Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-03-31 / 26. szám

Huszonegyedik évfolyam. 26. szám. Vác, 1907. március 31. Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fiilér. Telefon-szám 17. cMessiás. Nagy lángoszlop, ki a néped vezetted, egyetlen Messiás, óh, hol maradsz? Mióta ismeretlen sírba tettek, mindig velünk van a köny és a harc, a Kanaánba nem tudunk bejutni, tévelygéssé fajult a földi lét. E lét csak arra tudott megtanítani: Csak egy van, a mi biztos s ez... a vég. Évezredek rettentő éjszakáján csak egyszer láttuk, hogy az ég derül, midőn a kínok véres keresztfáját őrjöngő csőcselék állta körül. Megnyílt a menny s vakító fényözönnel boritá el a földet és eget. Aztán ismét bezárult zord közönynyel s nem lőnek boldoggá az emberek. Jöjj Messiás! Tisztítsd meg a világot! Vezess minket a jó élet felé! Fedezd fel nekünk a világosságot, mutasd meg a célt, mely az emberé. Mert hogyha nem hoz változást a holnap, ha nem is történnek meg a nagy csodák, neki megyünk a tátongó pokolnak és el fog veszni ez a szép világ! A gyermekekért. Irta: gróf Edelsheim-Gyulay Lipót. Vác, márc. 30. Április 2-án és 3-án olyan eseményben lesz része az országnak, az egész magyar társadalomnak, a mely talán nem kelt akkora feltűnést, mint holmi politikai szenzáció, nagyszabású bűnügyi leleplezés, vagy világra szóló katasztrófa, de a mely kihatásában, későbbi eredményében nagyobb befolyással lesz a magyar nemzeti társadalom egészsé­ges fejlődésére, mint a tiszavirág életű szen­zációk, leleplezések és az ehhez hasonló események. Ezen a két napon rendezi ugyanis az Országos Gyermekvédő Liga az idei gyer­meknapját. Hogy mit jelent a gyermeknap, annak fontosságát az első pillanatban szinte nem is tudjuk kellőleg mérlegelni és méltányolni. A gyermeknap a gyermekvédelmi ügynek egyik leghathatósabb és legközvetlenebb módja, a melyben az egész nemzet vehet s részt kell, hogy vegyen! Az országos Gyermekvédő Liga meg­alakulása előtt a gyermekvédelem ügye felet­tébb lanyhán vétetett Magyarországon. Az állam, a mely minden alattvalójának egyfor­mán védi jogait és érdekeit, nem teljesithette eléggé a gyermekvédelem ügyét; a magyar társadalom pedig, a mely minden szépért és hazafias dolgokért tud és tudott is lelkesedni, a kellő irányítás és útbaigazítás hijjával nem tudta kellőleg a gyermekvédelem ügyét felkarolni. Az a sok ezer szerencsétlen kiskorú gyer­mek, a kik árvaságra jutva szerető és gondozó kéz nélkül magukra maradtak, vagy a kiket az élet kegyetlen nyomorúsága kilökött az utcára évről-évre növelte a gyermekproletári- átus társadalmát, a melyből a nagykorú bűnösök osztálya kerül ki idővel. A nyomo­rúság, a nélkülözés, a megrögzött bűnösök­kel való gyakori érintkezés a züllés útjára kényszeritette ezeket a szerencsétlen teremté­seket. Különösen a nagyvárosi élet bűne, nyomora, erkölcstelensége s nehéz létérti küzdelme hozta létre ezeket a kiskorú züllötteknek s a züllés veszélyének kitett kiskorú gyermekeknek bűnös társadalmát. A könyörületesség, az irgalmasság és az em­beri humánizmus csak szórványosan tudta ezeket a szerencsétleneket a bűn útjáról visszatéríteni. Az állami intézmény: menhelyek, otthonok, lelencházak, javítóintézetek stb. csak jelenték­telen részüket voltak képesek befogadni, a társadalom, pedig — sajnos — nem nyúlt eléggé radikálisan a gyermekmentés munkájá hoz. Az árván maradt gyermekek egy részéről még gondoskodott úgy, a hogy, de már a züllött, vagy a züllés veszélyének kitett gyermekekről nem igen tudott gondoskodni. A törvény intézkedései értelmében csak a kiskorú gyermekek, a mig biróilag elmarasz­talva nem voltak, még a javító intézetekbe sem kerülhettek be s igy a társadalom úgy­szólván rákényszeritette, hogy az utcára kilökött zsenge gyermek a bűn útjára térjen. Az Országos Gyermekvédő Liga ezután nagyszabású intézkedésekkel lépett föl a gyermekmentés érdekében. Egymásután való­sította meg s valósítja meg programját, a