Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-04-11 / 28. szám

4 VÁCI HÍRLAP Lapunk mai száma 8 oldal jedelemben jelent meg. — A grófpüspök újabb kitüntetései. Rómában, a pápai udvarban kevés főpapot kedvelnek úgy, mint gr. Csáky Károly me­gyés püspökünket. Minden felterjesztését jóvá hagyják s az a sok kitüntetés, melyet egy­háziaknak és világiaknak szerzett, újabb és újabb jele annak, bogy kedvelt papja a ka­tolikus egyház látható fejének. Eddig a me­gyés főpásztor másoknak szerzett kitünteté­seket, most a pápa lepte meg őt kitünteté­sei s püspökünket pápai trónállónak és római grófnak nevezte ki. — Uj püspöki helynök. Dr. Virter Lajos nagyprépost agg korára való hivatkozással általános püspöki helynöki tisztéről lemon­dott s ezt saját kezűleg irt levélben hozta a főpásztor tudomására. A grófpüspök igen meleghangú elismerő levelet intézett ez al­kalomból az ősz apostolhoz, (püspök saját szavai) kire a legnagyobb tisztelettel és ke­gyelettel néz nemcsak az egyházmegye pap­sága, de az egész társadalom is és a nagy­prépost lemondását sajnálattal bár elfogadja. A főpásztor Mótesiczky János pápai prelátus, őrkanonokot nevezte ki ajpüspökijhelynöknek. Markovics Lázár kanonok következik dr. Virter nagyprépost után, de általánosan tudva van, hogy Markovics semmiféle egy­házi tisztet nem vállal, Jung János felszen­telt püspök pedig többször bérmauton van s igy a püspöki székvárosban nem helyettesít­heti a főpásztort, ezért esett a választás Mo­­tesiczky János prelátus-kanonokra, kit a gróf­püspök az általános püspöki helynöki méltó­ságra dr. Virter Lajos lemondása napján ne­vezett ki. — Szőlősgazdáink és az új bortörvény. A múlt héten a rendőrkapitányi hivatalban valóságos bucsújárás volt.Azuj bortörvény sze­rint ugyanis elsőfokú hatóság lesz a rendőr­­kapitány, a ki most felszólította a szőlős­gazdákat, hogy a kik a borlajstromok veze­tése alól mentességet kérnek, nála jelent­kezzenek. Alig akadt váci szőlősgazda, a ki ez iránt kérelmet elő nem terjesztett volna. Kálló rendőrkapitány meghallgatta, ez irány­ban a borvizsgáló bizottságot is, melynek véleményét Krakker Kálmán elnök Írásban adta meg. Krakker elnök melegen üdvözli az uj fövényt, mely hivatva van számos vissza­élést megszüntetni. Azonban aggodalmasnak s a szőlőtulajdonosokat zaklatónak tartja a törvény 14 ik §-át, mely kimondja, hogy a szőlősgazdáknak borkészletükről nyilvántar­tást kell vezetniük. Minthogy pedig legtöbb szőlősgazda Vácon nem üzletszerűleg kezeli borkészletét s azt nem palackokban méri ki, a borvizsgáló bizottság igen méltányosnak mondja, hogy a törvény ide vágó rendelke­zéseit, a nyilvántartás vezetésének mentesí­tését a váci szőlőtulajdonosok is élvezhes­sék. — A kaszinó vezetői. A kaszinó-kör fe­kete táblája rendkívüli közgyűlést hirdet e hó 18-án délután három órára. A rendkívüli közgyűlés összehívását azt tette szükségessé, hogy nem sikerült a választmány egyhangú bizalomnyilványitása dacára sem dr. Preszly Elemér igazgatót, sem Váró Károly aligazga­tót rábírni lemondásuk visszavonására, sőt dr. Lencsó Ferenc elnök is Írásban beje­lentette lemondását. A választmány Intzédy Soma vál. tag elnökle alatt múlt heti ülésében foglalkozott a lemondásokkal, azo­,af sajnálattal vette tudomásul s közgyűlés tartását