Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-08-18 / 64. szám

VÁCI HÍRLAP

n

szomjaz ez a város, bog}’ fejlődése ne legyen korlátok közé szorítva, hogy polgársága örömmel láthassa és hirdethesse: nem félünk az áldozatoktól, ha az közcélokat szolgál és a haladásra vezet.

El kellett ezt mondanom, tisztelt képviselőtestület, most, midőn polgármesterünk egy időre távozik körünkből, hogy egészsége helyreállítására gondoljon. Elmondtam, nem azért, hogy újból biztosítsam bizalmunkról, mert az akkor nagy, ha nem emlegetik, de elmondtam, hogy ha messze távolba kerül, tiszta szemmel nézze vágyainkat és kívánságainkat, hogy ha megerősödve tér vissza közénk, lelkes, lankadatlan buzgalommal vezessen a haladás útján.

Ezek után azt hiszem, t. közgyűlés, hogy nem csak emberi szempontokból kívánhatjuk, hogy polgármesterünk üdülése legyen teljes egészségének helyreállítója, hanem szeretett városunk érdekében is ez lehet a legjobb kívánságunk.

*

így szóltam volna egyszerű szavakkal s talán helyeslés is kelt volna szavaim nyomán. De hát én nem vagyok városatya, de szavaim igazságából nem von le ez, azt állítom. S.

Hírek.

Megrabolt halott,

(Kádár holttestét kifogták.)

Vác, aug. 17,

Szegény Kádár János holttestét megtalálták Újpest fölött, a megyeri csárdánál. A nagy viz levitte a hullát s hiába keresték a hajóállomás körül még hálókkal is, mert azt hitték, hogy a holttest a láncokon akadt fel.

Kádár apja, kinek a munkás fiú egyetlen gyermeke volt, éppen akkor kapta meg a Váci Hírlapot, a melyből fia tragikus haláláról értesült, midőn a holttestet kifogták. A kik kifogták, átvizsgálták a ruhákat, de Írást nem találtak benne, végre az ingen „Meisz mer Rudolf Vác“ feliratot találták s ezért sürgönyöztek a váci rendőrségnek, hogy

nem veszett-e a Dunába valaki gz utóbbi napokban. -Herczog László azon este még leutazott Újpestre és minthogy sötét is volt és a viz is, a meleg iszonyúan eltorzította az arcot, kijelentette, hogy a hulla nem Kádáré. Másnap újra lement, a napvilágon vizsgálta meg a hullát s akkor felismerte szerencsétlenül járt segédét, de feltűnt, hogy a fűzőscipő és lábravaló hiányzik a hulláról. Kádár szerencsétlensége napján egészen uj cipőt vett fel, mely le nem ázhatott lábáról, nyilvánvaló, hogy a holttest lábairól a cipőt lehúzták. Herczog az ismeretlen nalottrabló ellen megtette a feljelentést.

Bár múlt csütörtökön vetette ki a viz a hullát, az eltemetés a rendőrvizsgálat és boncolás miatt csak hétfőn délután mehetett végbe. Kádár apját a szerencsétlenség ágyba döntötte, nem jöhetett el a temetésre. Herczog László, ki a temetés költségeit fedezte, családjával ment le Újpestre, hogy hűséges munkásának megadja a végtisztességet.

Egyszerű református temetés volt. Annál meghatóbb, mert a pap és a kántor is megkönnyezte Kádárt, kivel egy városba: Kovásznára valók. Jó ismerősüket kisérték ki a református temetőbe, az örök nyugalom helyére.

— Függetlenségi kör az alsóvároson.

Régi terv, hogy a város két végső helyén : az alsóvárosben és Kisvácon megalakítják a függetlenségi és 48 as kört, melynek minden függetlenségi érzelmű polgár tagja lehet. Most az alsóvároson maguk a gazdák kezdeményezték a kör megalakítását és ezért vasárnap délután a lövőházban gyűlést is tartanak, melyre a polgárságot falragaszok útján hívják meg.

— Egy tanító jubileuma. A kosdi református egyház kántortanitójának, Fábián Lajosnak tanítói működése huszonötödik évfordulója alkalmából augusztus 25-én alkalmiünnepélyt rendez. Az ünnepély sorrendje: Dalárda éneke. Egyháztanács üdvözlete. Egyházmegye esperesének üdvözlete. Egyházmegyei ref. tanítóegylet üdvözlete. Kösd község képv. testületének üdvözlete. Barátok

és tisztelők üdvözlete. Üdvözletek jelenlegi és volt tanítványok nevében. Éneklő és olvasókör üdvözlete. Dalárda éneke. Ünnepély után közebéd.

— Komlósy Emma a királyszinházban.

Komlósy Emma, a váci származású szép hangú primadonna, mióta a népszínházát bezárták, szerződés nélkül volt s a vidéki színtársulatoknál vendégszerepeit. A jeles művésznőt most Beöthy László a király színházhoz szerződtette s Komlósy már szeptemberben fel fog lépni Hervé régi operettjében „A Mohamed paradicsomában“ s a fő női szerepet fogja kreálni.

— Kinek van sok gyümölcse? A hosszú tél, valamint a tavaszi fagy következtében ebben az esztendőben nincs nagy kilátás bő gyümölcs termésre, mindazáltal Darányi Ignác föidmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy úgy, mint más esztaudőben, az idén is az országos gyümölcstenyésziői miniszteri biztos a gyümölcstermelő gazdáknak kezére járjon és úgy a győmölcsvásárló közönséget, mint a termelőket összehozza. A miniszter rendeletéhez képest Molnár István miniszteri tanácsos fölhívást intézett az összes gazdasági tudósítókhoz, hogy a nagyobb gyümölcstermelő gazdákat és azoknak közvetlen eladásra várható gyümölcskészletét jelentsék he. A beérkező jelentéseket a föidmivelésügyi minisztérium gyümölcsészeti osztálya közzéteszi és megküldi azoknak a nagyobb külföldi vevőknek, a kik már tavaly a magyar gazdáktól vásároltak, de a jegyzéket megkaphatja belföldi és külföldi kereskedő egyaránt, ha ezért akár egy levelezőlapon is az országos gyümölcstenyésztő biztoshoz fordul.

