Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-02-16 / 14. szám

2

V a C I HÍRLAP

püspöki titkárt Rómába küldötte, hogy nevében Piusz pápát ötvenéves papi jubileuma alkalmából üdvözöljék s az adományokat átadják. A kiküldöttek táviratban számoltak be a kát. egyház fejénél, történt fogadtatásukról. A pápa kegyesen fogadta őket s melegen érdeklődött grófpüspökünk egészségi állapota felől. A kiküldöttek már hazatérőben vaunak s holnap, hétfőn érkeznek Vácra.

— Mikor lesz Vácon a sorozás ? A hivatalos lap e héten közölte az idei sorozásra vonatkozó intézkedéseket, a vármegye pedig most küldte meg a városokhoz és fő- szolgabirákhoz, értesítését, hogy mikor lesznek a sorozások. Minket, váciakat az érdekel, hogy a Vác városi illetőségűek sorozása március 7-én és 9-én lesz, a váci járás sorozását március 10, 11, 12, 13 és 14-ik napján fogják megtartani. A járás munkája ez idén jóval kevesebb lesz, mert Újpest már nem soroz Vácon.

— Uj rend és fizetés a munkásbiztosi- tóban. A munkásokat és munkaadókat egyaránt érdekli az a hirdetmény, melyet a váci kerületi munkásbiztositó pénztár most tesz közzé s melyben megváltoztatja országos határozat alapján a nyújtandó segélyeket szabályzó eddigi rendelkezéseket. E szerint az a munkaadó, ki öt alkalmazottnál kevesebbel dolgozik 2u/0> a ki ötnél több alkalmazottal dolgozik 3% járulékot fizet munkásával. Ezentúl ('nein mint eddig volt hat napra) a biztosításra kötelezettek után he- tenkint a járulék hét napra számítandó, ennélfogva a 2°/e-os kulcs mellett úgy a munkás, mint a munkaadó az első osztályban 7—7 Iliiért, a másodikban 14—14, a harmadikban 21—21, a negyedikben 28—28, az ötödikben 35—35 és végül a hatodik osztályban 49—49 fillér járulékot fizet hetenkint, mig a 3°/0-os kulcs mellett (azok, a kik öt munkásnál

A másik: Miért? Nem tudnak már másból egy kis pénzt kisrófolni, éppen a legényembereket bántják.

Az egyik: A legényember, az fizethet! A mit keres a maga gyomrára,'élvezetére költi el, abból juttathat az elhagyott gyermekeknek . . .

A másik: Hogy is ne! A legényember sohasem keres eleget, mert mindenki őt húzza, őt nyúzza. A legényember albérletben él, vendéglőben étkezik és igy kénytelen kétszer annyit költeni, mint a nős.

Az egyik: Az igaz, de a nősnek családja van és azokról kell gondoskodni.

A másik: Épen mert családja van, rendszeresebb és igy aránylag olcsóbb életet él.

Az egyik: A legényember szabad, gondolom, — fizesse meg ezt a szabadságát.

A másik: Hogy is ne! Ha megfizettetik vele, akkor még nj/egunja és megnősül.

Az egyik: Rendben van! Hadd nősüljön meg! Ne lógjon, lézengjen a világban, hanem legyen ottnona, tűzhelye, gyereke . . . Így szép az élet !

A másik: Ugyan ne beszéljen! Kell a kutyának ez az élet! A tűzhely fagyos, a feleség veszekedik, a gyerek csak gond és baj. Ah, már csak jobb a nőtlen élet . . .

Az egyik: Ne dicsérje úgy! Azért, hogy ön nőtlen . . .

A másik: Én? Sajnos, nem! Én nős ember vagyok! Azért irigylem a nőtleneket. Önnek se kellene úgy bántani a nőtleneket. Olyan boldog családi élete van ?

Az egyik : Nekem ? Hisz én nőtlen vagyok!

többet foglalkoztatnak) az első osztályban 1012— 10ya fillér, a másodikban 21—21, a harmadikban 31ya—31pa, a negyedikben 42—42, az ötödikben 52i/a—-52y2, a hatodik osztályban pedig 73ya—731/,, fillért fizetnek hetenkint úgy a munkás, mint a munkaadó. Ennek az uj intézkedésnek előnye, hogy a megbetegedett munkás nagyobb hetisegélyben fog ezentúl részesülni, mint eddig, a mi a mai viszonyok mellett igazán^ humánus intézkedés. fontos tudni a munkaadóknak, hogy az uj rendelkezés értelmében február 24-ikéig újra be kell jelenteni az alkalmazott munkásokat azokon a bejelentő lapokon, melyeket a munkásbiztositó küld a munkaadóknak. Ezt annál inkább meg kell tenniük, mert a törvény minden mulasztásból eredő károkért soha sem a munkást, hanem a munkaadót teszi anyagilag is - felelőssé. A munkásbiztositó pénztár különben hirdetményét, melyből minden érdekelt világos képet nyer jogairól, kötelességeiről, a fizetés nagyságáról és betegség esetén való segélyzésről, megküldölte minden munkaadónak azzal a kérelemmel, hogy azt műhelyében, vagy gyárában állandóan kifüggesztve tartsa.

— A takarékpénztár — tisztviselőinek. A váci takarékpénztár igazgatósága nagy és jelentős ügyeket intézett el e héten tartott ülésében. Mindenek előtt foglalkozott az általános drágasággal és méltányosnak tartotta hogy tisztviselőin segítsen. Ezért elhatározták egyhangúlag, hogy a tisztviselők fizetését kivétel nélkül 20 százelékkal felemelik. Szó esett a sokszor emlegetett helyiség- kibővitéséről is, mely most már úgy látszik, véglegesen el lesz intézve. A takarékpénztár még ebben az évben házának egész emeletét el fogja foglalni s külön-osztályokba sorozza minden egyes üzletágát. Az emeletről Meiszner Rudolf földszintre költözik s a mai cukros bolt a takarék épületéből elmegy.

