Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-09-19 / 73. szám
VÁCI HÍRLAP 3 "nyésztő szakosztálya Teleky Józsefné grófné | elnöklésével tartott gyűlésen elhatározta, hogy szeptember 25-én, 26 án és 27-én Vácon ti Íjazással egybekötött tenyészbaromfi, a baromfitenyésztéshez szükséges eszköz, valamint galamb- és házinyul kiállítást és vásárt rendez. A kiállítás igazgatójává Serfőző Gézát, a gazdasági egylet titkárát választották meg. Darányi földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a faj baromfi tenyésztése érdekében a kiállításon bemutatott jobb tenyészanyagot a minisztérium illetékes osztálya a közterjesztés céljaira biztosítsa, illetőleg erre a célra vásárolja össze. A kiállításra igen sokan készülnek a tenyésztők közül. • — Egy fiatal festőművészről. Városunknak művészetet szerető közönsége bizonyára örömmel veszi tudomásul azt a hírünket, hogy Siligai Ferenc, a fiatal magyar festőművészek egyike a városunknakjállandó lakosa lett. Emlékezünk, pár év előtt a Műcsarnokban és a Nemzeti szalonban kezdődött erkölcsi és anyagi sikereire. A napilapok és a szépirodalmi lapok kritikusai minden kiállított dolgáról, mint előkelő művészi kvalitásról nyilatkoztak ; egy elsőrendű dolgát pjdig az állam a szépművészeti muzeum részére akarta megvásárolni, de a Székesfőváros már a megnyitás napján lefoglalta a maga részére. Hisszük, hogy a művészetet szerelő közönségünk is meg lesz elégedve nála rendelt arcképeivel annál is inkább, mert tudomásunk szerint, nagyon szerényen határozza meg a honoráriumát, különösen azért, hogy az egyszerűbb polgárember is művészi festmény birtokába juthasson. — Rálőttek a csendőrökre. Izgaimas bajsza volt csütörtökön éjszaka a Törökhegyen. A verőcei csendőrök: Jeszenszky őrsvezető és Bullis próbacsendőr csütörtökön este Vácon át Kosdra indultak szolgálatba, a mely községnek határa az ő kerületükbe tartozik. A mint a törökhegyi utón haladtak, lövés történt, a golyó Jeszenszky mellett süvilett el. Az éjszakai sötétségben a csendőrök viszonozták a lövést és bejöttek a váci csendőrségi laktanyába, a hol Marschall járőrmesternek jelentést tettek az esetről. Rögtön Marschall Frigyes vezetése alatt Sebestyén és Deli őrsvezetőkből járőr ment ki a Törökhegyre és éjfélre kideritették, hogy a lövöldözők a hegyőrök voltak. A hegyőröktől elszedték a fegyvert és bekísérték őket a rendőrkapitányságra, a hol nem tudták, vagy nem akarták okát adni, hogy miért lőttek rá a verőcei csendőröm'e. — Makáma egy gólyáról. Hogy is mikép történhetett, a jó ég a megmondhatója — elég az hozzá, lemaradt a vándorúiról a minap egy haszontalan gólya. — Járt, kelt a városban a hosszú lábú madár — mint a ki sokat keres és semmit sem talál. — Reggél felé volt már, a mikor bepillantott egy ablakon — ahol megütötte fülét egy recsegő gramofon. — Mi lehet itt vájjon, tán Mari napot ülnek? — s azért rakják a csárdást, hogy majd belé szédülnek? — most látom csati jobban, hogy kik ülnek az asztal közepén — egy bájos menyasszony s egy ifjú vőlegény. — Ahá, tudok most már mindent — lakadalom van itt bent! — No megáldjatok csak, majd adok én nektek — elmegy a mulatságtól rögtön a kedvetek 1 — Hogyha már itt vagyok nem maradok tétlen — gyakorlom kissé ősi mesterségem! — Bár e nap sehogyse alkalmas erre — de mit törődöm én vele? — Belépek az ajtón, van szörnyű nagy zavar — ágyba a menyaszszonyt! hamar de csak hamar! — „Drága kedves násznép“ hagyjátok a zenét egy kicsikét abba! —eljött az ideje, ime itt a baba 1 — Megáll a gramofon s új zene kezdődik — hisz a kicsike, éhes már s vergődik. — így lett a lakodalomból keresztelő is egyszerre — pedig ez nem mese, akárki elhigyje! — mert történt ez Vácon s meg is olvashatod — az anyakönyvi lapon. — Megszökött két siketnéma. Még nem történt meg, hogy siketnémaintézeti ta nuló megszökött volna. Tegnap Borbély Sándor igazgató megjelent a rendőrségen és bejelentette, hogy Leszecz József és Horváth István 12—13 éves siketnéma növendékek az intézetből eltűntek. Irópapirjukon Budapest felé vezető ut volt lerajzolva, ebből azt következtetik, hogy a vállalkozó gyermekek Budapest felé szöktek. A rendőrség körözvényt bocsátott ki és a hatóságokat kéri, hogy a siketnémákat feltalálásuk esetén Vácra kisértessék. — Bátor életmentő. Nagymaroson szolgáló Posvay Julia nevű cseléd több barátnőjével a szabad Dunába fürdött. Miután úszni nem tudott az ár elragadta és mármár úgy látszott, hogy menthetetlenül odavész, midőn fürdés után öltözködve szintén Nagymaroson nyaraló Schill István magyar államvasnti főellenőr a veszélyben forgó leányt megpillantotta és a következő percben ruhástól beugrott a vizbe és a fuldokló leányt kimentette. A