Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-10-14 / 79. szám

2 VÁCI HÍRLAP vármegyénkben és városunkban. Vármegyénk alispánja maga vette kezébe a belügyminisz­ter állal engedélyezett könyöradomány gyűj­tését ; a vármegye összes polgármestereit és főszolgabíróit fölhívta közreműködésre. És ennek a buzgóságnak köszönhető, hogy még a legkisebb falucskában is megindul az egye­sület gyüjtőtarsolyába a gyűjtés. A tarsolyok ízléses kivitelűek ; oldalukon ezzel a fölirat­tal: »Adakozzunk a tüdőbetegeknek!« Van egy nyílásuk az adomáig befogadására. E hó 24-én indul meg a gyűjtés s célja mintegy száz szegénysorsű folyamodó tüdőbeteget azon­nal szanatóriumba helyezni, ezenfelül uj intéz­ményeket, főleg dispansereket létesíteni a tüdőbetegeknek. Minden egyes ridikülben megszámlált összeget az egyesület hivatalos lapja külön nyugtáz. Örömmel Írjuk, hogy az emberszeretet nemes versenyében a mi vármegyénk és városunk elől jár s nemes lelkű hölgyek a temetői gyűjtést is kezükbe vették. Városunkban a gyűjtés dr, Hörl Pé- terné rendezi, ki buzgón fáradozik azon, hogy városunk közönsége minél tekintélye­sebb összeget juttasson a szegénysorsú tüdő­betegek megmentésére. — A3 Arányi nővér hangversenye. Az idei hangverseny szezonunk kedves meg­nyitója volt az Arányi nővérek szombat esti hangversenye. Első rendű művészi élvezet­ben volt részünk, a három nővér bőségesen rászolgált a tapsra s a tomboló tetszésnyil­vánításra, mellyel a közönség őszintén jutal­mazta a nyújtott művészi élvezetet. Ritkán hallható Spohr hegedű-kettős volt a bevezető. A két nővér, Adilla és Jelly, csodálatos együtt­érzéssel, legaprólékosabb kidolgozással tol­mácsolták e rendkívüli nehéz hegedű-kettős szépségeit. Az utána következő zeneszám (Bruch D-moll koncert) Arányi Adila művészi érettségéről, bámulatos teknikai ügyességéről győzött meg minket. Záradékul előadott Faust-ábránd csak megerősített abbeli meg­győződésünkben, hogy Arányi Adila immár bevégzett művésznő, a ki előtt nyitva áll a hangverseny-termek bármelyike. Nem ke- vésbbé csodálatos a kis Jelű korát messze felül haladó művészi képessége. Bámulatos, hogy mit tud ez a kis leány. Férfias vonó­hűzása, gyöngyszemű stakkátója s különösen meleg tónusa, átlátszó trillái becsületére vál­nék bármelyik neves művészünknek. Külö­nösen nagy hatást ért el Brahms-Joachim magyar táncaival, A lelkes közönség szám­talan ráadást kapott a rokonszenves kis leánykától, a ki pirulva és boldogan kö­szönte a megérdemlett tapsokat s mesteré­nek, Hubaynak szellemes átiratának előadá­sával hálálta meg a tüntető tetszés nyilvání­tását. A zeneszámok kíséretét diskrétül és finoman Arányi Ti ti végezte. Kár, hogy rosszulléte miatt a Chopin komor F-moll fantáziájának csak az első tételét hallhattuk, de igy is elismeréssel adózunk művészi ké­pessége iránt. Összegezve a hangversenyen hallottakat, konstatáljuk, hogy ily magas művészi fokon álló hangversenyben igen ritkán van részünk s reméljük, hogy jövő­ben többször lesz alkalmunk itt hallhatni a három nővér művészetét. — Kurdi Bálint halála. A váci gazda­emberek egy tipikus alakját kísértük ki hét­főn délután a temetőbe: Kurdi Bálint városi képviselő, jó módii gazdálkodó élete 73-ik évében szombaton este meghalt s egy mun­kás, agilis életnek