Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-01-13 / 4. szám
o VÁCI HÍRLAP Ahelyett, hogy ezeken az állapotokon segítenének, minden energiával a kivándorlási ügynökök, e kis paraziták ellen fordulnak. Helyes, hogy ezeket is üldözik, de éhen halna a kivándorlási ügynök Magyarországon, ha a felemlített súlyos betegségek nem ragadnának az ország testén. Nyelvében él a nemzet. Vizbö, vizdús. Éhez hasonló kifejezést még számosat hall az ember a magyar anyanyelvűek szájából. Ilyenek pl. vérbő, vérszegény, akaraterős, erőteljes, jellemszilárd, kellem-, szellem-, jellemdús stb. És ezek a kifejezések ugyan miért ne volnának jók ?! — kérdezi a t. olvasó. Megkísérlem, hogy megmagyarázzam. Nem jó először is azért, mert a német ugyanily módon fejezi ki szemléletének ezt az eredményét, tehát részünkről szolgai íorditás a vizbő, vizdús stb. kifejezés. Másodszor pedig abból is kitűnik rosszasága, "újszerű és színtelen, erőtelen volta, hogy az a magyar ember, kinek nem rontották még el nyelvérzékét, az ilyen kifejezéseket nem használja. Hát ugyan mit mond helyette, ha azt akarja kifejezni, pl. hogy valaki vérszegény ? Azt mondja helyette, hogy kevés vérű, szegény vérű, ilyen, vagy olyan vérű. A többi fentebbi szó helyett pedig azt mondja, hogy erős akaratú, szilárd jellemű, kellenes, szellemes stb. Tegyük fel, hogy egyik-másik t. olvasó még igy sem adja meg magát és azt mondja: ezek a helytelen kifejezések már az irodalom nyelvében is elterjedtek. Különben pedig ha jó ez a kifejezés, hogy kőkemény, sziklaszilárd, korom fekete stb., miért ne lehetnének jók azok az elsők is?! oh, az irodalom árja ma már sok szemetet és piszkot felszedett. A nyelvtisztaság keresője a jelenlegi irodalom nyelvében nem találja meg a nyelv tisztaságát! Tehát az irodalom nyelve az ilyenekben tekintély alig lehet. A kőkemény, koromfekete stb. kifejezés pedig más, mint azok az elsők. A kőkemény, koromfekete kifejezés — hogy nyelvtanilag beszéljünk — jelzős összetétel, mig a kellem-, szellem-, jellemdús határozói összetétel. A kőkemény szó igy jó s megfordítva: kemény kő egészen mást jelent; ellenben a nedvdús igy nem jő és megfordítva jó: dúsnedvű, bő nedvű. Az ily határozós összetételek csak ragozottan jók pl. erővel teljes, vagy pedig fordítottan: teljes erejű. Hírek. Krónika. Nem értek a politikához, Nem gyötör engem érte bú, Mégis, akárki mond akármit, Én mondom: nem lesz háború ! Mert ugyan kivel hadakoznánk? Maroknyi nép csupán a szerb, Mely, hogy hátát más nem óvja, A síkra szállni soh’se mert. És ugyan mely nép támogatná ? Talán csak nem épp a török, A mely évente bizonyítja, Hogy barátságunk örök. Hiszen a szultán a királynak Gyakran küldött már szűz dohányt S királyunk a szultánnak egy pár Paripái küld emlék gyanánt. Vágj' tán angol támogatná? Az egyenest kizárt dolog. Hisz Edvárddal, ha királyunk Találkozik, csók csattan ott! Van ölelés és kézszoritás, És zsebkendő-lobogtatás, És könnyek hullnak a szemekből Érdemrend is hull egy rakás. A hetyke bajszú imperátor Van tán a kulisszák mögött? Dehogy bántaná a császár A vér-ázott magyar rögöt. Hisz olyan tósztot mondott, Mikor vendégül láttuk őt, Hogy hasra vágódtunk előtte, A nagy, dicső császár előtt A cár? Ugyan! Ilyet ki hinne? Barátságos fiú a cár, Hozzánk való szeretetének Számos tantijeiét is adta már. Vagy a spanyol? Ez lehetetlen. Alfonz először is: rokon, Másodszor; az imént bolyongott A pesti boulevárdokon. Ilyen körülmények között én Mindenkit megnyugtathatok: A háború — kardomra mondom! Kizárt dolog! Kizárt dolog! Fenő. — Társadalomtudományi előadások a Kaszinóban. A váci Kaszinó egyes agilis tagjainak a sürgetésére elhatározta, hogy helyiségeit átengedi a »Társadalomtudományi társaság« kebeléből kiküldött ama tagjai számára, akik önként vállalkoztak arra, hogy a társadalomtudomány köréből szabad előadásokat tartsanak. A mull szombaton ebben az ügyben népes értekezlet is volt a Kaszinóban, a hol megalakították a társadalomtudományi előadásokat rendező bizottságot és elnökévé Borbély Sándor siketnémaintézeti igazgatót választották meg. Az első előadást f. hó 17-én Ajiay József, m. kir. közigazgatási bírósági tanácsjegyző fogj a tartani az általános választói jogról. Az előadások rendezésére