Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-10-25 / 82. szám

9 sülét, állami tisztviselők köre, sportegyesület, stb. Csak például emlitem ezeket s természe­tesen előre nem tudható, hogy melyek lesz­nek azok. A kezdeményező lépést, szerintem, vagy a kaszinónak, vagy a múzeumnak kell megtennie, természetesen csak szerintem. A kezdeményező egyesület Vác valamennyi közérdekű egyesületét felszólítja a csatlako­zásra. Az egyesületek egyenkint tárgyalván az ügyet, vagy elfogadják azt, vagy pedig elvetik. A csatlakozó egyesületek a kebelük­ből kiküldött néhány tag által résztvesznek a közös bizottság munkájában. Ez természe­tesen rögtön munkához lát. S először is ki­adja minden egyesület részére a jelszót: mentöl több és általánosabb kulturális tevékeny­séget kifejteni. S midőn már anyagi és szel­lemi erőnk biztos tudatában vagyunk, fel­keressük a közoktatási kormányt s azt is felkérjük a támogatásra. Az előtt persze már a teljesített munkára is reá mutatunk. Ilyenek lesznek: a felolvasások, felnőtt analfabéták tanítása, szinműelőadások, kiállitásrendezés stb. Az ily érvek után a támogatás több mint valószínű. Hisz a mostani miniszternek programjában ott tündököl: kulturházak léte­sítése, iskolán kívüli oktatás. Ha azután az anyagi támogatással megerősödünk : tervünk megvalósításához jóval közelebb jutottunk. Magáról a kulturházról csak ennyit: szerin­tem a város egy megfelelő terén (a vásár­téren ! ?) egy két emeletes épület emeltetnék. Lenne benne egy díszes nagy terem nyilvá­nos közkönyvtárunk; múzeumnak megfelelő kellő számú terem s az összes egyesületek igényét kielégítő helyiségek. Ismételten kijelentem, hogy e terv csak az én tervem, a mely lehet jó, de lehet rossz is. A részletek ne zavarják meg az eszme ke- resztülvihetőségének lehetőségét. Ne ezekbe kapaszkodjunk, az eszmét tekintsük. A mely­nek megvalósítása lehet nehéz dolog, de nem keresztülvihetetlen. Akarni kell! Lebegjen szemünk előtt állandóan Napó­leon egy erős akaratú tisztjének mondása, — mellyel megnyugtatta urát, midőn egy lehetetlennek látszó terv megvalósítását reá bízta: Ha lehetséges, megvan, ha lehetetlen, meg lesz. Szentgyörgyi. mindig dicsérte. Apuka is olyan barátságo­san nézett rá ebéd alatt s ha anyuka a másik szobába ment, mindig megsimogatta a kezét. Erre jól emlékszem. Csak Rézi, az öreg sza­kácsnőnk az ki nem állhatta. No de ez mel­lékes és olyan szépen éltünk mindnyájan. Egyszer éjjel olyan furcsa álmom volt Azt álmodtam, hogy abban a szobában, melyben Gréte kisasszonnyal aludtunk, éjjel valaki ledöntötte a spanyolfalat, mely Gréte kis­asszony ágya előtt állt. A szobában nagyon sötét volt és aztán sugdolódást hallottam. És valaki, a kinek a hangja egy kicsit hasonlít az apukáéhoz, igy szólt, édes Gréte, kérem Gréte. Megint sugdolódzás és aztán mintha csattant volna valami Mintha a Gréte kis­asszony pofon ütött volna valakit. Utána csend lett; csak a Gréte kisasszony sírása hallatszott. Hát ezt álmodtam én. Másnap azután egy borzasztó nap volt. A Rézi szakácsnő majdnem egész délelőtt bent volt az anyukánál, azért volt akkor olyan rossz ebéd. Gréte kisasszony, meg anyuka délben vörös szemekkel ültek le az asztalhoz- Apuka nem ebédelt itthon, mert nem ért rá hazajönni. Anyuka és Gréte kisasszony alig ettek valamit és az egész paprikás csirkét a cselédek ették meg. Három órakor jött haza VÁCI HÍRLAP Hírek. Utolsó közgyűlés az öreg közgyűlési teremben. Rendkívüli közgyűlést hirdetett csütör­tökre a polgármester. A tárgysorozaton csu­pán két tárgy volt, az egésszel alig tiz perc alatt végeztek s minden meghatottság nélkül otthagyták az öreg közgyűlési termet a városatyák. Pedig ott, a hol száz éven át tanácskozott a város képviselőtestülete, egy kis búcsúzó nem ártott volna. Mert tudniil­lik a csütörtöki rövid és rendkívüli közgyű­lés utolsó volt az öreg, füstös közgyűlési teremben. A következők már az uj, szép és hatalmas teremben lesznek. Az öreg helyiséget felosztják két részre: a városi főjegyző és a községi bíró hivata- talos szobája lesz nemsokára . .. Egyébként a búcsúzásra be se fűtötték az öreg otthont. A városatyák is ugyancsak gyéren jöttek s négy órakor a közgyűlés iránt még csak ketten érdeklődtek. Úgy negyed öt felé összesen a tisztviselőkkel már harmincán voltak együtt, hát a polgár- mester megnyithatta a közgyűlést. A városi virilisták 1909. évi névjegyzékét olvasta fel dr. Göndör főjegyző. A jövő évre szokatlanul nagy változás van a város ieg- gazdagabbjainak névsorában. Ezt pedig a közigazgatási bíróság egy döntvénye csinálta, melynek alapján a társas cégek adóját külön veszik s igy uj városatyákat juttatnak be a képviselőtestületbe. Egyébként a város