Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-01-24 / 7. szám
VÁCI hírlap volna semmit ? de hogy is nem ? csak hogy gersze rietn léritié helyes az igazság tentartójába inártogíftni az izgatásra szánt pennáját. Vasárnapi levél. Táncos mulatságok. A szerelemnek és a táncnak ősidőktől fogva megvan a közös tragikumuk: nem az örökkévalóságnak szólnak. Farsang kezdetén a tánc alkonyáról Írni a legnagyobb ügyetlenség, mikor egyet lapoz az olvasó újságjában és egy olyan hosszú »báli kalendáriumot« lát összeállítva, hogy szinte kétségbeesik. Ennyi bál! Öttel, tízzel több a tavalyinál! Kinek! Minek ? Es nem is a számban van a visszaesés, hanem a jókedvben, a sikerben. Azt hiszem, a bálok, a tánc alkonya akkor kezdődött, a mikor kitalálták a jótékonycélra való mulatozást. Akkor született meg a koinité, akkor kelt életre a deficit; az anyagi és az erkölcsi deficit. Ma minden szombatra esik egy elitbál és majd miilden vasárnap hajnalra egy fiaskó. Az atlaszc'.pők, a federveiszes glaszékeztyűk szomorú, ásitozó báli riportokat tudnának elmesélni egy-egy bál után, ellentétben az újságok híradásával, mik még a bál előtt íródnak. Az unalom ráfekszik mint rossz ómen a báli meghívók, reklámok soraira és ma már csak félelemből, előérzetből sem mernek jól sikerülni a mulatságok. És miért? Az emberek lettek volna unalmasak ? Ördögöt, hiszen soha olyan keserűen jókedvnek nem voltunk, mint manap. A tánc ment volna ki talán a divatból? Az sem; két helyre egyre több és több embert látok bemenni: templomba és tánciskolába. A táncban, a rendezésben már hiba van. Igen nagyot szaladtunk előre mindenben : ízlésben, vágyban, gyönyörök szürcsölésében. A művészi formákat ma már megkívánom a lakásomban, a báli teremben, a fodrászomtól, a szabószámlámtól ép ügy, mint a képkereskedőmtől és szinidirektoromtól. De a bálon, a mire hivatalos vagyok, a mire azért megyek el, hogy legszebbet, a legszebben élvezem: maradt a régi. Semmi új ötlet, semmi művészi forma. Hát ötlet az, a mikor egy hóbortos rendező a francia négyest a hatodik figurától Jkezdi visszafelé rendezni ? Ötlet az, bosztonra csárdást járni, a táncolás elé kabarét tenni és ehhez hasonlók ? Rendeznek például egy kosztümbált. Kibocsájtják a meghívókat és a szőke lányt cigánykosztümbe öltöztetik, a tiz év óta házisasszony Eisler Fannyt alakit, a kövér nő embrió szoknyába búvik, túlkarcsú leányt meg úgy öltöztetik ki, hogy az ember hamarjában nem tudja, Mária Antoinette-t, vagy bolhát akar-e ábrázolni. Egyszer, pár éve ennek, egy dunántúli város gondolt merészet és bált rendezett fényes nappal. Reggel kilenckor vonultak fel a báli toalettes vendégek és erősen lezsaluzott, beszőnyegezett ablakoknál, lámpafény mellett folyt a tánc alkortyatos alkonyaiig. Ez is ötlet! így józanodik ki lassankint a táncos kedvű is ezekből a bálokból és mert mindazt, a mi egy bálon meg van, jobban mondva hiányzik másutt is megkapja, kezd nem elmenni, vagy ha el is megy, beáll a sarokba, adja a blazirtat, pedig csak az a baja, hogy unatkozik. —uidix. Hírek. — Komlósi Emma — itthon. Romlásai Emma, a szép hangú primadonna, móta nagyra nőtt, nem volt itthon Vácon, hol gyermekéveit