mondotta ki szükségesnek, melyen a lemondás folytán megürült tisztségeket fogják betölteni. A kaszinó tagjai közt jelen­leg az a hangulat, hogy úgy dr. Lencsó Fe­rencet az elnöki, mint dr. Preszly Elemért az igazgatói és Váró Károlyt az aligazgatói állásra újból egyhangúlag válasszák meg. — A kolduskérdés megoldatlan ma­radt ! Kálló Antal rendőrkapitány igen hu­mánus és szép terv megvalósításán fárado­zott hetek óta. Azt az eszmét vetette fel, hogy a helybeli koldusok ne háborgassák a családokat minden héten, hanem a családok és magánosok a rendőrkapitányi hivatalban egyelőre egy évi kötelezettség mellett bizo­nyos megajánlott összeget fizetnének, me­lyet havonta szedne össze nyugta mellett egy rendőr s a melyet a koldusok között a rendőrkapitányi hivatal osztana szét egyszer havonta. Nem csak a közbiztonság nyert volna ez által, mert a koldulást egyszer s mindenkorra betiltották volna a város terü­letén, de a jószivű adakozók is sok kelle­metlenségtől menekültek volna s az utcá­kon sem láttuk volna az öreg, megrokkant koldushadat vonulni. Sajnos, ez az okos terv, melyet más, Vácnál még kisebb váro­sok is örömmel fogadtak és keresztül is vittek, a mi városunkban nem jut a meg­valósulás stádiumába. Kálló rendőrkapitány ugyanis heteken át rendőrökkel majd min­den házat meglátogatlatott és egy könyvben jegyeztette fel, hogy mennyi összeget aján­lanak fel magánosok és a családok a kol­duskérdés tervezett megoldására. Szó sincs róla, elég szép összeg gyűlt igy össze, a he­lyes eszmét igen sok helyen meg is értették, de még mindig sokkal kevesebb volt ez a megajánlott összeg, mint a mennyi elegendő lett volna a kotduskérdes gyökeres rende­zésére. Szinte röstelkedve Írjuk le, hogy nem a szegényebb polgárság vonta ki ma­gát az adakozás alól, hanem a városnak min­denki által ismert vagyonosai közül igen sokan, a kiktői méltán remélni lehetett volna, hogy a havi 2—3 koronát nem fogják saj­nálni, hd ezzel egy nagy nyűgtől szab idulni fognak, egy fillért sem ajánlottak meg az okos célra. A rendőrkapitány erre elkedvet­­lenedve kijelentette, hogy a tervet elejti, a kolduskérdés megoldatlan marad. Tegyük hozzá, hogy a közbiztonság rovására és az egész város szégyenére. — Dobieczky József meghalt. München­ből egy távirat jelenti, hoay Dobieczky Jó­zsef ny. lionvédhuszárezredes ott meghalt. Dobieczky néhány év élőt a váci 6. honvéd­huszárezred parancsnoka volt hosszabb ideig s innen ment nyugdíjba. A Tulipán-Szövet­ség igazgatójává választotta meg később s ennek élén nagy agilitást fejtve ki Vácon is többször megfordult. Dobieczky régebben betegeskedett s Münchenbe is azért utazott, hogy ott gyógykezeltesse magát. Az elhuny­tat Budapestre szállították és ott temetik el. — Keleti szőnyegszövő tanfolyam Vá­con. A budapesti általános jótékonysági egyesület, mely gróf Csáky Albinné védnök­sége alatt áll, városunkban igen érdekes és hasznos tanfolyamot nyit hat hétre. A ke­leti szőnyegszövést és más hasznos házi kézi­munkát fogja Kiss Mária Valéria tanítónő­vel tanítani. Mi mindent produkált már ez az iskola Budapesten, az a Karolina-leány­­iskolában rendezett kiállításon mai naptól fogva látható. Az érdekes tanfolyamon, mely­nek nők lehetnek a tagjai, Váci ól bizonyára nagy számban vesznek részt. — Uj