— Halálozás. Egy csendes, jól ismert öreg ur tért meg e héien az öreg nyugalom helyére: Egyházpakai Andrássy Nándor hosz- szu és kínos szenvedés után élete 73-ik évében elhunyt. Temetése pénteken délután ment végbe, Fábián János rét. lelkész megható búcsúbeszédet mondott a koporsó fölött s azután a részvétnyilvánitók nagy serege között indult a gyászmenet a kisváci református sirkert felé. Az elhunytban Vd- zer Lajosné, egyházpakai Andrássy Jolán édes atyját gyászolja.

— Szegény konyhának. Özv. Kristóf Lajosné négy koronát, özv. Zalánííy Károlyné két koronát ajándékozott. A kegyes adakozóknak köszönetét mond a vöröskereszt egylet elnöksége.

— Az ipartársuiat egy éve. Az első ált. ipartársulat február 23-án, teljes számú meg nem jelenés esetén március elsején tartja a saját házában évi közgyűlését, a tárgysorozat hét pontból áll, az elöljáróság be fog számolni a múlt év nevezetesebb eseményeiről, melyek az ipar társulat beléletél érdeklik, azután négy választmányi tag választása fejezi be a gyűlést.

— A katonai nősiilések. A honvédelmi miniszter véleményt kér a városok polgár- mestereitől arra nézve, hogy nem volna-e célszerű és helyes, ha a had kötelezetteknek a sorozás előtt már megengednék a nősülést.

— Runter Mihály életben marad. Kunter Mihály betonmunkavezetőt az irgalmasok kórházában tegnap hallgatta ki a bíróság s a szerencsétlenül járt ember részletesen elmondotta, hogy hogyan történt leesése az uj városháza tetejéről. Kunter értelmes feleleteket adott s vallomásmondása nem került oly megerőltetésébe,, mint a rendőrség előtt a balesett első órái után történt kihallgatása. Bár fejsebe még ma is veszélyes, remélik, hogy megtarthatják a veszélyesen sérült embert az életnek.

— A tizedik liceum-est. A legutóbbi líceumi felolvasások színhelye a főgimnázium volt s szép közönség előtt Haris Béla tanár Egyiptom csodás világát rajzolta meg. A legrégibb kulturális múlt alkotásainak bemutatását és méltatását élénk érdeklődéssel kisérték. Dr. 2irkelbach Antal lett volna a második felolvasó, de nem jöhetett el, Agárdi László tanár ült helyette a felolvasó asztal mellé s a modern világ középpontjába, Pá- risba vezette a hallgatóságot, a franciák büszkeségéről mindig lehet újat, szépet mondani s ezeket vonzóan, kedvesen adta elő személyes tapasztalatai alapján a felolvasó. Mind két szereplőt kitüntető tapsaival honorálta a hallgatóság.

— Kinevezés. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter Mihalovich Ferenc váci lakos végzett joghallgatót díjas számgyakornokká nevezte ki a kereskedelemügyi minisztérium számvevőségéhez. Gratulálunk!

— Köszönet. A váci takarékpénztár a helybeli ev. iskola céljaira harminc koronát adományozott, a miért ez utón is hálás köszönetét mond az ev. iskolaszék.

— Kismaros magyarosodása. Porzsolt Kálmán »Magyarország meghódítása« címen két cikket irt a Pesti Hírlapban s szomorúan panaszolja el, hogy a magyar főváros környéke nem magyarosoddá, kivéve — Kismarost, mely teljesen magyarrá lett. Lelkes szavakban emlékezik meg Wilcsek Gyula ottani tanítóról, ki magyarrá tette ezt a községet. Álljanak itt egy kismarost olvasónak sorai, mely egy kiváló magyar munkást dicsőítenek ebből az alkalomból:

Tizenöt éve lakom Kismaroson minden nyáron, igen jól ismerem a lakosság apraját- nagyját s állíthatom, hogy a lakosság szemem előtt magyarosodott meg. Jóllehet 15 év előtt a gyerekek már dadogtak valamit magyarul, de a felnőttek németek voltak. Most pedig mindenki magyarnak vallja magát s ha németül szólnak hozzájuk, magyarul felelnek vissza. A kölykök svábnak csúfolják társukat, ha megbántani akarják.

Szinte mesébe illő ez az átváltozás. S bennük intelligens embereket nyertünk. És ez csakis a tanítónak érdeme.

Mily csodálatos türelemmel és szereiettel tanitgatta őket. Saját pénzén könyvtárt állított össze s hatosokat osztogatott szét azok között, a kik egy-egy könyv tartalmát el tudták mondani. Később határozottan eltiltotta a német beszédet, még iskolán kívül is, sőt e tilalmat oly szigorúan keresztül vitte, hogy krajcárokkal jutalmazta ama nebulókat, a kik társaikat német beszédükért bevádol- lák. Lám, a legradikálisabb eszközöket is használta. De sikerült is oly eredményt felmutatni, minőt igen kevés ember ért el ez országban.

A község szegény. Hívták jobb helyekre. Nem ment. Mert látta tanítása eredményét és megszerette a népet, mint az őt. Kántor- ságot vállalt, tanította a zsidó szatócs gyerekeit a héber nyelvre, küzködött, de nem ment el. Es a község népe is hogy rajong érte! Ninden ügyes-bajos dolgukban ő hozzá fordulnak s ő igaz szeretettel intézi el azokat. De elérte azt, a mire törekedett s a miért küzködött, fáradt: Kismaros ma magyar község.