megalakult ideiglenes bizottság a folytatólagos előadásokat a kezdet sikerétől teszi függővé. — Változások a sportegyesiiíetben. Legagilisabb egyesületünk, a váci sportegyesület nagyobb változások előtt áll. Az egyesület lelke és buzgó vezetője: dr. Göndör Sándor elnök visszavonul s minden valószínűség szerint a sport-osztályok is uj vezetőket kapnak. A közgyűlést február elején tartják meg, a mikor az alapszabályok nagyobbszerű megváltoztatásáról is lesz szó. A közgyűlés iránt tehát a sporttagok méltán érdeklődhetnek, mert ez a közgyűlés lesz hivatva arra, hogy az uj vezetőséget megválassza. Itt említjük, hogy az egyesület saját helyiségében szombaton, e nó 16-án társasvacsorát rendez, melyen tagok által bevezetett vendégeket is szívesen látnak. — Az esperantó nyelv terjesztése — Vácon. Mondják még, hogy' nem vagyunk nagy városi Sokkal uagyobb városok is vannak, de a melyekben még nem is gondolnak arra, hogy az esperantóval megismerkedjenek. Városunkban ennek a nemzetközi nyelvnek nagy híve Bazár Elemér mérnök, a váci oszlálymérnökségtagja, a ki most lelkesen toboroz hiveket az esperautónak. Kérésére Marick Ágoston, az esperantók magyarországi egyesületének agilis elnöke vasárnap délután kijön Vácra és az esperantó nyelvről, annak tanulásáról s a nyelv elterjedéséről felolvasást fog tartani a főgimnázium egyik alkalmas helyiségében felnőttek részére. Bázór mérnök agitálására városunk társadalmának több tagja kijelentette, hogy az előadást meghallgatja s többen kijelentették, azt is, hogy a könnyen elsajátítható nyelv tanulására is vállalkoznak. — A szegénykonyhának. Rusotzky Antal a vörös kér. szegény konyhája részére 20 drb májas és véres hurkát, valamint egy kosár burgonyát küldött. A vezetőség köszönetét nyilvánítja. egyetemi tanár és ázsiai kutató volt), a ki szerencsés kézzel kimutatta kínai tapasztalata alapján, hogy a lösz a levegőből hulló por, a mely az évek százezrei alatt óriási tömegekké nőhet. Ez az a finom por, a mely mindent belep, mint a hó, a hegyeket épen úgy, mint a szobában levő bútorokat. Tudom, hogy mai nap már nem volna szükség Kichtófenre és annyi sok meddő vitára, mert a közéletben nagyon sok alkalommal nyilvánvalóan ki lehet mutatni a lösz keletkezését. Nézzük csak a »poros« könyvespolcokat, díványokat, székeket, zongorákat stb. a melyek békén vannak egymás mellett és ha a család nagyreményű tagja a regények miatt nem ér rá törölgetni, egy csendes látogatás alkalmával ékesen meggyőződhetik mindenki a valóságban arról, mint keletkezik a lösz, csak huzza végig ujját a zongorán, vagy az ablakpárkányon. De ott van egy még közönségesebb példa, ha besüt egy kis nyíláson a Nap, megütve a foteleket, látjuk, mint táncolnak a porszemek a napsugárban. Ilyen eredetűek tehát a váci hegyek is, a melyek, amint említettem, kissé rétegzettek (a kosdi part két oldalán látható) és pedig azért, mert akkor is éppen úgy, mint ma, nedvesebb és szárazabb időszakok voltak. A nedvesebb időszakban a nagyobb víztömeg a szárazban keletkezett törmeléket, mint kavicsot terítette el a lösz fölött. Csak igy magyarázhatjuk meg a közben levő kavicsrétegeket, mert különben a lösz száraz kiima alatt képződik, a melyben a fűnövényzet megél, de az nem olyan bnja, hogy televényt (humuszt) szolgáltathatna, hanem szárazon elkorhad és porrá lesz. Az időnldnt leszivárgó viz a löszben sajátos változást hoz létre. T. i. a víz többékevésbbé tartalmaz egy kis meszet s a mint ez a lösz lukacsain leszivárog, összetapasztja a lösz finom agyagos és homokos szemecskéit. Ez által hosszúkás kemény kövek jönnek létre, a melyeknek sajátságos gömbölyded, göcsös formája mindenféle furfangos babaalakokra emlékeztet, azért löszbabának, vagy konkréciónak nevezzük. Nagyon sokat találhatunk ilyeneket az Ördög-árokban, vagy Csörög felé. Egyeseket megrázva azt halljuk, hogy csörögnek, a miért ezeknek külön nevet is adtak: csörgőkövek. Eredetüket arra vezethetjük vissza, hogy az agyagos löszbaba belseje összeszáradván, összehúzóaik egyessé, ez által benne egy üreg támad, a melyben az üreg faláról lekerült kis szeinecskék szabadon mozogva csörgő hangot adnak. Nagy a valószínűség, hogy Csörög neve innen származik, mert területén nagyon sok a csörgő kő. Dr. Horváth Károly.