reszkető leány hálálkodva mondott köszönetét az életmentőjének. Dr, Cook, az északi sark felfedezője, mint nekünk jelentik, eme rendkívüli utazásán gyűjtött gazdag tudományos anyag rendezésén dolgozik. Nagy feltűnést keltett, hogy dr. Cook e távoli vidéken, „a föld csúcspontján“ nem talált élő lényt, még nagyitóüveg alatt sem. Tehát az eszményi hely ott keresendő, a hol a legkisebb élőlények utján a betegségek terjedése lehetetlenség. Máskén áll nálunk a dolog, a hol a szájüreg maga valóságos fészke oly baktériumoknak, melyek egészségünkre annyira ártalmasak. Csak a fogaknak gondos tisztítása jó tisztítószerrel, a milyen pl. a Kalodont, óvhat meg bennünket a baktériumokat tartalmazó szájüreg által okozható betegségek kellemetlen következményeitől. — A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai 50 kgrmként. Buzaörlemény: Asztali dara AB szám 22 K. 00 fill. — Asztali dara C szám 21 K 60 fill.— Királvliszt 0 sz. 21 K 80 fill. - Lángliszt 1 sz. 2l K 40 fill.Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 21 K 00 fill. — Zemlyeliszt 3. sz. 20 K 60 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 20 K 20 fill. Középkenyér - liszt 5. sz. 19 K 80 fill. — Kenyérliszt 6. sz 18 K 60 fill. — Barnakenyérliszt 7. sz. 16 K 80 fill. 71/,, sz. 14 K 20 fill — 78/4. sz. 12 K 20 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 8 K 20 fillér — Korpa finom F sz 6 K 0!) finom — Korpa goromba G sz. 6 K 00 fill. — Ocsu 7 K 00 fill. — Rozsliszt: 1. sz. 14 K 80 fill. 2. sz. 13 R 80 fill. Nyilt-tér. Köszönetnyilvánitás. Ama nagy csapás terhe alatt, melyet a jó Isten-kifürkészhetetlen rendelése jó férjemnek ez életből való kiszólitása által reám mért, nem vagyok képes a felebaráti részvétnek annyi oldalról történt megnyilatkozását külön-küiön megköszönni. Azért ez úton mondok hálás köszönetét mindazoknak, kik szives részvétükkel, vigasztalásukkal s a temetésen való megjelenésükkel bánatomat enyhíteni törekedtek. Vácon, 1909. szeptember 16. Özv. dr. Krno Péterné. Igen alkalmas utazásoknál. Rövid használat, után nélkülözhetetlen. Egészségügyi hatóságok által megvizsgálva. nélkülözhetetlen fogtisztitó-szex. A fogak tisztántartásához csapán szájv zek nem elégségesek. A foghúson mindig újólag keletkező ártalmas anyagok eltávolítása csakis mechanikus tisztítással kapcsolatban egy frissítőén és antiszeptikusan ható logtisztitó-szérrel sikerülhet, minőnek a „Kalodont* már az összes kulturállamokban a legsikeresebb használatra bizonyult. Argenti ugyanis, megkapván az értesítést, sietett le Budapestre a főispánhoz. Bekopogtatott a lakásán azzal, hogy beszélni szerelne a főispán úrral. — Nem lehet, mondta a huszár, a kegyelmes ur beteg, fekszik és nem fogad senkit. — Nem-e? Csak menjen vissza, parancsolta a huszárnak Argenti, mondja meg, hogy itt van a doktor Vácról, át akarja venni az ordót. A következő percben szemben állott már egymással Argenti ünnepies fekete kabátban és Szapáry gróf főispán, a ki akkor kelt ki az ágyból, a legpongyolább pongyolában. De éppen ez kellett Argentinek, a ki nagyon meg volt elégedve, a mikor a főispán úgy, a mint volt, kikereste az ordót és feltűzte az ő szép lekete kabátjára. Azután kezet foglak és a „ceremónia“ véget ért. A szerb származású ember kitűnő magyar hazafi volt. Politikával ugyan nem foglalkozott, de érdeklődött a közélet minden kérdése iránt. A vad rác — igy csúfolták gyerekkorában pajtásai — gimnazista korában anyja nagy fájdalmára még szerb hitfelekezetét is otthagyta és áttért a római katolikus vallás hívői közé. Nagy hazaszeretete mellett erős volt szülővárosának a szereiében is. Büszke volt arra, hogy váci és váci kis rezidenciáját, mely tele volt értékes festménnyel, nagyszerű könyvtárral, előkelő pácienseitől emlékül kapott drágaságokkal, el nem hagyta volna semmiért. A mikor a királynál volt kihallgatáson, hogy a Ferenc József-renddel való kitüntetést megköszönje és a királyy a ki igen kegyesen fogadta, mint légi ismerősét igy szólította meg: hát maga még mindig Vácon lakik? Argenti ezt felelte a királynak : — Dulce natale solum. Bizony csak ott jó az édes szülőföldön! A hol barátunk minden fa, régi emlékek kedves fölelevenitője minden kő; ahol szülőink porladó tetemét takarja lágyan az anyaföld; a hol eszmélő elmével először nézünk bele a világ változatosságába. Argenti szívós szeretettel ragaszkodott hozzája. Nála kisebb tehetségűek egy-két sikertőlelkapatva, könnyű szívvel örökre elszakadnak otthonuktól. Ő nem tette, pedig a külföldön éppen az ő számára még sokkal dusabban termett volna a babér. Dulce natale solum! És annak, a ki ezt a királynak mondta, őrzik-e még híven emlékezetét földiéi? —jó.
