Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-06-07 / 45. szám
Huszonkettedik évfolyam. 45. szám. Vác, 1908. június 7. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Kossuth Ferenc a villamos vasutunkról. Vác, jun. 6. A kereskedelmi miniszter benyújtotta a vác—buda- pest—gödöllői helyiérdekű villamos vasút engedélyezéséről szóló és 3 §-ból álló törvényjavaslatát az országgyűlésnek és ezzel a vasút a megvalósulás stádiumába lépett. A bizottságok gyorsan letárgyalták a ja- • vaslatot, úgy lehet, hogy az a parlament nyári szünete előtt törvénynyé válik. Mindnyájunkat érdekel ez a vasút, ezért a törvényjavaslat indokolását megszereztük s itt közöljük, melyből megtudhatjuk, hogy mily intenciók vezették a kormányt e vasút engedélyezésében s mit várhatunk mi az uj vasutunktól. A törvényjavaslat indokolása ezeket mondja: A magyar kir. államvasutak budapest— váci és budapest —gödöllői vonalszakaszai között elterülő halmos vidéknek egyrészt Budapest székesfővárossal, másrészt Váccal és Gödöllővel való közvetlen összeköttetését célzó helyi érdekű vasút létesítésére e vidéknek legnagyobbrészt gyümölcs és szőlőtermeléssel foglalkozó lakossága már egy évtizednél hosszabb idő óta törekszik. A helyi érdekeltség köréből kiindult eme törekvés alapján a kívánt vasúti összeköttetés megvalósítása érdekében már huzamosabb idő óta folynak tárgyalások. E tárgyalások eredménye a vác—budapest—gödöllői helyi érdekű villamos vasút engedélyezéséről vonatkozó törvényjavaslat. E villamos vasúti tervezet megvalósítását a szorosan vett helyi érdekek kielégítésén kiviil még más igen jelentős szempontok is indokolttá teszik. Nevezetesen első sorban és különösen Budapest székesíővánas lakosságának érdekeit érinti a tervezett helyi érdekű vasút megépítése, a mennyiben e vasút a székesfőváros és a közel környéken fekvő falvak között a legmodernebb és legkényelmesebb közvetlen összeköttetést létesítvén, kétségkívül alkalmas és hathatós eszközül fogna szolgálni a székesfővárosban uralkodó közismert kedvezőtlen lakásviszonyok javításának előmozdítására, lehetővé tévén, hogy a foglalkozásuknál fogva a fővároshoz kötött egyének a vidéken lakhassanak. Igaz ugyan, hogy a jelenlegi tervezet szerint a létesítendő vasút egyelőre csak a magyar kir. államvasutak Bákospalota—Újpest állomásához csatlakoznék, a célzat azonban az, hogy a magyar kir. államvasutak nevezett állomásáig máris megépített és forgalomban levő fővárosi közúti villamos vasutak egyikének összeköttetésével és annak igénybevételével utóbb a helyi érdekű vasút villamos kocsijai közvetlenül a főváros területére és a központi vásárcsarnokba bevezettessenek, a mely megoldás iránt a tárgyalások már folyamatban is vannak. Jelentős mérvben közreműködik továbbá a szóban levő helyi érdekű vasút a székes- főváros olcsóbb élelmezése kérdésének kedvező megoldásánál is, számos oly községet hozván a fővárossal közvetlen vasúti összeköttetésbe, a melynek lakói már ma is konyhakertészettel foglalkoznak, termékeiket azonban megfelelő közlekedési eszköz hiányában csak nehézséggel és költséges kocsifuvarral tudják a fővárosba szállítani. Közgazdasági jelentőséget a tervezet helyi érdekű vasútnak az a körülmény kölcsönöz, hog^ általa a Gödöllő és Vác közötti vidéken elterülő nagykiterjedésű, ma is virágzó szőlőtelepek termékeinek a piacra való szállítása rendkívüli mérvben megkönnyittetnék és ez utón e művelési ág belterjesebbé tétele és kiterjesztése lehetővé tétetnek. Módot nyújtana továbbá a helyi érdekű vasút kiépítése arra is, hogy a vonal által érintett vidéken a villamos áram rendelkezésre állván, ipari és gyártelepek létesüljenek, s a már létezők fejlesztessenek. Végül nem csekély fontossággal bir ennek a vasútnak a létesítése a magyar vasutakkal s ezek között első sorban a m. kir. államvasutakkal szemben közforgalmi tekintetekből támasztható igények szempontjából. A szóban levő vasúti összeköttetés létesítésével— egyes korábbi eredménytelen kísérletek után — az 19 30. évben Blaskovich Elemér nézsai földbirtokos kezdett foglalkozni, a ki a részére megadott előmunkálati engedély alapján az akkor még