörőről a váci rendőrségen. Aligha­nem lesz még róla szó, ha a többi rendőr­ség jelentése megérkezik. A komáromi törvényszék vizsgálóbírójának megkeresésére a pestvidéki ügyészség Vég József börtönőr fedezette mellett pár nappal ezelőtt útnak indította Nagypál Antalt Komá­romba kihalgatás céljából. A börtönőr a vo­naton erősen szemmel tartotta a megvasalt embert. Midőn a vonat Tatatóvárost elhagyta s teljes sebességgel haladt Komárom felé, Nagypál Antal a börtönőrtől egy félreeső helyre kéretőzött. Az őr elkísérte ide s ek­kor a rab arra kérte, hogy vegye le kezéről a bilincseket. Ezen kérését azonban Vég Jó­zsef börtönőr, a kinek a rabkisérés terén már tapasztalatai voltak, nem teljesítette. Alig néhány percig időzött benn a rab a félreeső helyen, midőn az őr ablakcsörömpölést hallott. Mikor benyitott a fülkébe, Nagypál Antalnak ekkorra nyoma veszett. A vakmerő rab az ab­lakon keresztül kiugrott a robogó vonatról. Vég József börtönőr meghúzta a vész féket, mire a vonat körülbelül egykilométernyi tá­volságban a szökés helyétől megállóit. A bör­tönőr és a kalauz keresésére indultak a meg­szökött rabnak, de már nem találták. Csak egy nagy vértócsa jelezte a helyet, a hol Nagypál Antal a vonatból kiugrott, A csen­dőrség nyomban értesitetett a szökésről s megindította a hajszát a betörőtolvaj kézre­­keritésére. Eddig azonban csak annyit tudtak megállapítani, hogy az egyik őrháznál a szö­kés után rövid idő múlva megjelent Nagypál Antal és vizet kért. Kezein ekkor már nem voltak bilincsek. Vég József börtönőrrel már másodízben történt meg, hogy a rab, a kit kisért, szökni akart előle a vonatról. Egyiz­­ben utánaugrott nyomban a menekülő rab­nak s ezt két két kilométernyi távolságra üldözve elfogta s visszavitte a vonatra. Nagy­pál Antal ellen nem tudott hasonló módon eljárni, mert a vonat tulsebeseu ment és igy életveszélyes lett volna reá nézve, ha kiugrik utána. A pestvidéki ügyészség megkeresésére Aczél dr. vizsgálóbíró országos körözőleve­let adott ki a megszökött betörő-tolvaj el­len. — Az esküdtszék uj ülésszaka. Az esz­tendő első esküdtszéke tegnap ült egybe, hogy nyolc előkészített bűnügyet tárgyaljon le. Vácról részt vesznek az esküdtszékben ; Jeremiás Pál, Sand Leo, Vadkerty Gyula, Való Antal, dr. Inczédy József és Varázséji Gyula. — A váci hengermalom részvénytársa­ság lisztárai 50 kgrmként. BuzuörLevieny : Asztali dara AB szám 20 K. 40 fill. — Asztali dara C szám 20 K 00 fül. — Királyliszt 0 se, 20 K 20 fill. —Lángliszt 1 sz. 19 K 80 fül.— Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz 19 K 40 fül. — Zsemlyeliszt 3. sz. 19 K0Ü fül. —Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 18 K 60 fül. Középkenyér­liszt 5. sz. 18 K. 00 fül. — Kenyérliszt 6. sz. 17 K 69 fill.—Barnakenyérliszt 7. sz. 16 K 20 fül. 77s, sz. 14 K 20 fül. — 78/4. sz. 12 K 40 fül. — Takarmányliszt 8. sz. 8 K 60 fillér — Korpa finom F sz 6 K 50 finom — Korpa goromba G. sz. 6 K 50 fül. — Ocsu 7 K 00 fül. Nyilt-tér. Köszönetnyilvánítás. Azért az őszinte részvétért, mely Istenben boldogult, szeretett jó férjem halála alkal­mával általánosan megnyilvánult, ez úton is köszönetemet fejezem ki mindazoknak, kik mérhetetlen fájdalmamat drága halottam te­metésén való megjelenésükkel és részvét­­kivánataikkal enyhítették. Vácon, 1909. február 23-án. Özv. Miklósovits Sándorné.

Next

/
Thumbnails
Contents