Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-11-07 / 87. szám

9 VÁCI HÍRLAP után már a szavazatok érvénytelenségé­ről többé szó sem lehet. Azt ugyanis, hogy a négy választó jelentkezése a záróra előtt történt, a választásról felvett jegyzőkönyv, mint közokirat kifejezetten tanúsítja. Ezzel szemben a jegyzőkönyv valótlanságát állítani és bizonyítani kellett volna. Ez azonban nem történt. A választás védője ezután sorra vette a kérvény összes állításait és részletesen ki­mutatta, bogy azok a valóságnak meg nem felelnek. Ám ba valók lennének is, akkor sem ütköznének a törvénybe és főleg tör­vényszerű érvénytelenségi okot tulajdonké­pen nem alkothatnak. Nem egyszer éppen Aigner mutatott rá, hogy a törvény mely szakaszait Kellett volna a peticionálóknak idézni, hogy a Kúria a mandátumot megsem­misítse. Végre annak alapján, hogy a meg­támadott küldöttségi elnök tényei a törvény szerint kifogástalanok és érvénytelenségi oko­kat nem képeznek, a megtámadott képvise­lőről pedig nem is állítják, hogy bárminő helytelenséget, vagy törvénytelenséget köve­tett el, kérte a választás védője, hogy a Kúria a kérvényt bizonyítás elrendelése nél­kül utasítsa el, ha pedig a bizonyítást mégis elrendelné a Kúria, terjessze ki az ellen­kérvényre is. Aigner Adolf felszólalása után ifjabb dr. Bleier Samu, választást védő választók kép­viselője. terjesztette elő az ellenkérvényt. Dr. Bleier hosszabban ismerteti az ellenpeticiót, mely szerint Molnár Mihály püspökhatvani szavazó öt év előtt meghalt s ily szavazat esett Miltényire. Lauko András helyett Pauko András, Pintér B. András helyett, Pintér V. András szavazott Miltényire. Ezek a szava­zatok levonandók Miltényi szavazataiból.­­Veresegyházáról ifj. Tóth András, Vácról Csereklye János akart Preszlyre szavazni, de szavazatukat elutasították. Ezeket Preszly szavazatainak kell beszámítani. Bészletesen ismerteti, hogy Püspökhatvanon 107, Galgamá­­csán 98, Püspökszilágyon 73, Szadán 42, Veresegyházán 61, Váckisujfalun 16, Őrszent­­miklóson 34, Vácrátóton 27 fertőzött szava­zata volt Miltényinek, melyeket részben presz­­szió, részben az ellátásnak készpénzben való kiadása miatt kell megsemmisíteni. Végül pedig kéri a petíció elutasítását, ha pedig el nem utasítaná azt a Kúria, a megjelölt ese­tekben rendelje el a vizsgálatot. Burián Béla a peticionálók képviselője az ellenkérvény minden pontját tagadja. Ta­gadja, hogy Miltényi pénzt adott volna, hogy etettek, itattak a falukon, hogy Havas János püspökuradalmi főerdész, Bazsó Ist­ván plébános, Fekecs József vadőr fenye­gették volna a választókat, hogy ha nem szavaznak Miltényire, nem kapnak fát a püspöki erdőből. Tillakozik az ellenkér­vényben felsorolt s állítólag megvesztege­tett 469 választó kihallgatása ellen s kije­lenti, hogy ha a peticionálók nem találták volna elegendőnek a négy gödi szavazat miatt a Kúriánál kérvényezni, úgy Preszly vidéki szavazataiból ők is tudtak volna so­kat megsemmisittetni. Csütörtökön. Csütörtökön folytatta beszédét Burián Béla, a peticionálók képviselője. Kijelenti, hogy három törvénytelen tényt panaszolnak, mely az első választáson felmerült: Rónay Géza eljárását, hogy a négy gödi szavazatot el­fogadta, (Rónay ténykedésében szándékos­ságot lát) Gosztonyi Tibor választási elnök eljárását, hogy az első választáson nem azt hirdette ki, hogy Miltényi kapta a szavaza­tok általános többségét s végül, hogy a pótválasztáson helytelenül jelentette ki Gosz­tonyi választási elnök Preszly Elemért meg­választott képviselőnek. Ez a választás pre­cedens nélkül áll, semmis az elnök, helyet­tes elnök eljárása, következőkép a pótvá­lasztás is. Ezért mondja ki a Kúria megvá­lasztott képviselőnek. Miltényi Aurélt az első szavazás alapján. Lehet a bíróságnak oly felfogása is, mely az egész választási aktust megsemmisíti, azt is köszönettel fo­gadja a peticionálók nevében. Végül felszá­mítja a költségeket, mely szerint dr. Forgó Kálmán, dr. Knoblauch Géza váci ügyvé­deknek a petíció szerkesztéséért s ő magá­nak a tárgyalásért 9992 K 20 fillért kér Rónay Géza és dr. Preszly Elemér ellen megállapítani. Aigner Adolf kijelenti, hogy Burián ala­posan félreérti őt s mindig mást vitat. Leg­fontosabb, hogy az a négy szavazó a záróra letelte előtt jelentkezett szavazásra és ez a választási jegyzőkönyvből is kitűnik, hisz a gödiek hat órakor szavaztak, a záróra pedig V28 óráig tartott. Ezt az okmányt a peticionálók terjesztették a Kúria elé s most saját okmányukat akarják valótlannak mon­dani ? — Az blanketta! válaszolta egyszerre Bu­rián is, Forgó is. — De benne van! Ez okmány! — mondja Fittler Imre előadó biró. — Hallgassuk meg türelemmel