Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-12-01 / 94. szám
VAC í HÍRLAP 2 Hírek. Nagy művészestély. Meleg szeretettel fogadta vasárnap este Vác város közönsége azt a jeles művész gárdát, a mely átrándult hozzánk, hogy művészestével egy novemberi vasárnapi est unalmas hangulatát elűzze és helyébe rózsás mosolyt és jókedvet varázsoljon. A város inteligenciája kitüntető rokonszenvvel ünnepelte a* kisded csapatot, mely Komlóssy Emmából, Bihari Ákosból, Sarkadi Aladárból és a Vígszínház jeles karmesteréből, Stephanidesz Károiyból áliott. Városunk közönsége a fővárossal való tőszomszédság következtében Ízlés dolgában nem marad annak mögötte ; a fővárosban Vác inteligenciája ennek következtében már látott annyi szépet és jót, hogy egy másodrendű művész-csapat nem elégíti ki művészi igényeit. Egy nem elsőrangú művésztársaság bizonyára kudarccal távozna innen. Tudja azt mindenki és tudják azt a művészek is. Komlóssy Emma és művész társai a főváros művészeinek szinejavához tartoznak. Nevük garancia volt tehát arra, bogy a közönség bizalommal tekintsen a vasárnapi estély elé. S a közönség nem is csalódott bennük. Komlóssy Emma, kinek egyébként Vác a szülővárosa, tán erre való tekintetből is igazán primadonna volt. Csillogó tehetsége, pajzán jókedve és gyönyörű hangja magukkal ragadták a hallgatóságot, melynek soraiban találkát adott egymásnak Vác előkelősége. A Curia díszterme szorongásig megtelt közönséggel, a mely szűnni nem akaró lelkes tapsviharban elismeréssel adózott a négy mű vész előadásának. Bármily közel is legyünk a fővároshoz és bármennyire is nagyok a művészi igényeink, négy ily kiváló művész vendéglátogatása mégis csak esemény Vácon. A váciak ezt a körülményt méltányolták és igazán hálásan vették azt a hangverseny műsorát, a melyet a művészek összeállítottak. A műsort Stephanidesz zongorajátéka vezette be. Nagyi bravúrral adta elő Delibes egy művét a »Valse Lentől«. Azt felesleges mondanunk, hogy a kitűnő zongorajátékot az egybegyűlt hallgatóság megujráztatta. Bihari Kiss József Jehováját és Endrődi Sándor Ocskay brigadérosát szavalta el fényes nagy hatással. Sarkadi pedig kuplékat adott elő és néhány jeles művészt utánzóit. Mindkét művész nagy sikert aratót. Következett ezután ez est clouja : Komlóssy Emma a művésznő a Gésákból a Táncoshuszárokból és a Tatárjárásból énekelt el néhány dalt. A hallgatóság valósággal ünnepelte Komlóssy Emmát. Szünet után a művészek újból kedvezhedtek a közönségnek néhány válogatott műsorszámmal. Hangoztatjuk, hogy igazi művészek tudásukkal mindenkoron hálás talajra találnak Vácon. Ezt bizonyítja a vasárnapi fényesen sikerült művészestéiy is. Ellenben nem pártfogolja azokat, a kik a művészet orvé alatt és pusztán anyagi érdekből kalandozzák be az országot. Sajó Sándor. ■— A grófpüspök Győrött. Gróf Csáky Károly megyés püspökünk hétfőn rövidebb tartózkodásra Budapestre utazott. Innen kedden Győrbe ment gr. Széchényi püspök látogatására — A tisztviselők fizetésrendezése a vármegyén. A város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén rendezte a városi tisztviselőkés alkalmazottak fizetését és nyugdíj viszonyait. A fizetésrendezésről szóló közgyűlési határozat most a vármegyére került jóváhagyás végett. Hétfőn tartott törvényhatósági közgyűlés foglalkozott ezzel és minden vita nélkül jóváhagyta azt — igy tisztviselőink végre az uj fizetés élvezéséhez már legközelebb hozzájutnak. — Iparosbál: január 8-án. Az iparlársulat fényes mulatságra készül a farsangon. Schmidt Ferenc elnök vezetésével megalakult már a rendező bizottság, mert az ipartársulat bálja a Kúrián, január 8-án lesz. Nemcsak a rendezők buzgólkodása, de a múlt sikerei is garantálják, hogy az iparosbál az idei farsang egyik nevezetessége lesz. — Háziurak figyelmébe. A házbéradó 1910. évre való érvénnyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapjául szolgáló házbérvallomási ivek benyújtására 1909. évi december hó 15-ig terjedő idő tűzetett ki. A ki vallomását a kitűzött határidőben be nem adja, a kivetés során megállapított házbéradónak 1 % át, ha pedig a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számított 8 nap alatt sem adja be vallomását, további 4%-át fizeti pótlék fejében. Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet a bérösszegnek beírása előtt íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5 -200 K ig terjedhető rendbírsággal, ahány bérlőjénél ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási iv aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. Biróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos, vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallomási ívben adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat, vagy abba tudva valótlan, vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adómegrövíditésre alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tét tessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hoyy a vallomásadásra kötelezettet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási iv részére hivatalból kézbesítve nem lett. — A nagyoroszi! róm. kát, templomot ez év nyarán gróf Bercbtold Miklós, a templom kegyura renováltatta. A templom mennyezetét, mely már életveszélyes volt, lebontották s helyette 14000 kor. költséggel vasbetonból uj boltozatot készítettek. Az egész templom fehérre van festve, az oltárait, szószékét és egyébb díszítéseit újra aranyozták gazdagon. A renoválást a jövő hó elején bevégzik és december hó 8-án, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén fogja Bakos János érsekvadkerti tb. kanonok a templomot ünnepélyesen felszentelni. Ugyanekkor lesz az uj orgonának a megáldása, a melyet Pod horagyai Mihály nagyoroszii földbirtokos állíttatott 3000 koronáért. — Meglopott szobor. Kegyeletsértő tolvaj járt e hó 28-án a barátok templomában. A templomban üveg alatt őriznek egy Máriaszobrot, melyet kegyeletes kezek aranylüggőkkel és aranybrossokkal ruháztak fel. Vasárnap az ismeretlen tolvaj ezt az üvegszekrényt feltörte és három aranyfüggőt, bárom ékkővel kirakott brosst «ellopott. A Kárt Schmidt Fulgenz házfőnök, ki jelentést tett a rendőrségen, 4—500 koronára becsüli. A rendőrség megállapította, bogy a tolvajlás idején kik imádkoztak a Mária-szobor előtt, de ezek közül senki sem tud felvilágosítást adni arról, hogy ki lehetett a tolvaj. A budapesti rendőrséget is értesítették, figyelje a zálogházakat, nem akarja-e a tolvaj az antik ékszereket ott értékesíteni. Különben a széleskörű nyomozás folyamatban van. — Jutalom a magyar nyelvért. Pestvármegye 800 koronát szavazott meg azoknak a tanítóknak és tanítónőknek jutalmazására, kik idegen ajkú községekben a magyar nyelvet eredményesen tanították. Tizenhatan kaptak jutalmat és az érdemesek névsorában ott van Galcsek Józsa tanítónő is, dr. Galcsek György apátkanonok nővére is. foglatkozó hadat. Az esztendők, mondom, elmúltak s Seregi Pistából megyei aljegyző lett és akkor, minek csűrjem csavarjam ezt a históriát, addig fondorkodott ravaszul az öreg Sereg az iktató könyvek közt, a miglen a fia el nem jegyezte magát egy szorn»széd megyebeli gazdag kereskedő nem éppen szép, de annál nagyobb hozományú leányával. Gáthy Ágnes az első pillanatban azt hitte, hogy megszakad a szive. De büszkesége győzött mindenen. Ritka energia lakozott ebben a lányban. Mindent el tudott tűrni, csak azt az egyet nem, hogy a városkában szánakozzanak rajta, gúnyos pillantásokkal méregetik, kárörvendő vigyorgással néznek a szemébe és bántják a szüleit is. Elhatározta, hogy menekül erről a helyről. A kis hozományát elkérte a szüleitől, kikérte a beleegyezésüket is, azután felment a fővárosba tanulni a színi akadémiára. — Hát színésznő lesz Gáthy Ágnesből ? No majd meglátjuk, mire viszi, megvigasztalódik e? Mondogatták a kisvárosban és édeskés mosollyal, rosszul rejtegetett gúnynyal búcsúzkodtak a büszke, szomorú lánytól, a ki az élet egy új ösmeretlen útjára tévedt, hogy valahol egy kis boldogságot keressen még magának. Gáthy Ágnesben, a ki lemondott már a szerelmi boldogságról, a büszkeség lángja lobogott: meg akarta mutatni, hogy ér magában is valamit és megalázni a rajta szánakozókat. Csak rövid, harmadfél esztedő telt el, Gáthy Ágnest már ünnepelték. A büszke leány fürdött a dicsőségben, a hódolatban s magában azt mondogatta, hogy szinte jobb is, hogy nem ment férjhez, mert ime igy sokkal boldogabb. A harmadik év végén hazament. Persze, hogy nagyot fordult a kisvárosi világ. A gúnyolódok, a szánakozók, a gőgös fejbiccenéssel köszönök, a kegyesen leereszkedők most mind szerencsésnek érezték magukat, ha közelébe férkőzhettek, mindenki szeretetéről biztosította és dédelgették és babusgatták. Gáthy Ágnes mindebből csak egyet látott, a hódolatot. Ez kellett neki, ezt akarta. Hogy aztán este fáradtan leült a Gáthykastély csöndes verandáján a csillagos égboltra tekintve, úgy elgondolkozott életének sorsán, ügy érezte ebben a csöndes pillanatban, hogy nem boldog mégsem. A dicsőség ragy°£Ó, kápráztató, mámoritó valami, de minden melegség nélkül való. Mi hiányzik hát neki ? A parkban lépések hallatszottak, a legidősebb Gáthy-leány, a ki már évek óta férjnél volt, játszadozott olt a gyermekeivel. A büszke Gáthy Ágnes elnézte a játékot, aztán egyszerre keserves zokogással borult oda az ablakpárkányra és sokáig sirt a sötét éjszakában . .. Nemeskéri Kiss József.
