Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-03-31 / 26. szám
Huszonegyedik évfolyam. 26. szám. Vác, 1907. március 31. Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fiilér. Telefon-szám 17. cMessiás. Nagy lángoszlop, ki a néped vezetted, egyetlen Messiás, óh, hol maradsz? Mióta ismeretlen sírba tettek, mindig velünk van a köny és a harc, a Kanaánba nem tudunk bejutni, tévelygéssé fajult a földi lét. E lét csak arra tudott megtanítani: Csak egy van, a mi biztos s ez... a vég. Évezredek rettentő éjszakáján csak egyszer láttuk, hogy az ég derül, midőn a kínok véres keresztfáját őrjöngő csőcselék állta körül. Megnyílt a menny s vakító fényözönnel boritá el a földet és eget. Aztán ismét bezárult zord közönynyel s nem lőnek boldoggá az emberek. Jöjj Messiás! Tisztítsd meg a világot! Vezess minket a jó élet felé! Fedezd fel nekünk a világosságot, mutasd meg a célt, mely az emberé. Mert hogyha nem hoz változást a holnap, ha nem is történnek meg a nagy csodák, neki megyünk a tátongó pokolnak és el fog veszni ez a szép világ! A gyermekekért. Irta: gróf Edelsheim-Gyulay Lipót. Vác, márc. 30. Április 2-án és 3-án olyan eseményben lesz része az országnak, az egész magyar társadalomnak, a mely talán nem kelt akkora feltűnést, mint holmi politikai szenzáció, nagyszabású bűnügyi leleplezés, vagy világra szóló katasztrófa, de a mely kihatásában, későbbi eredményében nagyobb befolyással lesz a magyar nemzeti társadalom egészséges fejlődésére, mint a tiszavirág életű szenzációk, leleplezések és az ehhez hasonló események. Ezen a két napon rendezi ugyanis az Országos Gyermekvédő Liga az idei gyermeknapját. Hogy mit jelent a gyermeknap, annak fontosságát az első pillanatban szinte nem is tudjuk kellőleg mérlegelni és méltányolni. A gyermeknap a gyermekvédelmi ügynek egyik leghathatósabb és legközvetlenebb módja, a melyben az egész nemzet vehet s részt kell, hogy vegyen! Az országos Gyermekvédő Liga megalakulása előtt a gyermekvédelem ügye felettébb lanyhán vétetett Magyarországon. Az állam, a mely minden alattvalójának egyformán védi jogait és érdekeit, nem teljesithette eléggé a gyermekvédelem ügyét; a magyar társadalom pedig, a mely minden szépért és hazafias dolgokért tud és tudott is lelkesedni, a kellő irányítás és útbaigazítás hijjával nem tudta kellőleg a gyermekvédelem ügyét felkarolni. Az a sok ezer szerencsétlen kiskorú gyermek, a kik árvaságra jutva szerető és gondozó kéz nélkül magukra maradtak, vagy a kiket az élet kegyetlen nyomorúsága kilökött az utcára évről-évre növelte a gyermekproletári- átus társadalmát, a melyből a nagykorú bűnösök osztálya kerül ki idővel. A nyomorúság, a nélkülözés, a megrögzött bűnösökkel való gyakori érintkezés a züllés útjára kényszeritette ezeket a szerencsétlen teremtéseket. Különösen a nagyvárosi élet bűne, nyomora, erkölcstelensége s nehéz létérti küzdelme hozta létre ezeket a kiskorú züllötteknek s a züllés veszélyének kitett kiskorú gyermekeknek bűnös társadalmát. A könyörületesség, az irgalmasság és az emberi humánizmus csak szórványosan tudta ezeket a szerencsétleneket a bűn útjáról visszatéríteni. Az állami intézmény: menhelyek, otthonok, lelencházak, javítóintézetek stb. csak jelentéktelen részüket voltak képesek befogadni, a társadalom, pedig — sajnos — nem nyúlt eléggé radikálisan a gyermekmentés munkájá hoz. Az árván maradt gyermekek egy részéről még gondoskodott úgy, a hogy, de már a züllött, vagy a züllés veszélyének kitett gyermekekről nem igen tudott gondoskodni. A törvény intézkedései értelmében csak a kiskorú gyermekek, a mig biróilag elmarasztalva nem voltak, még a javító intézetekbe sem kerülhettek be s igy a társadalom úgyszólván rákényszeritette, hogy az utcára kilökött zsenge gyermek a bűn útjára térjen. Az Országos Gyermekvédő Liga ezután nagyszabású intézkedésekkel lépett föl a gyermekmentés érdekében. Egymásután valósította