az ügyvéd urat — int az elnök. Aigner védő felolvasta 18 váci Preszly­­szavazó nyilatkozatát, mely szerint nem sza­vazhattak le, mert az elnök a városházán korábban rendelte el a zárórát s ezzel iga­zolni óhajtja, hogy a választási elnök nem volt pártoskodó Preszly javára. Miután erre még nyilatkozik Burián Béla, Aigner újra szót kér. — Tessék hagyni — mondja az előadó — nékünk is valamit, mi is értünk hozzá, mire Aigner lemond a szólásról és délelőtt 7212 órakor kijelenti Sebestyén elnök, hogy a bíróság visszavonul határozathozatalra. ítélethirdetés, vagy határozat? A tanács az elnök kijelentése szerint ha­tározathozatalra vonult vissza. Izgalmas per­cek és órák következtek erre. A találgatá­sok ezer válfaja röpköd a levegőben. A tárgyalás iránt országgyűlési képviselők, Miltényi és Preszly néhány barátja és újság­írók érdeklődtek. Néha egy csoportban, (most már eltűnt minden pártoskodás) néha külön-külön találgatták, mérlegelték az esé­lyeket. — Ha nem helyezkedik a Kúria arra az alapra, a melyre mi — elutasítás követke­zik — mondja Forgó dr. — Legjobb eset­ben vizsgálat elrendelését várhatjuk. — Az ellenpeticióra is ? — Valószínűleg arra is. — És akkor mi lesz? Kiváncsiaskodtak tovább. — Hát akkor soha se lesz vége a petíció­nak. Akkor jobb visszavonni. — De nem lehet, hisz ellenpetició van. Burián is, Aigner is nagyon bízik a maga igazában. De különösen az utóbbi, a ki Ruriánnak többször magyarázza, hogy a petícióban hol követték el a hibát.- Kérem a petíciót nem én készítettem, én csak tárgyalok — védekezik Burián. — De a tárgyaláson is sok hiba történt, hisz beigazoltam — mondja Aigner. — No, majd meglátjuk ! fejezi be a peticio­nálók képviselője. Találgatás folyik tovább, van rá idő, hi­szen már egy órája tanácskozik a bíróság. Förster pótbiró ekkor eltávozik és nem jő vissza. Ebből azt következtetik, hogy az el­járás befejezést nyert, Ítélethirdetés lesz, kü­lönben a pótbirónak ott kellene lennie. Eltelik már két óra is, végre megszólal a tárgyalóterembe hivó villamos-csengő és a bíróság is bevonul. Elől Sebestyén elnök, utánna Fittler előadó, majd a bíróság többi tagja: Lábán, Janecskó és Staud kúriái birák Förster pótbiró már nem volt jelen. A mély csendben megszólal az elnök : — Ki fogom hirdetni a kir. Kúria határo­zatát. (Hát csak határozat ? lesz folytatása a petíciónak? néz össze a hallgatóság.) És most az elnök emelkedettebb hangon foly­tatja : A petíció elutasittatik. — O felsége a király nevében . . . A kérvény elutasittatik és a kérvényezők egyetemlegesen kötelesek, hogy dr. Preszly Elemérnek és Rónay Gézának összesen Í500 K, a választás-védőknek pedig 2300 K költ­séget 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizessenek. Az ítélet a képvíselőházhoz átkül­­detík. A kérvényezők által kérvényük kapcsán letett 3000 K.-ból 36 K levonása után fenn­maradó összeg 2964 K dr. Burián Béla ügy­védnek vísszaadatní rendeltetik. A belügymi­niszterhez áttett íratok ugyanoda vísszaküldet­­nek. Dr. Burián Béla ügyvéd részére saját felével szemben a költség 2469 K 20 fillérben, ifj. Bleuer Samu részére 2300 koronában álla­­píttatík meg. Indokok: Kérvényezők kérvényüket a kúriai bírásko­dásról szóló 1899. évi XV. t.-c. 3-ík §-ának 16., 25. és 27. pontjaiban foglalt érvénytelen­ségi okokra és tényekre alapítják. Azonban a kérvényezők által a tárgyaláson szóval előadott érvénytelenségi tények a törvény 3-ík §-a 16-ík pontjában tüzetesen meghatározott érvénytelen­ségi tényálladéka alá nem tartoznak. Ugyan­ezen § 27-ík pontja szerint pedig a választás mértékű ez, mint a .másik folyamat, ahol fel­veszi a környező levegő széndiokszidját és abból a benne levő klorofium segítségével kiválasztja a karboniumot. A bogáremésztő növények, a gombák és baktériumok pedig határozottan szerves vegyületekből táplál­koznak. Egy.másik különbség volna a növények termelte cellulózé, a mely az állatoknál nem volna meg annyira. Az igaz, de azért van­nak, a melyek ezt állítanak elő, igy a gyö­­kérlábúak a legalsóbbrendűeknél, a Tunica­­tumok az ízeltlábúak között. Sőt még a sejtek közt sincs teljesen elha­tároló különbség, a mi megvan itt, más eset­ben előfordul amott. Ezért bátran állíthatjuk, hogy a fajfejlődés létrájának legalsó fokán, a legalsóbbrendű, egysejtű szervezetek vilá­gában olyan térre jutunk, a hol semmiféle különbséget nem találunk az egyes élőlények között. Bizonyítéka ennek az a vita, a mely az Aethalium septicum (magyarul cservirág), Volvox, Pandorina, Kudorina, stb. szerveze­tek körül forog, magának vindikálja őket botanikus és zoologus egyaránt. Dr. Horváth Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents