Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-04-26 / 33. szám

2 VÁCI HÍRLAP Én nem ennek tulajdonítom. Felfogásom igazsága mellett bizonyít az is, hogy számos helyen, városban csakúgy sikerülnek a mu­latságok', mint hajdanában, szintúgy táncol­nak a férfiak, a mint a táncot apáink járták. Bár ka más városban is előfordul a fenti baj, mégis Vácon ez tisztán Helyi ferdesé- gekben gyökeredzik. Elsősorban megmagya­rázható a váci fiatalságnak visszahúzódása azzal, hogy társadalmi életünk nincs. Társas élet csak 2 — 3 családon helül van, azon kí­vül csak akkor és annyiban, a mikor azt az érdek, vagy érdekeltség kívánja. K széttagolt élet, a fiatalembereket is osztályozza, kisebb, nagyobb csoportokba osztja. Táncmulatsá­gaink alkalmával csak egy-egy ilyen csoport jelenik meg, az egész, vagy legalább a tömeg sohasem. A nehezebb megélhetés ellenében csak azt jegyzem meg, hogy a mig fiatal embereink a kávéházak napos vendégei lesz­nek s a mig egész éjszakákat töltenek el a kártyaasztal mellett, addig a táncmulatságom kon is minden különösebb megerőltetés nél­kül megjelenhetnek annál is inkább, hiszen napjainkban a táncos férfiaknak »tisztelet- jegy« jár ki. S ha úgy kívánják még kocsit is küldenek értük. Ezek után aztán nem pa­naszkodhatnak táncosaink, hogy nem futja a költség. Engedjék át helyüket a kártya- asztalnál az idősebbeknek, a kávéházakat ne a táncnapokon keressék fel s inkább áldoz­zanak többet Terpsichorenek, a tánc múzsá­jának] Több élvezetet s gyönyört szerez a táncolás a kártyázás sokszor idegölő izgal­mánál. Reméljük, hogy még visszatér az a jobb kor, melyre táncosnőink oly szikesen gon­dolnak. Ha ez rövid időn belül nem törté­nik meg, megvalósítom régi eszmémet és részvénytársaság mintájára szervezek egy oly üzleti vállalatot, mely megrendelésre tánc- mulatságokba 20—30—50 táncost fog szállí­tani jó fizetésért. Táncos alkalmazottaim tiszteletiegyen, vacsora és zsebpénzen kívül még napidijat is fognak élvezni. A lányos mamák ezért örökre hálásak lesznek irá­nyomban. A részvénytársaság megalakulása után nemcsak a meghívó, mint eddig, hanem vóját, azt a költői magasságot, a gondolatok és eszmék mélységét, a mely bennünk ho­nol. Ezekből a versekből — mint említettem is — számos darabbal rendelkezem. Mielőtt kötetekben bocsátanám a napvi­lágra, hajlandó vagyok Önnek, tisztelt Szer­kesztő ur, egy ajánlatot tenni. Mi d becses lapjának bár nem előfizetője, de régi olvasója, sajnosán tapasztaltam, bár­mily gazdag lapja eszmei tartalomban, de versekben gyenge. Én kész vagyok verseimet elküldeni mé­lyen leszállított áron, strófánként 10 koro­náért. Hetenkint négy strófát 40 koronáért. A mostaniakat grátisz küldöm. Tudom, hogy ajánlatom kecsegtető és azért nem fog szerénytelennek tartani, ha két fel­tételt kikötök. Egyik, hogy minden versem, nagy vastag betűkkel legyen szedve (esetleg ha lehet arany nyomással), a másik pedig, hogy szí­veskedjék 100 korona előleget küldeni, te­kintettel a húsvéti ünnepek okozta kiadá­sokra. Mielőbbi válaszát és az előleget várva és változatlan jóindulatomról biztosítva a l dci Hírlap is rendkívüli kiadásban fogja jelenteni, hogy a »jelenlevő hölgyek igen jól mulattak, valamennyien igen sokat táncoltak, még pedig kivilúgos kivirradtig.« Szentgyörgyi. Hírek. Egy svéd szökevény, a kit Vácon fogtak el. A húsvéti ünnepek alatt nagy volt a láz nemcsak a budapesti, de a váci rendőrségen is. Stokholmhól egy sürgöny érkezet a buda­pesti rendőrségre, hogy egy ottani bank pénztárosa 800 ezer svéd korona elsikkasz- tása után megszökött. A sikkasztó kézreke- ritője több ezer korona jutalomban része­sül. Egy feljelentés alapján a budapesti ren­dőrség közölte a vácival telefon utján, hogy a sikkasztóhoz hasonló személyleirású férfi Vácon, vagy Nagymaroson tartózkdoik. Sze- leczky rendőrbiztos rögtön megkezdte a nyo­mozást és a rejtélyes idegent megtalálta a Kúrián, a hol igazolásra szólította fel. Az idegen, a bejelentő lap szerint is Schmidt Ká­roly svéd tornázónak és masszáiénak vallotta magát, de mert írása nem volt, Kalló Antal rendőrkapitány elé állította. Megkezdődött a vallatása s egyben az el- fogatásáról értesítés ment rögtön a fővárosi rendőrségnek. A Schmidt névre hallgató ide­gen kijelentette, hogy biztos tudomása van arról, hogy a keresett sikkasztót Buenos-Ai- resbeu még az ő otthonléte alatt elfogták, a mit ismét közöltek a budapesti rendőr- kapitánysággal s azt