Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-12-12 / 97. szám
9 VÁCI HÍRLAP Lehet, hogy holnap Gindrich, holnap után Galcsek, vagy ellenem készítenek ily alattomos puccsot, így dolgozni nem akarok. Dr. Göndör A képviselőtestületnek nem volt szándéka elmérgesiteni ezt az ügyet. Megvan győződve arról, hogy a képviselőtestület 120 tagja közül száz örömmel fogadja az eredményt. Révész ha tett is 30 év alatt valamit, nem került pénzébe . . . — Sok fizetett tisztviselő meg kevesebbet tett — kiált közbe Lőwinger Mór. Dr. Galcsek György: Figyelmezteti a közgyűlést, hogy a város egyik vezető egyénisége, dr. Freysinger Lajos mindenkor tudott, akart is, ha kellett, szembe szállni a város érdekeiért, de mindenkor elsőnek kérte ki a polgármester véleményét a bizottsági választásokra, mert hiszen fontos, hogy kivel akar a város bizalmának képviselője együtt dolgozni. Válasszanak hatodik tagot! Dr. Göndör: Nem lehet, öt tagú a bizottság Intzédy Soma: Én, kérem, szívesen átengedem a helyemet! — Nem lehet! Nem lehet! kiáltoznak s most ismét Ivánka Pál kér szót : — A hangulat nem alkalmas, hogy ezt a kérdést most megoldjuk. Mi ragaszkodunk a polgármesterhez, hogy ő legyen a pénzügyi bizottság elnöke, hát tárgyaljon a bizottság és mindig válaszson elnököt. A polgármester: Nem kérek a édespirulába beadott ciankáliból. Ez év végéig elnöke vagyok a bizottságnak, ellátom tőlem telhető becsülettel. Jövő évben választhat a közgyűlés elnöKÖt. Eleget beszéltünk, fejezzük be. Kérem a képviselőtestületet, jövőre ne ugorjának bele ilyen puccsba, mert ez a félreértések kezdetét jelenti, ily eljárás nem alkalmas a város ügyeinek előrevitelére. Őszintén és nyíltan akarok dolgozni, ezt kívánom mindenkitől, a ki e városnak igaz munkása akar lenni . . , II. Az üditö unalom. A többi, 27 tárgyban megtaláltuk a képviselőtestület régi képét. A karzat jól lakott a váratlan heccel, a képviselők egy része sem várt újabbat, hát elment. Az egész tárgyalásba az hozott csak változatosságot, hogy hol a főjeg)ző, hol Rárdos tanácsos, hol meg Hübschl mérnök referálta a következőket. Huj János helyébe, a ki meghalt, behívják ifj. Rolik Jánost. Ezentúl lehet, ha ugyan rákerülne a sor, nagycsütörtökön is közgyűlést tartani, ezt mondotta ki a bölcs vármegye. Krakker Kálmán helyébe a gazdasági bizottság élére megválasztották dr. Huber Józsefet, ugyancsak Krakker helyébe Tragor Károlyt a pénztárvizsgáló bizottságba. Császár Lajos a Tudósdombot akarja parcellázni és Báthory-telep címen akarja benépesitni. A város kikötéseit javarészt nem teljesítette, így nem is kapott arra engedelmes A leégett tótfalusiakkal irgalmasabbak voltak : 200 koronát szavaztak meg nekik. Szokás szerint való kegyetlenséggel bántak el az illetőségi ügyekkel ; mindenkit, a ki váci illetőséget keres, elutasítottak. A bérkocsi-szabályrendeletet hosszan referálta a főjegyző, végre is oda lyukadt ki, hogy mert nincs az előkészítve, a bizottságoknak adják vissza. A telekügyeket el is, meg nem is intézték, elhatározták, hogy lejtméreztetik a várost, a mi nélkül nincs haladás. És még egy pár apró-cseprő ügy került a szőnyegre, mikor sorra vették a vízvezetéket. III. A város vízvezetéke. Azzal kezdődött, hogy az első széksorokon nagy éljenzés tört ki, mikor Híibschl Kálmán ismertette, hogy immár sorra kerül a vízvezeték megoldása. Most arról van szó, hogy a képviselőtestület szabályrendeletet alkosson, mondja ki, hogy kötelező lesz minden házba a vízvezeték bevezetése, hogy a számításoknak bázsát találják. Molnár Máté felállott és magyarázni kezdte, hogy miért nem fogadja el a tervezetet. A polgármester iparkodott megnyugtatni, hogy nem lesz a vízvezeték költsége a város polgárságának terhe, hisz önmagát fogja törleszteni. És úgy látszott, hogy mindenki osztja ezt a nézetet, mikor szavazásra került a sor, Molnár újra közbe szólt: — Még sem fogadom el, nem én! — Bűnt követ el polgártársai ellen, nagy bűnt, mondom én! Szólt Molnárnak Lővinger Ernő. Nagy lett erre a lárma, most már kitört a hátsó rész és látszott, hogy főleg a kisváciak közt elegen vannak, kik nem értik a vízvezeték óriási fontosságát és ellenzéket képeznek. Fábián János akarta az ellentéteket kiegyenlíteni mondván, hogy a képviselőtestület ne mondja ki a vízvezeték kötelező bevezetését. Dr. Nagy Ármin mint orvos mondhatja, hogy számtalan kútvizet megvizsgált Vácon, de jó vizet nem talált. Hogy béke legyen, talán meg kellene országos tekintélyt is hallgatni. Dr. Galcsek György nagyon világosan magyarázza, hogy miért kell kötelezővé tenni a vízvezeték