Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-01-01 / 1. szám

VÁCI HÍRLAP A temetők előtt hölgyek állnak s miért? tüdövészcscknek gyűjtik a sok fillért, három, helyen is van fölállítva urna, estére összegyűlt öt-hatszáz korona. Szőlősgazdáink is csinálnak egyletet, a hol doktor Forgó csakhamar elnök lett. Még egy uj sportegylet alakult minálunk, Váci Torna Club ez, melytől sokat várunk. Mikor kiállítás volt lent Temesvárott, ott Szövetkezetünk aranyérmet kapott, kitüntette magát remek boraival, azt mondták reájuk: páratlan egy ital. Schwcighoffer lemondott, sokat kell fáradni, társigazgatója ezentúl Arányi. Nyolcvan éves lesz már Teknyős Márton bátyánk s szerelmi kalandba mégis belemártják. Címzetes kanonok lett Kazaly Imre, tudós pap volt mindig, meg is érdemelte. Püspök és káptalan Forgót kinevezte, ő most már egyedül a papok ügyésze. A pénzintézeti tisztviselő kaiban Donovitz Vilmos lett az alelnök mostan. Meghalt Újhelyi is, sajnáltuk őt nagyon, az év vége felé, nemrégen egy napon. Autonómia képviselője I tt a Groszman Kananok Rózsahegyi helyett. Szocialistáink népgyülést tartanak, mert nem tetszik nekik a többes szavazat. Nem akadt a nyáron vizbefult péklegény, de megfagyott asszony volt a tél elején. Katalinbált rendez az Ipartársulat, az ifjúság ottan ugyancsak jól mulat. Schaul gyógyszerésznek beteljesült vágya, uj patikát nyitott közel Váchartyánba’. Marcsa cigány se fog hegedülni többet, zeneszóval vitték ki a sírba őtet. Darányitól kértünk egy kis államsegélyt, vegye figyelmébe a városi pincét. Olvastuk egy napon hivatalos lapból, Perényi bírónkat elhelyezték Vácról. Vívás van mindennap a sporthelyiségben, Kónyay Kyss Albert tanít ott serényen. Harmadik patika nem lesz most már nálunk, mert leszavazta a megyebizottságunk. Gajáry házánál nagy öröm nap van ma, apósának van az aranylakadalma, szép leánya Márta szintén most megy férjhez, kettős az ünnepség, ugy-e milyen szép ez? A lemezgyárunkba igazgatót hoznak, nevezik pediglen Hitzigrád Lajosnak. Dezsőid a postán ünnepelni kellett, huszonöt éve, hogy hordja a levelet. Ünnepelhettek a boszniai bakák, küldtünk karácsonyra mi is pár koronát. A hol most a posta, megunta ottan már, uj helyet szeretne hát az államkincstár, kis sörház épület alkalmas is volna, ára hatvanezer, nem forint, korona. Sok beszéd tárgya volt az uj városháza, az idén fölépült végre valahára, azt is rebesgették, hogy túl költekeztek, de a számadások megdöntötték eztet, vizsgálatokról is akadt gyakran sok szó, közgyűlésen tűnt ki, mily hiába való, egy ember se szólt föl, hallgattak szép csendben, jóváhagyatott hát egyhangúlag minden. Uj városatyákat választanak mostan, de nincs korteskedés sehol a városban. Tisztujitás is volt az utolsó héten, megmaradtak azok, akik voltak régen. Hogy egészen teljes legyen az én versem, álljon itten egy pár ezidei hímen: megnősültek sorban Roller és Földváry, Kökény, Paull, Simon, Solti és Szakácsy, Franyot említettem, de nem még Wolkóbert, Schmidtet, Völgyit, Bánffyt, Bartókot és Szupert. Wirnhardt Etel Pesten. Knoblauch Ilonka, Jäger Berta, Joó Biri és Tápay Olga, Zsarnóczay Hus s a Mónusz Margitka, Fodor