Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-08-25 / 66. szám
Huszonharmadik évfolyam. 66. szám. Vác, 1909. augusztus 25. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. ' Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A szülök gondja. (V. J.) A hogy közeledünk szeptember felé, a szülőknek az a legnagyobb gondja: mit csináljanak fiaikból. A pályaválasztásról esik sok szó mostanában, mely érthető aggodalmat okoz, hiszen úgy van megalkotva a szülők szive, hogy inkább a maguk szájától vonják meg a falatot, de boldogok, ha gyermekeik arcán mosolyt látnak. Nálunk beteges köztudatba ment át, hogy a hivatalnoki pálya tekintélyt nyújt és innen van, hogy szeptember elején őrült tülekedés van a középiskolák kapuin, nagy a mozgolódás az egyetemeken, mert a diplomaszerzés, az úri pálya jogának biztosításáért még a tehetségtelenek, a módtalanok is előre törtetnek. Most már oly nagy túltengés, túltermelés van a hivatalnoki karban, hogy valóban lutrijának kell lenni, a ki elfogadhatja a legkisebb pozíciót is. Csak két nagy állami intézményünket a postát és a vasutat említsük. Szaklapok és statisztikai források után jelenthetjük, hogy minden hely be van töltve, úgy, hogy például a vasút elhalt alkalmazottjainak árváit sem tudja elhelyezni, a postánál, pedig a mint a magyarországi posta- és távirda tisztviselők egyesületének hivatalos lapja a „Posta“ Írja, a tisztviselők létszáma igen erősen túl van terhelve. De igy van ez mindenütt. A mióta az állatorvosok fizetését rendezték, ezen a pályán is bor-Poros Pokol csárda . . . Poros Pokol csárda lába a Dunába, oda jár ki minden váci kedvébe, bújába. Vasárnapi égbolt soha ilyen kék volt, a végtelen kék tengeren sehol egy tenyér folt. Fenn a ragyogó nap, a vizek csobognak, csárda körül csúszik, röpül a sok sebes csónak. Ember asszony mellett eszik, iszik, nevet. Egy-egy tréfa megcsap néha — de jó dolguk lehet. Belekezd a banda . . . Én meg egymagámba némán nézek, nézek, nézek árva poharamba. F. F. Legyek a lámpa körül. Bevezetés. Újabban elhatároztam, hogy a divatos irók mintájára az élet apró, szürke eseteit súlyos problémáknak fogom föl és a legkülönbözőbb oldalakra forgatva őket, úgynevezett igazsá'zasztó túlprodukció van, arról pedig régen beszél a közvélemény, hogy városokban három-négy ügyvéd, több orvos lakik egyegy házban, a kiknek java része csak éppen teng-leng. A minisztériumok nem győzik elutasítani a sok pályázót, jóllehet Wekerle Sándor miniszterelnök az állami hivatalok fejeihez intézett rendeletében szigorúan meghagyta, hogy ne vegyenek fel személyszaporitást, az ostrom, a kilincselések nem szűnnek meg, pedig protektor, terror és könyörgés mind hiába valók. Értjük tehát a szülők aggodalmát, mikor nem tudják, mit csináljanak fiaikból, mert ha tanárnak taníttatják, évekig várnia kell állásra. Csak nemrégiben is egy állás nélküli, tehetséges tanár borzalmas esetéről emlékezett meg a sajtó, a ki évekig asztalosinas öccse műhelyében aludta át az éjszakákat s nappal koldulni volt kénytelen. Most már akár jogászok, akár tanárok, vagy hivatalnokok lesznek a nagyreményű itjakból, mindenütt ott fenyeget a rém: nem tudok álláshoz jutni. Egyedüli biztos pálya és biztos kenyeret nyújtó kereset: az iparos pálya. Mihelyt feltudunk emelkedni arra a nézőpontra, hogy az iparos pálya tisztességes, mihelyt megtudjuk érteni, hogy nem diffamáló, ha a gyér mekünk oda áll a mocskos parázs elé, kalapálni a vasat, keverni a csirizes tálat, boldogok leszünk fiaink látásán, mert érvényesülni, keresni fognak. A technikai pálya szinte kínálja a sikert, melynek kincses bányáját ki kell aknázni. Gyár-üzemek keresik az ügyes, képzett iparosokat s a inig a villamosság térfogláfásával napról-napra újabb találmányokkal lépnek fel az ipar terén, addig az iparosok keresete, munkabére napról-napra emelkedik. A mig a hivatalnokok egész tömege évekig fizetésiden állásban van, avagy kevés tiszteletdijjal alkalmaztatva, eladósodnak és egész életükön keresztül a szenvedések keresztjét viselik. Az iparosokat tudásuk, szorgalmuk után fizetik és soknak fiatal gyerek korában több fizetésük van, mint akármelyik megőszült hivatali nagyságnak. A szülői gondon, ezen az aktuális kérdésen könnyű segíteni, mihelyt társadalmi előítéletektől szabadulunk, megtudjuk becsülni azt a kalapácsot, vagy varrótűt, a melynek mestere gondatlan kenyeret keres. Hírek. Nyaralás után. Minden szezónnak más a rendje, szokása, szólásmódja más, télen azt mondják: „Oly hideg van, e rettentő fagy szinte ráz.“ Ősszel azt mondják: „Hol nyaralt Ön?“ Tavasszal: „Az idő derült!“ Ilyenkor azt mondják egymásnak : „Mily jó színben van! Hogy lesült!“ gokat szűrök le a szegényekből. Vagyis megfigyelni fogok mindent. Ma, a mikor hosszú tárcákban egyéb sem történik, minthogy Aladár a jobboldaláról a baloldalára fordul és tovább alszik (de ezt aztán nagyszerűen figyelik meg és színesen Írják le) ez kell a közönségnek. Sokkal érdekesebb az ilyesmi, mint egy vaskos rémregény, melyben az őrgróf ötször hal meg egymásután, de nem egészen, mert a regény végén családot alapit. Azonban elég a bevezetésből. I. Fejezet. Maga az eset. Mai megfigyelésem tárgya: a vasút két hét előtt hatalmas ives lámpákat függesztett ki. A fény legyeknek, szúnyogoknak és egyéb hogaraknak valóságos raját delejes erővel zúdítja magára. Ott nyüzsögnek, hemzsegnek, röpködnek ide-oda, mintha részegek volnának. Szakadatlan egymásutánban keringenek a láng körül megbomlott szárnyakkal, tehetetlen vergődéssel. II. Fejezet. Tudományos fejtegetések. A legyek e különös játéka a hipnotizmus közönséges tüneménye. Megbódulva az állandó sugárzástól, elvesztik tudatukat, irányitó erejüket és önkéntelen szárnyalással kénytelenek körülötte röpülni. Olyik bele is vágja fejét az üvegbe — és igy csak későn veszi észre, hogy a láng, a mely körül, mint macska a forró kása körül, annyit ólálkodott : elérhetetlen valami. Összetört szárnyakkal bukik le, de társai nem okulnak vesztén, tovább kavarognak sűrű seregekben. Ezt a furcsa jelenséget már sokan magyarázhatták meg. Legnagyobb mértékben a New-York előtt tornyosuló óriási szabadságszobor előtt figyelhető meg. a szabadságot ábrázoló roppant nő kezében lámpást tart, melynek fénye irtózatos. A mint Vácon a legyek, úgy ott erős tengeri madarak szállonganak a fény körül és ezerszámra zúzott testtel hullanak az Óceánba. III. Fejezet. Erkölcsi igazságok. Olyanok vagyunk mi, emberek is. Vakon röpködünk a lángok körül, melyeket sohasem érhetünk el. Még jó, hogy üveg borítja a tüzet, különben perzselt szárnyakkal zuhannánk, igy csak keringünk folyton a fény körül anélkül, hogy melegét éreznék. Hányán vagyunk, ki egy egész életen át törtetünk nagy célok után, már-már azt hisszük, mienk, mikor beleütjük koponyánkat a nem sejtett akadályba és megtörve látjuk be, hogy hiába minden: vastag üveg akadályoz m nket. A világosság hősei ők, kik elbuknak, mert Prométeuszként tüzet akarnak lopni.