gyorsvonatok. A nyugati pályaud­var forgalma nemsokára négy onnan induló s négy oda érkező gyorsvonattal szaporodik. A vonatszaporulatot az idézi elő, hogy Buda­pest, Arad, Tövis, Brassóba induló s ounan érkező, valamint a Budapest—Predeal felé induló s onnan érkező gyorsvonatok, a me­lyek eddig a keleti pályaudvaron közleked­tek, nemsokára a nyugati pályaudvarról fog­nak közlekedni. Ezeknek a vonatoknak me­netiránya is megváltozik, jvddig a szolnok—rá­­kosiútvonalon jártak, azuj menetrend életbe­léptetésével azonban a szolnok—ceglédi s a cegléd—budapesti vonalrészen már kiépítet­ték a második vágányt s a forgalom szapo­rítása folytán szükséges állomásbővitések, ki­térők építése s kiegészítő munkák is befeje­ződtek, úgy, hogy ezen a vonalon, a hol az utolsó tiz esztendőben a forgalom 35—40 százalékkal emelkedett s az új gyorsvonatok bevezetése által még inkább emelkedik, aka­dálytalanul bonyolíthatják le a forgalmat. Az említett gyorsvonatok uj menetiráuya, indu­lási és érkezési idejéuek uj beosztása már a májusi menetrendben fog kifejezésére jutni. A vonatok menetrendje a következő lesz: A Budapest—Debrecen—Nagyvárad—Brassó felé induló gyorsvonat május hó 1-től kezdve reggel 0 óra 55 perckor indul a nyugati pályaudvarról, a Kolozsvárra induló gyors­vonat a nyugati pályaudvarról indul délután 2 órakor, a predeáli gyorsvonat pedig este 9 óra 10 perckor indul a nyugatiról. A gyors­vonatok érkezése a következő : A predeáli gyorsvonat a nyugatira érkezik reggel 7 óra 31) perckor, a Kolozsvári gyorsvonat délután 1 óra 50 perckor, a brassó— arad—nagyvá­rad—debreceni gyorsvonat este 9 óra 55 perc­kor. A személyszállító vonatok Arad—Deb­recen és Nagyvárad irányában, úgy mint ed­dig, a keleti pályaudvarról fognak indíttatni és oda fognak beérkezni. A nyugati pálya­udvaron is történt gondoskodás, hogy az új vonatok a pályaudvar forgalmába beállítha­tók legyenek. A helyi vonatok az állomási épületen kívül épített vágányokról fognak in­dulni és érkezni s az állomási épület előtt még a millenáris kiállítás esztendejében épí­tett fedett perront is sűrűbben használják a vonatok indításának és érkezésének céljaira. — Az aszódi járás. A vármegye e hó 19-én tartja tavaszi közgyűlését s alighanem ez a közgyűlés az országnak egykor legna­gyobb népességű főszolgabírói járását, a vácit legkisebbek egyikévé fogja tenni azzal, hogy Aszód székhellyel egy uj főszolgabiróságot állít. Az aszódi főszolgabiróság felállítása régi mozgalom eredménye, melyet Galgavölgy nagybirtokosai és érdekelt községei kezde­ményeztek. A gödöllői járás 11 községét veszti el, a váci járásból Ácsát, Csővárt, Gal­­gagyörköt, Váckisujfalut, Zs dót, Galgamá­­csát, Püspökhatvant és Püspökszilágyot akar­ják az aszódi főszolgabiróság enhatósága alá helyezni. Gödöllő bizonyára többet veszít, mint Vác, mely iránt a vármegye állandó választmánya, mely múlt héten ülést tartott, nagyobb jóindulattal viseltetik. Míg ugyanis kimondotta, hogy az aszódi főszolgabiróság felállítását szükségesnek tartja, addig meg­jelölve az uj járásba tartozó községeket, azok közül Püspökszilágyot, Zsidót és Váckisuj­falut, a melyek közelebb fekszenek Váchoz, a váci főszolgabírói járásban meghagyta. Az állandó választmány határozata azonban nem

Next

/
Thumbnails
Contents