Böske s aztán a Natonek Irma, Benze Margit no meg a Práger Jolánka, de Mayer Lujza is, később Kustár Mária, sőt a Hevér Böske és Streiter Margitka, végül Docskal Zseni s a Havas Tópika mind asszonyok lettek a múlt esztendőben, legyen sok boldogság mindnyájukon bőven ! * Ezzel befejeztem az év történetét, hogyha hiányos volt, pardont kérek ezért, de hát iparkodtam, hogy eleget tegyek hosszú krónikámmal lássák! mindenkinek; végül csak még egyet akarok mondani, a Váci Hirlap-ot nem szégyen olvasni, azért hát járassák tovább is e lapot, egyébként pediglen: B(é). U. É-t kívánok! Krónikás. Hírek. Tisztújító közgyűlés a városházán. Fazekas Ágoston alispánunk elnöklete alatt csütörtökön ment végbe a városi tisztujitás. Előző napon rövid alakuló gyűlést tartott a képviselőtestület s bár tudva volt, hogy a tisztviselőket egyhangúlag fogják megválasz­tani, uj pályázó nincs, mégis annyi városatya jött össze, a mennyi ritkán szokott együtt lenni. Hetvenhárom városi képviselő volt az uj közgyűlési teremben, a karzat is megtelt hallgatósággal. Az alispánt küldöttség hivta meg a köz­gyűlési terembe, a hol éljenzéssel fogadták és dr. Zádor János polgármester néhány meleg szóval üdvözölte, mire az alispán a városi képviselőtestület dicséretével felelt. Megnyitva a tisztújító közgyűlést, ügyésznek Révész Bé­lát, jegyzőnek dr. Göndör Sándort, bizalmi­férfiaknak dr. Virter Lajost, Ivánka Pált, Fábián Jánost és Pollák Fülöpöt kérte fel. Ezután a polgármester átadta a város pe­csétjét s megköszönte a képviselőtestületnek, a bizottságoknak s főleg a pénzügyi bizottság­nak munkásságát s támogatását. Majd az al­ispán jelentette, hogy a polgármesteri állásra egy pályázó akadt: dr. Zádor János. Lelkes és hosszú éljenzés hangzott a közgyűlési te­remben, mire az elnöklő alispán a követ­kezőkép szólt: A város közönsége bizalmából egyhangúlag megválasztott polgármestert lel­kem mélyéből köszöntőm. A régi gárda em­bere vagy, kinek nem kell figyelmét felhív­nom azokra, a mik igazi polgármesteri é tesz­nek, sem arra, hogy a mi a városnak kincse: az autonómiáját és akaratát tiszteletben tartsd, sem kötelességludásra nem kell léged figyel­­meztetnem, mert ismerlek, mert mi:, lig példa­szerűen teljesítetted k 't: ességedet. E pillanat­ban azzal üdvözöllek, hogy adjon az isten neked oly képviselőtestületet, mint az eddigi volt, melynek minden egyes tag|ában a köz­érdek dolgozik. Mert a polgármesteri állás jó kezekben van, a képviselőtestület önzet­lenül működik, meg vagyok győződve, hogy vezetésed alatt a város virágozni fog. Riadó éljenzés követte ismét e szavakat, majd miután a polgármester letette az esküt a következőket mondotta: Szivem mélyéből meghatva mondok a tisztelt képviselőtesiület minden tagjának köszönetét egyhangú meg választatásomért. Azt hiszem, nem csalódom, hogy a képviselőtestülethez, városomhoz a bizalmon kívül a szeretet is fűz. mely szét nem téphető. Igaz. most volt alkalmam látni, hogy ennek megtazitásán titkos kezek mun­káltak, de nem sikerült, mert a kapocs erős Ugyanezt a bizalmat és szeretet ' kérem a jövőre is, én fogadom, hogy tisztán és ön­zetlenül városomért fogok dolgozni. 