Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-11-07 / 87. szám
9 VÁCI HÍRLAP után már a szavazatok érvénytelenségéről többé szó sem lehet. Azt ugyanis, hogy a négy választó jelentkezése a záróra előtt történt, a választásról felvett jegyzőkönyv, mint közokirat kifejezetten tanúsítja. Ezzel szemben a jegyzőkönyv valótlanságát állítani és bizonyítani kellett volna. Ez azonban nem történt. A választás védője ezután sorra vette a kérvény összes állításait és részletesen kimutatta, bogy azok a valóságnak meg nem felelnek. Ám ba valók lennének is, akkor sem ütköznének a törvénybe és főleg törvényszerű érvénytelenségi okot tulajdonképen nem alkothatnak. Nem egyszer éppen Aigner mutatott rá, hogy a törvény mely szakaszait Kellett volna a peticionálóknak idézni, hogy a Kúria a mandátumot megsemmisítse. Végre annak alapján, hogy a megtámadott küldöttségi elnök tényei a törvény szerint kifogástalanok és érvénytelenségi okokat nem képeznek, a megtámadott képviselőről pedig nem is állítják, hogy bárminő helytelenséget, vagy törvénytelenséget követett el, kérte a választás védője, hogy a Kúria a kérvényt bizonyítás elrendelése nélkül utasítsa el, ha pedig a bizonyítást mégis elrendelné a Kúria, terjessze ki az ellenkérvényre is. Aigner Adolf felszólalása után ifjabb dr. Bleier Samu, választást védő választók képviselője. terjesztette elő az ellenkérvényt. Dr. Bleier hosszabban ismerteti az ellenpeticiót, mely szerint Molnár Mihály püspökhatvani szavazó öt év előtt meghalt s ily szavazat esett Miltényire. Lauko András helyett Pauko András, Pintér B. András helyett, Pintér V. András szavazott Miltényire. Ezek a szavazatok levonandók Miltényi szavazataiból.Veresegyházáról ifj. Tóth András, Vácról Csereklye János akart Preszlyre szavazni, de szavazatukat elutasították. Ezeket Preszly szavazatainak kell beszámítani. Bészletesen ismerteti, hogy Püspökhatvanon 107, Galgamácsán 98, Püspökszilágyon 73, Szadán 42, Veresegyházán 61, Váckisujfalun 16, Őrszentmiklóson 34, Vácrátóton 27 fertőzött szavazata volt Miltényinek, melyeket részben preszszió, részben az ellátásnak készpénzben való kiadása miatt kell megsemmisíteni. Végül pedig kéri a petíció elutasítását, ha pedig el nem utasítaná azt a Kúria, a megjelölt esetekben rendelje el a vizsgálatot. Burián Béla a peticionálók képviselője az ellenkérvény minden pontját tagadja. Tagadja, hogy Miltényi pénzt adott volna, hogy etettek, itattak a falukon, hogy Havas János püspökuradalmi főerdész, Bazsó István plébános, Fekecs József vadőr fenyegették volna a választókat, hogy ha nem szavaznak Miltényire, nem kapnak fát a püspöki erdőből. Tillakozik az ellenkérvényben felsorolt s állítólag megvesztegetett 469 választó kihallgatása ellen s kijelenti, hogy ha a peticionálók nem találták volna elegendőnek a négy gödi szavazat miatt a Kúriánál kérvényezni, úgy Preszly vidéki szavazataiból ők is tudtak volna sokat megsemmisittetni. Csütörtökön. Csütörtökön folytatta beszédét Burián Béla, a peticionálók képviselője. Kijelenti, hogy három törvénytelen tényt panaszolnak, mely az első választáson felmerült: Rónay Géza eljárását, hogy a négy gödi szavazatot elfogadta, (Rónay ténykedésében szándékosságot lát) Gosztonyi Tibor választási elnök eljárását, hogy az első választáson nem azt hirdette ki, hogy Miltényi kapta a szavazatok általános többségét s végül, hogy a pótválasztáson helytelenül jelentette ki Gosztonyi választási elnök Preszly Elemért megválasztott képviselőnek. Ez a választás precedens nélkül áll, semmis az elnök, helyettes elnök eljárása, következőkép a pótválasztás is. Ezért mondja ki a Kúria megválasztott képviselőnek. Miltényi Aurélt az első szavazás alapján. Lehet a bíróságnak oly felfogása is, mely az egész választási aktust megsemmisíti, azt is köszönettel fogadja a peticionálók nevében. Végül felszámítja a költségeket, mely szerint dr. Forgó Kálmán, dr. Knoblauch Géza váci ügyvédeknek a petíció szerkesztéséért s ő magának a tárgyalásért 9992 K 20 fillért kér Rónay Géza és dr. Preszly Elemér ellen megállapítani. Aigner Adolf kijelenti, hogy Burián alaposan félreérti őt s mindig mást vitat. Legfontosabb, hogy az a négy szavazó a záróra letelte előtt jelentkezett szavazásra és ez a választási jegyzőkönyvből is kitűnik, hisz a gödiek hat órakor szavaztak, a záróra pedig V28 óráig tartott. Ezt az okmányt a peticionálók terjesztették a Kúria elé s most saját okmányukat akarják valótlannak mondani ? — Az blanketta! válaszolta egyszerre Burián is, Forgó is. — De benne van! Ez okmány! — mondja Fittler Imre előadó