bevezetését. Éppen a szegény embert védik az ’alkotandó szabályrendelettel, de ha nem lesz kötelező a vízvezeték, a szegény embernek is hozzá kell adójával járulni annak törlesztéséhez, pedig nem is használja. Lővinger Euő rámutat, hogy most is tífusz veszedelem van, a közegészség parancsolólag követeli a kötelező vízvezetéket. Králik József heves ellenzése után dr. Hörl Péter, a város főorvosa mondott beszédet. — Mint aváros szakközege— úgymond — állítom: Vácon nincs jó és egészséges ivóvíz. A legnagyobb örömmel és lelkesedéssel üdvözlöm a vízvezetéket, mint a város közegészségének egyik őre ! Nem folytathatta tovább : a főorvos lelkesedése átragadt a képviselőtestületre, és kijelentéseire lelkesen éljeneztek. Hogyne, hisz a város főorvosa nagyon is illetékes erről szólni. Szólt is akkora lelkesedéssel a kötelező vízvezetékről, hogy ez átragadt a majd mindegyik városatyára és már csak egy-két ellenző akadt Kisvác hegyéről a többi nemcsak éljenzett, de tapsolt is. Nos ez már több volt, a mit az új közgyűlési terem elbírt. Ilyen napot az öreg közgyűlési füstös terem sem ért meg, a fiatal pedig egyenesen elámult. Megszavazták egyhangúlag a kötelező vízvezetéket, a karzat kiürült s a karzatot tartó sárkányok eltátották a szájukat ámulatukban. (Tessék megnézni, ma is úgy van.) Mondják némelyek, hogy azért, mert a sok beszéden elunták magukat. Alighanem azonban Hübschl Kálmánnak, az örök újítónak, de a sárkányok törvényes apjának van igaza, a mikor azt mondta, hogy az állattan nem tudni melyik csoportjában tartozó derék alkotások azon ámultak el, hogy az alatta ülő minden újítást ellenző (pótadó emeléssel jár!) kisváciak is elfogadták a vízvezeték kötelező bevezetését. Kulturnap Vácon. (A » Váci Járási Közművelődési Egyesület« közgyűlése.) A váci járás köztiszteletben álló főszolgabírójának s az «Országos Közművelődési Tanács« tagjának elnöklete s vezetése mellett immár hetedik éve üdvös eredménynél működő kulturegyesület csütörtökön, e hó 9-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyet a rendszerint tartandó választmányi ülés előzött meg. A d. e. 10 órakor kezdődő közgyűlés 22 pontot tartalmazó tárgysorozatának jelentősebb tárgyai voltak az elnöki megnyitó, a titkári jelentés, az 1908. és 1909. évi számadások s az 1910, évi költségvetési előirányzat letárgyalása, a redszeresitett titkári állás szervezése, alapszabálymódositás, tisztujitás, munkaterv 1910. évre, a »Magyar Társadalomtudományi Egyesület «-be való belépés. Ezeken kívül kétségtelenül a legérdekesebb két tárgy: a jó magyar anyák kitüntetése és a magyar nemzeti társadalom szervezése volt. A »Jó magyar anyák kitüntetése« cim alatt tárgyalás alá került indítvány Ivánka Pál mély gondolkozásának, a szociológusnak és humanitásának hazafias megnyilatkozása,mely nemcsak egyes vidékeket, hanem az egész országot fenyegető veszedelem, egy modern kórság, az anyaságlól való irtózás és az egy gyermekrendszer ellen való védekezés, fontos, országos jelentőségű bajának társadalmi ellensúlyozását, orvoslását célozza. A nagy horderejű — s az egész ország szivéből beszélő — érdekes indítványt és megokolását tér szükemiatt jövő számunkban közöljük. Elnöki megnyitójában az egyletnek 1904. október 29-én történt megalakulása óta előfordult jelentősebb eseményeket sorolja fel az elnök. A 109 taggal alakult, most kétszer annyit számláló egyesület biztos úton .halad a kitűzött cél fel. »Nem nagy a szaporodás — úgymond az elnök — de tekintve egy járás kevés számú értelmiségéi és tekintve kimondott elvünket, hogy tagokat nem toborzunk és nem szólítunk belépésre mindaddig, inig eredményekre nem hivatkozhatunk, meg lehetünk elégedve azzal, hogy nem Rohadt a járás hazafias és közügyek iránt érdeklődő közönségében egyletünk iránt való érdeklődés, hanem inkább lassú, de megnyugtató, természetes emelkedés mutat « Majd rátért és kiemelte, hogy Újpest és Rákospalota községek közönsége s több derék községé hathatósan hozzájárultak ahhoz, hogy az egylet megkezdett útján tovább haladhasson. Ezután igy folytatta: „1848-ban, a mikor a nemzet döntött és elhatározta, hogy fegyvert fog jogainak megvédésére, Kossuth Lajosnak a pénzszerzés után első főgondja volt a nemzeti haderő szervezése. Egyleti életünk-Névjegyeiről tisztelettel Kérjük, ideje Korán, az ünnepek előtt gondoskodjék. A legizlésesebb kivitelben százanKint csinos dobozban megrendelhető nyomdánkban. £ Litográfiát, divatos dombornyomású névjegyeket készit. J Mindenféle nyomtatványoknak olcsó és szép kiállítása. PESTVIDÉKI NYOMDA VÁCON. Teletömsz.: Vác 17.