volt vége. Kurdi Bálint mintaképe volt a józan, gondolkodó magyar gazdának. Szívesen vett részt minden köz­életi munkában s ha egy eszme szolgálatába állott, nyugodtan, de annál szivósabban ra­gaszkodott hozzá. Kisvác népét régi idők óta vezette, megbíztak benne, követték. A város közgyűléseiről alig hiányzott s ha felszólalt (mert a mi a szivén, az volt a száján) talpra­esett kis formás beszédeit nem lehetett válasz nélkül hagyni. Munkás életébe talán csak egyszer vegyült diszharmónia: élete végén, midőn a református papválasztáskor nem si­került Kurdi Bélát Szeles Józseffel szemben váci papnak megválasztatnia. Ezt annyira szivére vette, hogy ettől az időtől fogva még templomában sem fordult meg. Mind csende­sebb és csendesebb emberré vált s egy év óta már alig lehetett látni az utcán. Aggkor! végkimerülés okozta szombaton halálát. Teme­tése hétfőn ment végbe s nagy gyászoló kö­zönség jelenlétében Fábián János ref. lelkész méltatta az elhunyt életét, érdemeit, munkás­ságát. Ny. h ! — Kinevezés. Gottmann Gyula, nyíregy­házi anyakönyvvezető-helyettest a Gazdák biztositó szövetkezete kinevezte Vácra fel- ügyelőnek. Felesége, Gottmann Gyuláné posta- és távirda kezelőnő pedig ez alkalom­ból magát szintén Vácra tetette át. — A váci footballisták egymás közi. A Pokol az idén még egyszer megélénkül: a váci football-csapat vasárnap délután x/a 4 órakor fog mérkőzni a főgimnázium foot- ballistáival. A belépő jegyek 40 és 20 fillé­resek, a tiszta jövedelmet pedig a.főgimnázium gyakorló iskolája kapja. Tolvaj-e, vagy dón juan? Előre kell bocsátani, hogy M. Tóth Jánosáé tűzről pat­tant menyecske, a ki pénzét olyan helyen tartja, a hova senkinek sincs jussa nyúlni. Petjánszky Pál banki embernek, nem tudni, az asszony tetszett-e meg, vagy a pénze, de tény, hogy mindig a nyomában járt és elkí­sérte még a vasútra is, a hol aztán Petjánszky bátor lépésre, illetve kézmozdulatra határozta el magát s ez az egy kézmozdulat jó egy óráig tartotta a váci állomáson az esti öt egész karimát. Elől fehér gyertyaszál egyenes- ségű kócsag nyúlik a magasba. Hátul a bal­oldalon két, egyenkmt 55 és 60 cm. hosszú selyemcsokorrész hull a vállra. Egy harmadik kalap fekete atlasszal van bevonva. A kalap tetejét kemény, szőtt, antik szalag veszi körül, mely oldalt csokorra kötve, egyben merészen fölfelé nyúló kócsagtollat tart. Mutatónak talán ennyi is elég különleges­ségével szinte kábító hatású kalapból. Térjünk át egy nem kevésbbé fontos újításra, a nyak­bodorra. A nyár végével kimondták a halálos Ítéletet erre a furcsaságra, melyet a divat szeszélye szült. Ám ez nem ok arra, hogy ne jusson neki jelentős szerep télire is, ha valamennyire mérsékelt lesz is a nagysága. Télire prémből készítik, szalaggal,vagy csipkével összeállítva. Egyet láttunk, melynek középső részét egy 8 cm. magas cobolycsik képezi, az alsó szélét két sor kettős ránc, a felső szélét egyszerű fodor díszíti barna hbertiszalagból. Jobbról csokor van, három plisszészalagból, középen ékköves gombbal. E csokor alól, mely a kap­csolást is fedi, két szalaghajtás hull alá, az egyik 50, a másik 70 cm. hosszan. Gyönyörű összeállítást képez a prém és a csipke. Erre nagyon jók a régi dolgok. A csipke néha elől apró zsabónak van elrendezve, melyet a nyaknál tarka