1 ámc gassanak munkával s hogy a na^v, előttünk álló feladatokat megoldhassuk, óldoza'kész­séggel» hogy városunkat nagy lépésekkel vi­gyük előre a haladás útján. Végül megki­­szönte az alispán meleg, elismerő szava melyet az ő szive sugalt. A választás további része így :•• ■ Alispán: A városi tanácsosi és árvasztv előadói állásra pályázott dr. Franyó István. (A képviselők éljeneznek.) Ennélfogva < r. Franyó Istvánt egyhangúlag megválasztó t városi tanácsosnak és árvaszék jelentem ki. Ugyanígy folyt le tovább is éljeuzesok közt egyhangúlag megválasztott . a £<■•>•­­dós Ernőt tanácsosnak, dr. A; óim Zsigáit tisztiügyésznek, Evened ás Ferencet pénztáros­nak, Simák Józsefet ellenőrnek, Jí>iósdik Mártont közgyámnak, Hübsckl Ka.mán mér­nöknek és Bajkó Vilmost város. : • k. A megválasztott tisztviselők r >gtön tették az esküt, mely után az alispán üdv .ölte őket. Figyelmeztetem önöket — úgymond — becsüljék meg azt a bizalmat, & mit most az egyhangú megválasztatásukban megnyilvánult. Figyelmeztetem arra is, hogy re ni önöknél van a halalom, csak a joghatóság, az igazi halaimat a képviselőtestület bírja -gfi' elki­­isineretes pontosságra hivta tel az uj tiszt­viselőket, kiknek és a képvisel 'testületnek ez után boldog újévet kivánt. Most dr. öalcsek György emelkedett szó­lásra. Ismét el van döntve — mondotta a többek között a város sorsa egy időre mind­nyájunk meggyőződése alapján. A közel jö­vőben megoluandó feladatoklio/ img.an a tisztikarban a tudás, a képviselőtestületben az áldozatkészség. Most már csak az erkölcsi energiára van szükség, melyből eremket me­rítsék, de ezt nem az anyagi dotációi an ta­lálják meg, hanem a képviselőtestület* elis­merésében. Tudjuk, hogy nincs sinki, a kit ezen a városházán panaszával i :eg nein hall­gattak volna s atyai szivvel ügyéit ne intéz­ték volna el. Tudjuk, hogy a teljes párta lanság vezet minden közérdeke ;r«ésh».n ez a titka a sima közgyűléseknek. Boldog a tisztikar, hogy oly példa áll előtte, min az alispán,aki elsőnek dobta oda áilását, midőn a hatalom meg akarta törnijvár negyén két is. Az alispánt éljenezte az égéi/ .. zgvűLs; melyhez az éljenzés --sillapultá ■ ■/< 11 Osztom a képviselő urnák a m zeieii, tneb c ^ két a tisztviselőkre nézve mondott. Az ön« érzet és a lelkiismeret nyugalma a? «• je'.e lom. mit a közigazgatási tisztviselő megEa.U.'. hat. De lehet bármily nagy a tisztviselő buz­galma, ha ;• képviselőtestület nem irta a ha­ladást zászi.íj Ezért kéri a képviselőies­­túletet. Logy a n—- legyen '»mu. 0 z nyitója és bizalmával ajándékozza meg a tisztviselőket hogy egész erejükkel szolgál­hassák a nagy célokat. A miket rólam mon­dod a képviselő úr, azokat az elismerő sza­vakat nem; érdemiem meg, mert a mit tet­­tt in, teszek és tenni fogok, földi hitvallásom szerint van s tőlem senki törvénytelen dolgot ne kérjem, mert erre kapható nem vagyok. Üdvözli.-' a városi keovisélőtestiiletet, mely oly magas' értelmi fok ön áll, hogy azt Vác vá­rosa megérdemli. Az alispánt éljénezve ért véget a közgyű­lés. Az alispán az esti öt órai vonattal uta­zott'* v Ásza a fővárosba, a tisztikar kikisérte őt , i pályaudvarra.

Next

/
Thumbnails
Contents