töltötte. Ilégi ismerősök próbálták csalogatni, hogy egy estére lépjen fel Vácon is, nem hallgatott a kérelmekre. Most azonban mégis haza.jön s egy estén fog énekelni. A szövőkötőgyár műszaki tisztviselői ugyanis február 14 én mulatságot rendeznek, melyet hangverseny fog megelőzni. A hangverseny fénypontja Komlósi Emma énekszáma lesz. Bizonyos, hogy a művésznőt meghallgatni sokan mennek majd a Kúriára. — A Tulipán szinelöadásai. A csendes farsangunkba egy kis élénkséget fog vinni a Tulipán-Szövetség váci és vácvidéki fiókjának két műkedvelő szinelőadása. Az első február elsején lesz a siketnémaintézet dísztermében s ekkor színre kerül: 1. Nehéz feladat. Páros jelenet. Előadják: Simon Edit és Rautsik Nándor. 2 Egy kedves ember. Magánjelenet. Előadja: Rautsik Nándor. 3 Az elefánt. Vígjáték égy felvonásban. Irta: Dezső József. Személyek: Bérczv Jenő, huszárkapitány Szeíitgyörgyi Gusztáv. Ilona, neje Hufnagel Pistike. Kendy Lőrinc, nagybátyja Záborszky Árpád, Etelka, leánya Barátit Katinka. Darnay Béla Valter Ferenc. Gyuri, inas, Lidi szobaleány Bérczynél Mayer András, Tóján Etus. A másodikat a Kúrián tartják február 20-án a következő műsorral: 1. A javíthatatlan. Páros jelenet. Előadják: Szentgyörgyi Gusztáv és Valter Ferenc. 2. Éjjeli zene. Előadja: Záborszky Árpád. 3. A modern ember. Bohózat egy felvonásban. Irta: Rexa Dezső. Személyek : Pali Krupa Pál. Margit, a felesége Kruttschnitt Mici. Ábris bácsi, nagybátyja Borbély István. Gróf Cúeesi Elemér Valter Ferenc. A Grófné Matkovich Irma Zsuzsi, szobaleány Balta Ilonka. Ezt a szinelőadást tánc követi. — Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Freier Gyula számgyakornokot m. kir. posta és táviró számtisztté nevezte ki — Jótékonyság. Lővvinger Mórné és Lőwinger Eriíőué 5—5 koronát küldött a helybeli jótékonycélú izr. leányegyh iuek. Az egyesület elnöksége ezen az úton is köszönetét fejezi ki az adományokért. — A hengermalomból. A váci hengermalom részvénytársaság igazgatósága e hó 21-én csütörtökön tartotta meg e havi rendes ülését, a melyen részt vettek dr. Zádor János elnöklete alatt dr. Huber József, id. Laszkáry Gyula, Miltényi Aurél, Muslay Gyula, Nagy Sándor és Gindrich József igazgatok; Siraky Lajos és Reitter Ödön felügyelő bizottsági tagok. — Elmaradásukat kimentették Goszlonyi Tibor, gróf Serényi János és Schweitzer Lipót igazgatók. — A beterjesztett üzemi jelentés szerint az üzem nappal teljes rendben folyik. A múlt hóban 11233 q. búza került megőrlésre átlagos 24 órai 588 q. őrlőképesség mellett és az elmúlt évben 123000 q. búzát őröltek meg 24 órai átlagos 623 q. munkaképesség mellett 2.801.852. korona értékben. A múlt évben megőrölt búzából nyert liszt és hulladék teljes egészében elszállításra került úgy, hogy évzárlatkor az előbbi zárlatnál kevesebb őrlemény volt raktáron, a mely azonban szintén el volt adva. Az évzáró leltári munkák m. hó 31-én a felügyelő bizottság által Miltényi Aurél igazgatósági kiküldött jelenlétében rendben megtörténtek. — Plebánosbeiktatás Dunakeszin, Dunakeszi nagyközségben e hó 17-én fényes ünnepséggel iktatták be hivatalába Richter Béla plébánost. Az ünnepély d. e. V.,11 órakor a templomban