tervezés alatt álló ipolyvölgyi helyi érdekű vasút Bétság állomásából kiágazólag Felsőpetény, Alsópe- tény, Nézsa, Csővár, Alsópenc, Felsőpenc, Rád, Duka, Váchartyán, Vácrátót, Örszent- miklós, Veresegyház és Fóth községek érintésével a m. kir. államvasutak Rákospalota Újpest állomásáig és esetleg Dukától a m. kir. államvasutak Vác állomásáig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasút megépítését vette célba és a rákospalota — újpest — dukai vonalrésznek műszaki műveleteit el is készítette mely művelet alapján e vonal közigazgatási bejárása 1901. évi szeptember hó 12-én és a következő napokon megtartatott. A szóban forgó vasútvonal ügye ezután az 1903-ik évben uj stádiumba kerül. Hajós Menyhért földbirtokos ugyanis ebben az évben egy villamos üzemű helyi érdekű vasút tervezésére kért és kapott előmunkálati engedélyt, mely villamos vasút a Blaskovich Elemér földbirtokos által tervezett vasút Veresegyház állomásának Gödöllővel leendő összeköttetését célozta. A két előmunkálati engedélyes felismerve vasútvonalaik érdekközösségét, a két vasut- tervezetnek egységesen és egy vállalat keretében akkép leendő megépítésére egyesült, hogya Blaskovich Elemér által eredetileg gőzüzemre tervezett vonal is villamos üzemre legyen berendezve. Az ekként létrejött palota — újpest — Veresegyház — váci és Veresegyház — gödöllői helyi érdekű villamos vasúti tervezetekre nézve uj közigazgatási bejárás megtartása vált szükségessé, a mely bejárás 1901. évi május hó 2-án és a következő napokon tartatott meg. Blaskovich Elemér' földbirtokos azonban — a kire időközben Hajós Menyhért saját jogait és kötelezettségeit is átruházta, a megállapított feltételek mellett a helyi érdekű vasút létesítését biztosítani nem lévén képes, vele a tárgyalások az 1901. év végével meg- szakittattak. E tervezet meghiúsulta folytán a h. é, vasút létesítésére a vasutmenti összes községek megbizottaiból alakult érdekeltség vállalkozott és pedig ugyancsak a Blaskovich-féle tervezés alapján. Az érdekeltség Gosztonyi Tibor cs. kir. kamarás földbirtokost bízta meg képviseletével, a kivel a helyi érdekű vasút létesítésére vonatkozó tárgyalások abban a stádiumban vétettek fel, a melyben a korábbi tervezővel megszakadtak. Miután azonban az utóbb nevezett előmunkálati engedélyes a helyi érdekű vasút engedélyezési feltételeinek módosítását kívánta s miután a helyi érdekű vasút előirányzott tényleges építési és üzletberendezési tőkéje is—az anyagáraknak és munkabéreknek időközben beállott nagymérvű emelkedésére való tekintettel újabb megállapítást igényelt — az engedélyt kérő által a vác — budapest — gödöllői helyi érdekű villamos vasútról készített uj részletes költségvetés alapján 1907. évi julius hó 8-án, majd ugyanezen év november hó 12-én újabb engedélyezési tárgyalás tartatott. Ezen tárgyalás, valamint az azt követő iratváltások során végre sikerült oly megállapodásokat létesíteni, melyeket a vonalmenti érdekeltség, majd annak jogutódja is a »Villamos Vállalatok Részvénytársasága» budapesti cég elfogadott s a 450.000 K. engedélyezési biztosíték letétele mellett a szóban levő helyi érdekű vasút megépítésére és üzembentartására feltétlen kötelezettséget vállalt. A helyi érdekű vasút a m. kir államvasutak Vác állomásából kiágazólag Sződ, Vácrátót, Váchartyán, Vácbottyán, Orszentmik- lós. Veresegyház, Dunakeszi és Fót községek érintésével a m. kir. államvasutak Rákospalota—Újpest állomásáig, valamint ezen vonal Veresegyház állomásától a m. kir. államvasutak Gödöllő állomásáig vezetendő vonalakból állana. A jelzett fő- és szárnyvonalból álló egész vasút hossza 497 kilométer. A pálya szabványos nyomtávval építtetnék és villamos üzemre rendeztetnék be oly kép, hogy a pályán a vonatok óránkint 50 kilométer, az esetleg mozdonnyal vontatandó vonatok pedig 40 kilométer legnagyobb menetsebességgel közlekedhessenek. A helyi érdekű vasútnak villamos üzemre való berendezését a vasúton lebonyolítandó forgalom jellege teszi szükségessé. A tervezett vasút személyforgalma ugyanis egyfelől az érdekelt községeknek a székesfővárossal való sűrű érintkezésnél fogva, másfelől a nya-