Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-02-19 / 15. szám
Huszonkettedik évfolyam. 15. szám. Vác, 1908. február 19. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára Q centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. > Telefon-szám 17. Utcáink tisztasága. Vác, febr. 16. A vidéki lapok eme közismert témája ma nálunk, Vácon aktuális. Alkalmat ad erről beszélni egy ajánlat, mely a városi tanács előtt fekszik s hisszük, hogy rövidesen a város képviselőtestülete is megfontolás tárgyává teszi. Valamikor Vácot csinos kis tiszta városnak hívták. Ma már ezt a jelzőt nem mérnök megreszkirozni ősi városunkra. A forgalom nagysága teszi-e ezt, hogy bár egy csomó ember nagy söprővel a kezében jár állandóan, (úgy látszik, hogy csak jár, de nem söpör) mégsem mondható, hogy tiszta utcáink vannak. Sőt! Akadnak utcáink, a melyben utcaseprő csak akkor jár, ha véletlenül ott lakik. Söpörni ott csak a tavaszi és őszi hírhedt váci szél szokott. Pedig utcáink tisztán tartására a költségvetésben 7384 korona van felvéve! Ezt a nagy összeget zsebre vágják utcasöprőink, egy olyan társaság,'melyet soha senki sem látott még komolyan munkához-látni s ha mégis dolgoznak, boszankodva fordul el mindenki, mert ily keveset dolgozni, mint a mi utcasöprőink, mégis csak — sok! Ezelőtt négy évvel a közegészségügyi bizottság tárgyalta a városi gyepmester ajánlatát. melyet ez az utcák tisztántartására adott be. Kötelezte magát, hogy a főutakat naponta de éjszakának idején, a mellék utcákat hetenkint kétszer fogja söpörtetni, a kanálisokat pedig tavasztól késő őszig fertőtleníti s az a rettenetes bűz, mely ily aknákból nyaranta kiáramlik, meg fog szűnni. Mi lett ezzel a kérvénnyel, nem tudjuk, de látjuk, hogy Oesztreicher most ismét benyújtotta részletes tervet dolgozván ki az utcák tisztántartására. Megkapja rögtön figyelmünket, hogy ő 7 ezer koronáért hajlandó a város utcáit söpörtetni, mig ma a város 7348 koronát ad ki ily címen. Nem tekintve azt, hogy ajánlata elfogadása esetén közel 400 koronát megtakarít a város, lesz kit kérdőre vonni azért, mert piszkosak az utcák. Ma vannak fölös számban utcasöprőink, de - bizony ők nem felelősek a tisztaságért. Másik ilyen fontos kérdés egészen gazda- dasági, a mely gazdatársadalmuriknak kell, hogy tetszésével találkozzék. Minden váci gazda tudja, hogy milyen nehéz nálunk a szőlő és a föld trágyáját megszerezni. A nagy kereslet folytán drága a trágya, de még ez hagyján, ha volna elég. A gyepmester az utcák tisztántartására beadott ajánlatban erre is kiterjeszkedik mondván, hogy az utcai szemetet össze akarja gyűjteni s ürülékkel keverve fekál-trágya telepet létesít, a honnan minden gazda ko- csinkint negyven krajcárért kapna érett trágyát. Az utcáink tisztításával a város gazdatársadalma nyerne igy sokat. Ne hagyják ezt a nagy fontosságú köztisztasági s gazdasági kérdést sokáig heverni a városházán. Hívják össze a közegészségügyi bizottságot, vessen számadást a pénzügyi bizottság s határozón a város képviselőtestülete. Lehetetlen, hogy az üdvös és előnyös megoldásnak ebben a busz ezer lakosú városban ne örülne mindenki! A VÁCI SPORT-EGYESÜLET 1907-ben. ,(A sportegyesület, ez a legagilisabb egyesületünk múlt vasárnap tartotta éves közgyűlését, melyről már beszámoltunk. Milyen volt a múlt évben a Váci Sport- Egyesület, arról élénk képet fest a titkári jelentés. Bárdos Ernő titkár Írását itt közöljük.) Az 1907-ik esztendő a multté. A Váci Sport Egyesület« ismét öregebb egy évvel. Egyesületi életünk az elmúlt esztendejéről kötelességem most jelentésemben beszámolni, kimutatni azt, hogy a múltból mi a multté, mi a jelené és mi leszen a jövőé. ürömmel fogtam jelentésem szerkesztéséhez, mert annak összeállítása alkalmával ismét elvonul lelki szemeim előtt szeretett egyesületünknek e sikerek bén, eredményekben gazdag éve, gyönyörrel, mert az elvonulás alatt nemcsak durva, kemény férfikezek munkáját láttam, hanem gyöngéd, puha, varázslatos hölgy-kacsókét is. Azt hiszem nem követek el semmiféle sértést a rózsák, violák, gránátalmák iránt, ha egyesületünket egy virágos kerthez hasonlítom, melynek