melybe mindent felvett, a mi csak összefügg a gyermekvédelem és a gyermekmentés ügyé­vel. Szervezkedését az egész országra kiter­jeszti, s programmja megvalósításában az állam legmesszebbmenő támogatásban ré­szesíti. Gyermekvédelmi akciójának legnagysze­rűbb ténye a gyermeknap, a melyet az idén rendez másodszor. Az idei gyermeknap min­den tekintetben impozáns lesz, méreteiben pedig oly nagyszabású, hogy minden ilyen irányú társadalmi mozgalmat felül fog múlni. Ezen a két napon az egész magyar társa­dalom meg fog mozdulni és nem marad senki, a ki meg ne nyitná erszényét a gyermek­mentés charitativ jellegű két napján. Ezen a két napon az ország minden részében gyűjtő- urnákat állíttat fel a Liga s az urnákba sze­gény, gazdag bele fogja dobni a maga filléreit, vagy aranyait. Kereskedők iparosok, ügyvé­dek, orvosok s minden foglalkozású emberek erre a két napra eső jövedelmüknek tetszés­szerinti kis hányadát ajánlják fel a Liga alapjának javára. Kik ezen a két napon vég­zik szükséges bevásárlásaikat, önkéntelenül is hozzájárulnak ily módon a gyermeknap eredményének sikeréhez, mert az üzletek tulajdonosai, a kereskedők két napi bevételük­ből bizonyos részt a Liga pénztárának kül­denek be. Az Országos Gyermekvédő Liga — látni való — hogy olyan közvetlen alapra helyezte a gyermeknap sikerének biztosítékát, hogy azt az egész magyar társadalom kell, hogy önkéntelenül is támogassa! Olvasó közönségünk, hiszszük, hogy kifogja venni a maga részét ebben a társadalmilag s nemzetileg egyaránt nagyfontosságú moz­galomból s úgy a maguk, mint ismerőseik körében buzgólkodni fognak, hogy a gyer­meknap sikerét minél fényesebbé tegyék! Hírek. — Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk lapunk minden olvasójának és kedves családjának! — A nagyprépost — 90 éves. Laptársunk a Váczi Közlöny adja hírül, hogy dr. Virter Lajos nagyprépost a múlt héten lett kilenc­ven esztendős. E híradás nélkül bizonyára kevesen tudnának a jelentős évfordulóról, mert ismeretes a nagyprépost páratlan sze­rénysége, mely nem engedi, hogy a saját »ügyei« a nyilvánosság előtt alkalmatlan­kodjanak. Ámde nem csak a városban, de messze vidéken is ismerik az ő nemes szi­vét, szivének jóságát, puritán, tiszteletet pa­rancsoló lelkét s ez az évforduló ha nem is hangos, de annál bensőségesebb tisztelői ezreinek lelkében. A híradás óta a tisztelők serege vonul a nagypréposti lakba s szivük igaz jókívánságait tolmácsolják az ősz, min­denki által tisztelt és becsült főpap előtt, melyekhez a mienket is tiszteletteljesen csa­toljuk. — Báró Nagy ezredes Vácon marad. Lapunk egyik előző számában báró Nagy Gyula honvédhuszárezredesnek Vácról való eltávozásáról szóló értesülésünk téves híresz­teléseken alapult, mert mint illetékes helyről megtudtuk, báró Nagy Gyula ezredes to­vábbra is a 6. honvédhuszárezred parancs­noka marad és nem is óhajtaná városunkat elhagyni. Hogy múltkori hírünk téves volt, abból is kilátszik, hogy az utódául emlege­tett Boroviczényi Gyula évek előtt volt Érsek­újváron alezredes és már évek óta ezredes és a 4. honvédhuszárezred parancsnoka. — Degré Alajos özvegye meghalt. Néhai Degré Alajos hírneves magyar iró özvegye, szül. Koller Amália március 25-én meghalt rövid szenvedés után 69 éves korában. A nagyműveltségű úrnő tizenegy évig viselte az özvegység fályolát; férje halála után élete javarészért családjának és a jótékonyságnak szentelte. Halálát három fia: Miklós, Andor és Lajos, négy leánya, kiknek egyike, Katica,' néhai Klauzál Gábor 1848-as miniszter fiának, Klauzál Gábor miniszteri tanácsosnak neje, nagy rokonság és öt unoka siratja. Szerdán temették el nagy részvét mellett az ötvenes évek legünnepeltebb irók egyikének özvegyét: Koller Amáliát. A politikai elnyomatás sötét korában Degré Alajos kénytelen volt addigi politikai szereplését a szépirodalmi iró mun­kálkodásával felcserélni. Érdekes adatja szépirodalmunknak, hogy akkor Degré Alá-

Next

/
Thumbnails
Contents