viri­listáinak névjegyzékét jövő számunkban kö­zölni fogjuk. A második és utolsó tárgy a vác—gödöllői villamos vasút kérése volt. A villamosnak már két ízben 50 ezer korona segítséget szavazott meg a képviselőtestület azzal a feltétellel, hogy villamos telepe és igazgató­sága Vácon legyen. Az engedményes most újabb kérvényt nyújtott be és 100,000 koro­nát kér törzsrészvényekben, de sem a kö­zépponti villamos telepet, sem az igazgató­ságot nem Ígéri Vácnak. A pénzügyi bizottság a tanácscsal egyér­telmű indítványt terjesztett a közgyűlés elé: A villamos vasút kap tízezer koronát, de apuka. És anyukával olyan hangosan beszél­tek, hogy a gyerekszobába is behallatszott. Nem emlékszem mindenre, csak arra az egyre, midőn anyuka azt mondta, elég van már a rovásodon. Nem tudom, hogy ez micsoda, de igy mondta. Azután Gréte kisasszony felvette a ka­lapját és kabátját, nagyon erősen megcsókolt és fülembe súgta, hogy jól viseljem magamat mig hazajön, mert elmegy a nővéréhez. Elment és mi vártuk, de nem jött vissza se este, sem reggel, soha többé. Istenkém és anyukát este mozdulatlanul találták a sza­lonban. A Rézi azt mondta, hogy ivott valamit egy pohárból s attól lett olyan. En odaszaladtam hozzá, csókoltam, de ő nem szóll hozzám semmit. Én akkor nagyon sírni kezdtem. A többire már nem emlékszem, mert el­vittek nagyanyukához. Istenem, csak tudnám merre van anyuka és mikor fog hazajönni. De ezt még a Julcsától sem merem meg­kérdezni. azt sem készpénzben, hanem a város kavics­bányájából kavicsban köbméterenkint egy koronával számítva. — Nem fognak kinevetni minket ezért a határozatért ? — kérdezte dr. Matolcsy Sándor. A közgyűlésnek vége volt. A városatyák rágyújtottak egy cigarettára, egy szivarra s anélkül, hogy még csak egy pillantást vetet­tek volna az öreg teremre, siettek a kijárat felé . . . — Főispánváltozás Pestmegyében. A fővárosi lapok hiradá^a szerint Gullner Gyula vármegyénk főispánja legközelebb megválik állásától. A közismert Latkóczy-botránnyal a közigazgatási bíróság másodelnöki állása üresedett meg s a lapok híresztelése szerint erre az állásra Gullner Gyulát, ki gróf Apponyi Albert jelöltje, fogják kinevezni. — A váci szanatórium-bizottság a tüdő­betegekért. Dr. Hörl Péterné, a szanatórium- egyesület váci fiókjának elnöke és dr. Tragor Ignácné társelnök lelkes hangú felhívásban fordulnak a város hölgyközönségéhez. A szanatórium egyesület tudvalevőleg országos gyűjtést rendez a halottak ünnepén, hogy a befolyt adományokból a tüdőbetegeket ápol­hassák, a váci bizoitság mindenszentek és halottak napján a templomok előtt urnák­ban, este pedig a temetők bejáratánál szán­dékozik gyűjteni. A gyűjtés megbeszélésére az Iparudvarban levő sporthelyiségben ma, vasárnap délután négy órakor a hölgyek gyűlést tartanak. — Vivótanfolyam a sportegyletben. A váci sportegyesület elnöksége lapunk útján is tudatja tagjaival, hogy november elsejétől téli sporthelyiségében vivótanfolyamot ren­dez. A résztvenni szándékozók jelentkezzenek dr. Meiszner János osztályvezetőnél. — Nem törlik el a boriíaíadótl A bor- italadó eltörlése tárgyában tartott tiltakozó nagygyűlés memorandumát átnyújtotta a ki­küldött bizottság Wekerle Sándor miniszter- elnöknek. A miniszterelnök kijelentette, hogy teljesen átérzi a szőlőbirtokosság helyzetének súlyos voltát s azért minisztertársával együtt azon lesznek, hogy az értékesítési viszonyok javítása által a bajokon könnyítsenek. Kije­lentette továbbá, hogy a szőlősgazdák Or­szágos Egyesülete által öt év előtt beadott memoranpum alapján szakértekezletet óhajt egybehívni. A miniszterelnök szavaira Ber- náth Béla országgyűlési képviselő válaszolt. Megköszönte a miniszterelnök megnyugtató szavait és újból szeme elé tárta a szőlőbir­tokosság kétségbeejtő állapotát, egyúttal ab­beli reményének adott kifejezést, hogy a helyzet gyökeres orvoslására a kormány mielőbb módot fog nyújtani. Megjegyezzük, hogy a miniszterelnök nyíltabban is beszélt a boritaladóról egy másik küldöttségnek, melynek azt mondotta, hogy szó sem lehet annak eltörléséről. Az sem érdektelen, hogy jó horvát testvéreink már annyira vannak, hogy ott a termelő az általa és háza népe után elfogyasztott bor után nem fizet adót. — Orvosi kinevezés. Gullner főispán Ku­nitz er Sándor tahitóltalui orvost tiszteletbeli járási orvosnak nevezte ki. — A fagy és a gabona. Az éjjeli fagy a gabonatőzsdén izgalmakat okozott. A spe­kuláció hozzálátott a fedezésekhez, a melynek hatása alatt a gabonaárak folyton drágultak.. A tegnapi zárlati árakhoz viszonyítva az ok­tóberi búza jegyzése ma 10 fillérei, az ápri­lisi búzáé 18, az áprilisi rozsé 18 fillérei emel­kedett.

Next

/
Thumbnails
Contents