biró. — Hallgassuk meg türelemmel az ügyvéd urat — int az elnök. Aigner védő felolvasta 18 váci Preszlyszavazó nyilatkozatát, mely szerint nem szavazhattak le, mert az elnök a városházán korábban rendelte el a zárórát s ezzel igazolni óhajtja, hogy a választási elnök nem volt pártoskodó Preszly javára. Miután erre még nyilatkozik Burián Béla, Aigner újra szót kér. — Tessék hagyni — mondja az előadó — nékünk is valamit, mi is értünk hozzá, mire Aigner lemond a szólásról és délelőtt 7212 órakor kijelenti Sebestyén elnök, hogy a bíróság visszavonul határozathozatalra. ítélethirdetés, vagy határozat? A tanács az elnök kijelentése szerint határozathozatalra vonult vissza. Izgalmas percek és órák következtek erre. A találgatások ezer válfaja röpköd a levegőben. A tárgyalás iránt országgyűlési képviselők, Miltényi és Preszly néhány barátja és újságírók érdeklődtek. Néha egy csoportban, (most már eltűnt minden pártoskodás) néha külön-külön találgatták, mérlegelték az esélyeket. — Ha nem helyezkedik a Kúria arra az alapra, a melyre mi — elutasítás következik — mondja Forgó dr. — Legjobb esetben vizsgálat elrendelését várhatjuk. — Az ellenpeticióra is ? — Valószínűleg arra is. — És akkor mi lesz? Kiváncsiaskodtak tovább. — Hát akkor soha se lesz vége a petíciónak. Akkor jobb visszavonni. — De nem lehet, hisz ellenpetició van. Burián is, Aigner is nagyon bízik a maga igazában. De különösen az utóbbi, a ki Ruriánnak többször magyarázza, hogy a petícióban hol követték el a hibát.- Kérem a petíciót nem én készítettem, én csak tárgyalok — védekezik Burián. — De a tárgyaláson is sok hiba történt, hisz beigazoltam — mondja Aigner. — No, majd meglátjuk ! fejezi be a peticionálók képviselője. Találgatás folyik tovább, van rá idő, hiszen már egy órája tanácskozik a bíróság. Förster pótbiró ekkor eltávozik és nem jő vissza. Ebből azt következtetik, hogy az eljárás befejezést nyert, Ítélethirdetés lesz, különben a pótbirónak ott kellene lennie. Eltelik már két óra is, végre megszólal a tárgyalóterembe hivó villamos-csengő és a bíróság is bevonul. Elől Sebestyén elnök, utánna Fittler előadó, majd a bíróság többi tagja: Lábán, Janecskó és Staud kúriái birák Förster pótbiró már nem volt jelen. A mély csendben megszólal az elnök : — Ki fogom hirdetni a kir. Kúria határozatát. (Hát csak határozat ? lesz folytatása a petíciónak? néz össze a hallgatóság.) És most az elnök emelkedettebb hangon folytatja : A petíció elutasittatik. — O felsége a király nevében . . . A kérvény elutasittatik és a kérvényezők egyetemlegesen kötelesek, hogy dr. Preszly Elemérnek és Rónay Gézának összesen Í500 K, a választás-védőknek pedig 2300 K költséget 15 nap alatt, végrehajtás terhe mellett fizessenek. Az ítélet a képvíselőházhoz átküldetík. A kérvényezők által kérvényük kapcsán letett 3000 K.-ból 36 K levonása után fennmaradó összeg 2964 K dr. Burián Béla ügyvédnek vísszaadatní rendeltetik. A belügyminiszterhez áttett íratok ugyanoda vísszaküldetnek. Dr. Burián Béla ügyvéd részére saját felével szemben a költség 2469 K 20 fillérben, ifj. Bleuer Samu részére 2300 koronában állapíttatík meg. Indokok: Kérvényezők kérvényüket a kúriai bíráskodásról szóló 1899. évi XV. t.-c. 3-ík §-ának 16., 25. és 27. pontjaiban foglalt érvénytelenségi okokra és tényekre alapítják. Azonban a kérvényezők által a tárgyaláson szóval előadott érvénytelenségi tények a törvény 3-ík §-a 16-ík pontjában tüzetesen meghatározott érvénytelenségi tényálladéka alá nem tartoznak. Ugyanezen § 27-ík pontja szerint pedig a választás mértékű ez, mint a .másik folyamat, ahol felveszi a környező levegő széndiokszidját és abból a benne levő klorofium segítségével kiválasztja a karboniumot. A bogáremésztő növények, a gombák és baktériumok pedig határozottan szerves vegyületekből táplálkoznak. Egy.másik különbség volna a növények termelte cellulózé, a mely az állatoknál nem volna meg annyira. Az igaz, de azért vannak, a melyek ezt állítanak elő, igy a gyökérlábúak a legalsóbbrendűeknél, a Tunicatumok az ízeltlábúak között. Sőt még a sejtek közt sincs teljesen elhatároló különbség, a mi megvan itt, más esetben előfordul amott. Ezért bátran állíthatjuk, hogy a fajfejlődés létrájának legalsó fokán, a legalsóbbrendű, egysejtű szervezetek világában olyan térre jutunk, a hol semmiféle különbséget nem találunk az egyes élőlények között. Bizonyítéka ennek az a vita, a mely az Aethalium septicum (magyarul cservirág), Volvox, Pandorina, Kudorina, stb. szervezetek körül forog, magának vindikálja őket botanikus és zoologus egyaránt. Dr. Horváth Károly.