— Szocialisták mulatsága. A váci szociáldemokrata munkások vasárnap, a helyi szervezet fönállásának öl éves fordulója al - kalmából nagyszabású ünnepélyt rendeztek. A Pokol csárda kertje végig megtelt, a hangulat is igen fesztelen volt. Már messziről is hatalmas piros kapu villogott a vendégek felé és mindenki pici piros jelvényt kapott belépő-jegy helyett. A szokásos népi szórakozások, apró tréfák után felhangzottá munkások énekkarának nyitánya, dr. Landler Jenő, budapesti ügyvéd, a villamos kalauzok

sék a férfiakkal szemben. Tudják ők azt nagyon jól, milyen fontos a szemnél a szin és az ezzel összefüggő szemfény. A sötét szem tüzesebb, a világosabb pedig szelidebb, ábrándosabb fényű. A fekete szemekben — a Ifit szerint — valami démoni erő lakik, a mely örvényt támasztva maga körül, csak úgy sülyeszti el a vigyázatlan halandókat. A barna szem a huncutság, a kékszem pedig a hűség kifejezője. Csakhogy a nő zsarnok természetű, bűvös kört akar maga körül, a sötét szivárványhártya után ver szive, nem mintha ő akarna sötéten látni, sőt ellenkezőleg. Segít is raj la egy kis atropin-cseppel, a mi ugyan nem kellemes, de hiúságból — kitágítja a szembogarát s ezzel már ő — azt hiszi — többet lát.

Csakhogy mi nem ülünk fel ennek sem, mert a kivétel majdnem annyi, mint a szabály. Huncut a kékszemű kis lány is, van hű barna szerető is, feleség is tucatszámra, a minek felsorolására merészség volna belefogni. Nagyon igaza volt annak, a ki azt állította, hogy : ha igaz volna az a nézet, hogy minden emberből jellemére karakterisztikus színű sugarak terjednek szét, akkor mindenki a szó szoros értelmében kénytelen volna szint vallani. És a sóvárgó szemű hajadon csak szemébe nézne ömledező kérőjének s elképedve olvasná ki onnan a szerelem rózsaszínű sugarai helyett az ezresek számát vizsgáló szurokfekete sugarakat.

De őnagysága is szurkol, nem ugyan féltében, hisz biztos várban érzi magát, hanem a szemöldökén. Minél feketébb a szemöldök, annál igézőbb a tekintet, a mihez még csak nagy merengő szem szükségeltetik. De mindez kevés a szem beszédjéhez képest. Csakhogy ezt nem a szemgolyó idézi elő, hanem az arc izmai hozzák létre. Tudja ezt már régen a mohamedán török, asszonyának a szemét szabadon hagyja, de arcát eltakartatja, mivel a hatalmas női szem egymagában semmiféle érzelmet, vagy indulatot nem tud elárulni. Megpróbálhatja ezt mindenki álarccal, azt fogja tapasztalni, hogy bármint forgatja is a médium szemeit, dühösködik, vagy érzelmes hangokat penget, mindig ugyanaz a két szem mered reá. Pedig hatalmas beszéde van a szemnek: van tapadó, mély tekintetű, mosolygó, szomorú stb, de az az enyésztő tűz, a mely indulat hevében kicikkázik a szemből, kizárólag a szemgolyót környező lángrészek, izmok különféle mozgásainak az eredménye a szerelmes pillantás ábrándos tekintetével egyült.

Férfi és nő egyaránt, ha bizonyos kort elért, tapasztalhatja, hogy szeme gyöngül, az újságot mindig messzebb és messzebb kell helyeznie, hogy jól tudjon olvasni. Ez természeti törvény, a szemlencse elgyóngüU, ezért a szem messzelátóvá telt. Az orvosság ellene a pápaszem, mellyel nagyon jót festenek, bizonyos tudós külsőt kapnak hölgyeink, de tudósok ők euéikül ir. Ha utunk valami rózsaszínű szalonba visz, gyakran látjuk, hogy a ház nagyérdemű fejének (konyttyal) szemei könyárban úsznak. Ne sajnálkozzunk rajta, hisz a nő akkor sir, a mikor akar, a mikor szüksége van reá. Kérdezd csak meg a kristálytiszta köuycseppektől záporral bontott ábrándos szemű asszonykát, vájjon miért zokog és hullatja harmatként konye.t'! A felelet rövid lesz, 16ü korona fizetese vau férjének és még sem akar neki 8i) koronás vadlibával díszített mozdonykeréknagyságú „ujmódi“ kalapot venni, üli az a zsarnok, férj, a ki olyan szívtelen, hogy engedi ezeket a gyémáotcseppeket zaboiátla ml hullani az ő drága fele szemeiből.

Pedig kár ontani azokat a szép szemeket, mert fényük megtörik s akkor a szép arc tejben úszó rózsája is hervadni kezd. Azért a férjek addig használják ki neje k szemét, a mig azok épek, mert köztudomás szerint a nők világosabban és jobban látnak, ha gyorsan kell valamit áttekinteni, átérteni. De nincs ok arra, hogy' a nők elhízzák magukat, mert az megint tény, hogy az igazság istenasszonyát fbár Vilmos császái már ezt