kérték, tudná meg, mi igaz e hírből. Az inspekciós rendőrkapitány kereken válaszolt: — Egy lépést sem teszek, mert biztos tu­domásom van arról, kogy a sikkasztó nincs még elfogva ! A rendőrkapitányunknak nem maradt más hátra, mint egyenesen Stockholmba sürgö- nyözni a magyar-osztrák követségre, hogy mi az igaz; elfogták, nem fogták-e el a sik­kasztót ? A válasz meg is jött : az idegent maradok Peták János XII. rang. oszt. hivatalnok. * * * Szerkesztői üzenet. Peták J. Bojtorján. Hallja maga Peták! Az embernek legnemesebb, de legnehezebb eré­nye a türelem. Mi már közöltük az ön ba­jait, örömeit, szenvedéseit; —megtettük azért, hogy a nyájas olvasó közönség részvétét fel­keltsük. Vétkeztünk ez által az előfizetők ellen, de a jó ízlés ellen is. Azonban a türelem mértéke betelt. Mindennek van határa. Kijelentjük nyíl­tan, ha meg egyszer verset merészel hoz­zánk beküldeni, úgy a szerkesztői szolgával és géphaj tóval lefogatjuk és megveretjük úgy, hogy versei számát még ezzel az eggyel sza­poríthatja : Jaj de bajos a szerelmet titkolni . . . dalla­mára. Jaj de bájos a fájdalmat titkolni: Nem bírok én egy-pár hétig leülni, Leülnék én, mit tagadjam, nem lehet, Soha többé nem irok én verseket. Mimosa. igazolta, mert tényleg már fogva volt a sik­kasztó s útban Stockholm felé Amerika partjairól. De hát akkor ki ez a Vácon elfogott rej­télyes svéd? Ezt kellett most kideríteni. Tudták, hogy az idegen Nagymarosra ké­szült, a hol lakást is vett fel. Kálló rendőr- kapitány tehát felutazott Nagymarosra s ott megkeritette Schmidt Károly podgyászát, melyet rögtön átkutattak, A ruhák mind fi­nom, elegáns darabok voltuk, melyeket egy masszírozó nem igen visel. Ekkor az idegen megváltoztatta vallomását és azt mondotta, hogy Fridrich Jonsonnak hívják és Koppen­hágába való. Ezt egy csomó névjeggyel iga­zolta. Tovább kutattak. A ruhák közt laláttak egy 100 ezer és egy 50 ezer koronás élet­biztosítási kötvényt Erik Auguszt Dalin névre s újra vallatóra fogta az idegent, a ki most már látta, hogy meg van fogva és vallott. Az igazi neve Erik Auguszt Dalin, 31 éves. Stockholmban volt dohánygyári igazgató, de a dohánygyár megbukott s ott oly törvények vannak érvényben, hogy őt is büntethetik, bár váltig erősítette, hogy egy fillér nem sok, de annyit sem sikkasztott a dohány­gyár pénzéből. Két évig büntethető a bukás miatt, ezt az időt Magyarországon akarta el­tölteni, azután vissza akart térni Malmőbe, hol feleségét hátrahagyta. Ezt a vallomását többször megismételte, mire újabb sürgönyt küldött a rendőrkapitány Stockholmba kér­dezvén, mi történjék a megszökött dohány­gyári igazgatóval. A válasz az volt, hogy az eljárást kiada­tása iránt megindították. Erik Dalin pedig azt kérte rendőrkapitányunktól, hogy kísér­tesse őt Budapestre. Kálló Antal át is adta az ott jelenlevő két detektivnek, kikkel el­utazott a fővárosba. Azóta — egy hete történt mindez — valószínűleg már Stockholm felé utaztatják a szökevény svédet, a ki azt hitte, hogy itt, »Keleten« nyugodtan meghúzhatja magát és nem fognak reá akadni két évig, mig büntethetőségének ideje elmúlik. — Hány képviselöválasztó van várme­gyénkben ? Pestvármegye központi választ­mánya minap tartott ülésében tárgyalta az országgyűlési képviselőválasztók 1909. évre összeállított ideiglenes névjegyzékét. E sze­rint a választók száma a folyó évihez viszo­nyítva 49.950-ről 51.o01-re emelkedett s igy a szaporodás a vármegye II választókerüle­tében a következőképen oszlik meg; I. A szentendrei választókerületben 3364 (58), II. a ráckeveiben 4184 (69), III. a váciban 3588 (31), IV. a gödüllőiben 8929 (524), V. a mo- noriban 4589 (108), VI. az abonyiban 4030 (144), VII. az alsódabasiban 4468 (107), Vili. a dunavecseiben 3000 (97), IX. a dunapataji- han 5022 (133), X. a keceliben 4230 (151), XI. a fülöpszállásiban 6247 (129). — A váci evezős verseny. A váci orszá­gos evezős versenyt előkészítő bizottság hét­főn, e hó 27-én délután hat órakor az Ipar- udvarban levő sporthelyiségben ülést tart, melyen bejelentik, hogy grófpüspökünk a verseny védnökségét elfogadta, Pestvármegye 200 koronát szavazott meg versenydijra, az országos szövetség kiirta a váci verseny számait s végül hogy a versenyszámokra kitűzendő dijak megszerzése miként tör­ténjék. — Köművesmesteri vizsga. Parti János váci kőműves múlt héten sikerrel letette a mesteri vizsgát és okleveles kőművesmester lett.

Next

/
Thumbnails
Contents