rózsáit s más virágdíszeit természetesen regatta csónakok, evezők, tennis rakettek, vívó kardok, tornaszerek stb. helyettesítik ; de azért vettem e hasonlatot, mert a múlt év tevékenységét a kertész munkájához hasonlítva, talán jobban tudom szemlélhetővé tenni. Mikor a Duna fehér palástjától megszabadul, mikor a föld fagya kienged, langyos szellő, játszi napsugár mámorossá teszik a természetet, midőn a daru megjő, meg a gólya — akkor a kertészek munkájával — a kert életével egy időben indul meg a mi egyesületünk igazi tevékenysége, élete is, Még csípős volt az idő, midőn az elmúlt esztendő tavaszán megindult a csónakház állomáshelyére, midőn egy-két nap mulva horgonyain táncolt. Még metsző szél fujt a Csóványos felől, a honti hegyekről, midőn fehér karú, didergő kertészeink regatta csónakjai szelték a tavaszi olvadástól zavaros Duna piszkos hullámait. De már virágfakasztó nap ragyogott akkor, midőn a még fehérebb karú, mosolygó arcú, bársonyos pillantású szépeink hozzá láttak az ő késő ébredésű viráguknak: a lawn tennisnek ápolásához. Ámbár az egyes osztályvezetők kötelességét képezi a sportalosztályok életéről számot adni: mégis méltóztassék nekem megengedni, hogy az egyes osztályok működésére általános vonásokkal kiterjeszkedjem, különösen a regattáéra, mely alosztály egyesületi életünk elmúlt esztendejének központja volt. A regatta ez idei első szárnypróbálása evezőseinknek az a vállalkozása volt, mellyel két doublón végigevezték az Ipolyt. Evezőseink állítása szerint e szárny próbálás erősen sárpróbálás volt az Ipoly sovány, de annál iszapdúsabb medrében. Majd jöttek a meghívók! Ki — a versenyküzdelemre! Országos evezős verseny Budapesten. Evezős verseny Győrben.Lázas keresés! Vaj jón akad-e az evezősök — a kertészek — között négy olyan legény, a ki hat hétig aláveti magát egy ember zsarnokságának, engedelmeskedik szemöldöke minden rándulásának, lemond megszokott élveiről. Akadt! Herczeg László tréner szakszerű vezetése alatt végzett szorgos munkásságuk egyesületünk kertjében virágot fakasztott, a legszebb rózsa tőn, ha nem is piros pünkösd napján, de attájt, junius. 9-én. A Margitsziget lombsátorainak árnyában az ország szilié előtt. Vad, izomszakasztó küzdelem árán a »Váci Sport-Egyesület« négyese nyerte meg az országos evezős versenyen a vendégek remek diját. A kivirágzott rózsaszál mellett azonban újabb bimbók mutatkoztak. Ezeknek Győrben való \ fakasztása adott most gondot a négy ki legénynek. Egyiket, a legszebben fi idegen kertészek ragadták el, de a har bimbó ismét nekünk virágzott ki, m junius 22-iki győri evezősversenyrcl hoztuk Komárom város vándordíját. Olyan dolgokról kell megemléke melyeket kevesen tudunk, melyek kedvesek, illatosak, melyeket feledésig engedni bűn, rút hálátlanság volna. Az csak négy kertészlegényről szólottám, dékosan tettem igy. Nekem az a szók hogy étkezéskor mindig a legizleteseh latot hagyom utoljára. így teszek mosl négy legény elvégezte a durva izommi De ki volt vájjon a főkertész, az éri erő, e versenynek szellemi nyerője. A mányos: Dobó László dr., kit mély köszönet és hála illet meg azért a lelket ölő fáradságért, munkásságért, mellyel a négy rakoncátlan, fegyelmet alig tűrő gyereket kordában tartotta és diadalra vezette. A jól elvégzett munka dicsőségteljes emléke, egyesületünk hálája és a négy szilaj legény sze- retete legyen jutalma. A tányér még nem üres. Egy ablakról kell megemlékeznem s azon belül egy bájos, kedves asszonyról, ki mindig kérdezősködött hogy létünk felől, ki velünk örült, ha dicsekedtünk egészséügnkkel, velünk búsult, ha panaszkodtunk, kinek ablakánál úgy elálldogált az a négy gyerek, bámulván, hogy a bentlevő csöppnyi asszony mint ölti, szabja azokat a csillagokat, melyek sziveik fölé fognak borulni, hirdetvén kilétüket, azokat a zászlócskákat, melyekre ők fényt, vagy árnyat fognak hozni. És én tudom, mert hiszen én is a négy közül való vagyok, hogy midőn e hölgy jóságos kék szemeivel reánk tekintve, átadta a kék-piros csillagokat s a kék-piros lobogót, vérpirosán buzgótt fel sziveinkben a vágy dicsőséget hozni a hölgy varrta zászlóra