szalag élénkít. Es szép hatásuk a rá alkalmazott ékköves gombok. Az ilyen zsabós nyakbodrot a kabát csúcsos kivágá­sában viselik, a zsabó nélkülit a világos es­télyi köpenyhez. A nyakbodorra bátran rá­mondhatjuk, hogy nagyon szép, mert illik az archoz és diszessé teszi az egyszerűbb ruhát is. tétét. Az igazi bölcsességet is jelzi, mert gyöngyeit s kincseit a mélységben rejtegeti; mélységét nem tárja ki senkinek; vásárt, zajt, utcát, mohot nem ismer; elég maga­magának. Az őszi divat. Mint minden újabb idény beáltával, most is Páris a divat központja. Minden országból itt gyűlnek össze a divatkereskedők, hogy megtelve a sok láttottal, otthon egyszerűen azt utánozzák, vagy annak az alapján alkos­sanak újat, szépei. Legfurcsább szülötte az uj divatnak az óriás kalap. Felülmúl ez minden eddig elért nagyságot és minthogy a franciák szeretik még a ruhájokat is hangzatos nevekkel ellátni, ezt a kalapformát is “ Trianonnak „ nevezték el. A hogy nézzük ezeket a kalapokat egymás mellett, önkéntelenül is a farsangi komédia jut az eszünkbe; de hogy is ne: képzeljünk el egy lapos tányért 70—80 cm. átmérővel. Tudom, a ki ezt igy elolvassa, titkon fogadkozik, hogy sohase tenne fel ilyen szörnyűséget. És ha valaki nem elég nagy, magas és karcsú, ahhoz, hogy akármilyen különlegességgel is meg- próbálkozhassék, az maradjon meg ennél a titkos elhatározásánál, igaz, hogy a terjedelme és a lapossága mellett is igen szépen megül a fejen, csak hogy a hajat elől laposan és hátul szélesen tűzve kell hozzá viselni. Egyébbként nagyon könnyű az ujdivatu nagy kalap, mert a legfinomabb selyemnemezből készítik és selyemmel, vagy bársonnyal vonják be. Van egy újabb fajta selyemszövet, melyet a francia “ epinglé,,-nek nevez; erősen gyűrött bodros anyag ez, mely leginkább egyszínű de van halványan színbe játszó is, a milyen például az elefántszürke meg eperpiros szín össze­olvadása. A kalapok, melyeketazelőkelő vendéglőkben ebéd és vacsora alkalmával viselnek, leggyak­rabban aranycsipkéből, vagy tarkán csillogó gyögyszalagból készülnek. A színház föld­szintjéről s a hangversenyteremből a kalap továbbra is száműzve van. Legértékesebb dísze mindeniknek a structoll, melyet külö­nösen világosabb árnyalatban, gyakran 100—125 cm. hosszúságban rendeznek el. Persze oly drága az ilyen toll, hogy nem mindenki szerezheti meg és igy pótoljuk ma­rabu- paradicsommadár- és sirály tollal; la­posra kidolgozott nagy fácán szárnnyal, sas- és vadkacsatollal. A kalapnak megfelelően persze a tolldisz is rendkívüli nagy. Es miután a virág még a legdrágább toll mellett is megállja a helyét, láthatunk rendkívül nagy rózsát, georginát és mályvát, mely több sorban, természetesen mindig kisebbedve díszíti a karimát. A sokat megcsudált modellekből felsorolunk egy né­hányat : Egy egészen lapos, rózsaszínű nemezkalap belső karimája halvány zafirék bársonnyal van bélelve. A kalap széles teteje köré rózsa eping- lépánt van sodorva, melynek végein bojt van és oldalt egymásba burkolva, lehullnak a kalap karimáján. Egy ugyancsak egészen lapos kalap egérszürke ezüstfényű bársonnyal van bevonva és egyetlen dísze egy közel 20 cm. széles bodor A bodor az alapszínnek megfelelő sötélebb árnyalatú selyemből készült és körülfogja az

Next

/
Thumbnails
Contents