kezdődött, a hol a hívők nagy részvétele mellett Podhorányi József pápai káplán, gödöllői plébános egyházi szertartással, fényes papi segédlet mellett teljesítette a a beiktatást. Utána a beiktatott plébános misét mondott és megható beszédet intézett a hívekhez. Délben a plébánián ebéd volt, a hol az egyházi és a polgári hivatalok vezetőit látta vendégül a beiktatott plébános. Az első felköszöntőt a község és a községi elöljáróság képviseletében Hajnal Jenő jegyző mondotta, ki meleg szavakban üdvözölte az ünnepeltet és a község lakosságának szeretetét és ragaszkodását tolmácsolta. Utána dr. Magyar László vezértitkár a Magyar Lovaregylet, mint kegyúr képviseletében szólt. Richter Béla plébános meghatottan köszönte meg az üdvözléseket és poharát gróf Csáky Károly megyés püspökre emelte. Felszólaltak még; dr. Varázséji Béla újpesti plébános, dr. Csedelmeit a politika, a kedély szükségleteit az irodalom fejezi ki s ez az a két tér, mely alá minden tudományt foglalni lehet. Nem a szó szoros értelmében kell venni e szavakat, amelyek tartalom nélkül üresen konganak, hanem a lehető legáltalánosabb értelemben, így felülemelkednek azon a szűk körön, amelyet az életben tulajdonítani szoktak nekik és mint oly tényezők szerepelnek, amelyek az emberiség életében mindig nagy szerepet játszottak és hatásuk mindig érezhető is lesz. Aki pedig szellemi téren irányítja ezeket, az emberiség vezetője s hálás elismerés illeti. Nekünk nem szabad ily általánosságban mozogni. Az iró, aki miatt ezek elmondattak, nem jutott csak a lépcső első fokáig, amely arra a magaslatra vezet. Eszmékkel telt lelke, hazája sorsáért aggódó nemes érzése számos cikkben jut kifejezésre és egy tartalmas egyénségnek a kifejezője. A 70-es éveknek nem volt olyan fontosabb, általános érdekű kérdése, amely néz Torday Lajos hozzá nem szólt volna. S mindjárt hozzátehetjük, hogy e felszólalások komoly ta nulmány, gondolkodó fő és érző szív eredményei. Minden, akát Európát, akár csak hazánkat érdeklő politikai, irodalmi, vagy művészeti kérdés tevékenységre ingerelte szellemét és Torday beható tanulmányozás tárgyává tette azokat. Szelleme különösen fdozofiai és aesthetikai eszmékkel és tanulmányokkal felfegyverezve lassan, komolyan hömpölyg ilyen irányú tanulmányaiban s nincs szikla, mely e méltóságos hullámzásában gátul állna előtte, vagy nyugalmas haladásában megakadályozná. Stílusa nem könnyed, nem eleven, hanem a komoly tárgyhoz mérten lassú, kényelmes, de azért mindig folyamatos. Eredeti eszmék ép oly gyakran fordulnak elő, mint érdekes mondattá - zések és gondolatok. S ha Torday soha se irt volna költeményeket, ily irányú cikkei igazi költőnek tüntetik fel. Költő gondolatainak harmonikus kifejezése, költő prózáinak numérozitása miatt, mely helyenként egészen magával ragadja az olvasót. Néha azonban mintha zökkenne, a megkezdett gondolatot nem folytatja tovább, ekkor mindig általános érvényű állításból indul ki a bekezdés elején, hozzáfűzi gondolatait s ekkor venni észre, hogy mennyire odaillik a zökkenésnek tartott gondolat, mennyire tartalmassá teszik dolgozatát az ilyen általános érvényű állítások. (Folytatás a szerdai számunkban.)