meg s valósítja meg programját, a melybe mindent felvett, a mi csak összefügg a gyermekvédelem és a gyermekmentés ügyével. Szervezkedését az egész országra kiterjeszti, s programmja megvalósításában az állam legmesszebbmenő támogatásban részesíti. Gyermekvédelmi akciójának legnagyszerűbb ténye a gyermeknap, a melyet az idén rendez másodszor. Az idei gyermeknap minden tekintetben impozáns lesz, méreteiben pedig oly nagyszabású, hogy minden ilyen irányú társadalmi mozgalmat felül fog múlni. Ezen a két napon az egész magyar társadalom meg fog mozdulni és nem marad senki, a ki meg ne nyitná erszényét a gyermekmentés charitativ jellegű két napján. Ezen a két napon az ország minden részében gyűjtő- urnákat állíttat fel a Liga s az urnákba szegény, gazdag bele fogja dobni a maga filléreit, vagy aranyait. Kereskedők iparosok, ügyvédek, orvosok s minden foglalkozású emberek erre a két napra eső jövedelmüknek tetszésszerinti kis hányadát ajánlják fel a Liga alapjának javára. Kik ezen a két napon végzik szükséges bevásárlásaikat, önkéntelenül is hozzájárulnak ily módon a gyermeknap eredményének sikeréhez, mert az üzletek tulajdonosai, a kereskedők két napi bevételükből bizonyos részt a Liga pénztárának küldenek be. Az Országos Gyermekvédő Liga — látni való — hogy olyan közvetlen alapra helyezte a gyermeknap sikerének biztosítékát, hogy azt az egész magyar társadalom kell, hogy önkéntelenül is támogassa! Olvasó közönségünk, hiszszük, hogy kifogja venni a maga részét ebben a társadalmilag s nemzetileg egyaránt nagyfontosságú mozgalomból s úgy a maguk, mint ismerőseik körében buzgólkodni fognak, hogy a gyermeknap sikerét minél fényesebbé tegyék! Hírek. — Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk lapunk minden olvasójának és kedves családjának! — A nagyprépost — 90 éves. Laptársunk a Váczi Közlöny adja hírül, hogy dr. Virter Lajos nagyprépost a múlt héten lett kilencven esztendős. E híradás nélkül bizonyára kevesen tudnának a jelentős évfordulóról, mert ismeretes a nagyprépost páratlan szerénysége, mely nem engedi, hogy a saját »ügyei« a nyilvánosság előtt alkalmatlankodjanak. Ámde nem csak a városban, de messze vidéken is ismerik az ő nemes szivét, szivének jóságát, puritán, tiszteletet parancsoló lelkét s ez az évforduló ha nem is hangos, de annál bensőségesebb tisztelői ezreinek lelkében. A híradás óta a tisztelők serege vonul a nagypréposti lakba s szivük igaz jókívánságait tolmácsolják az ősz, mindenki által tisztelt és becsült főpap előtt, melyekhez a mienket is tiszteletteljesen csatoljuk. — Báró Nagy ezredes Vácon marad. Lapunk egyik előző számában báró Nagy Gyula honvédhuszárezredesnek Vácról való eltávozásáról szóló értesülésünk téves híreszteléseken alapult, mert mint illetékes helyről megtudtuk, báró Nagy Gyula ezredes továbbra is a 6. honvédhuszárezred parancsnoka marad és nem is óhajtaná városunkat elhagyni. Hogy múltkori hírünk téves volt, abból is kilátszik, hogy az utódául emlegetett Boroviczényi Gyula évek előtt volt Érsekújváron alezredes és már évek óta ezredes és a 4. honvédhuszárezred parancsnoka. — Degré Alajos özvegye meghalt. Néhai Degré Alajos hírneves magyar iró özvegye, szül. Koller Amália március 25-én meghalt rövid szenvedés után 69 éves korában. A nagyműveltségű úrnő tizenegy évig viselte az özvegység fályolát; férje halála után élete javarészért családjának és a jótékonyságnak szentelte. Halálát három fia: Miklós, Andor és Lajos, négy leánya, kiknek egyike, Katica,' néhai Klauzál Gábor 1848-as miniszter fiának, Klauzál Gábor miniszteri tanácsosnak neje, nagy rokonság és öt unoka siratja. Szerdán temették el nagy részvét mellett az ötvenes évek legünnepeltebb irók egyikének özvegyét: Koller Amáliát. A politikai elnyomatás sötét korában Degré Alajos kénytelen volt addigi politikai szereplését a szépirodalmi iró munkálkodásával felcserélni. Érdekes adatja szépirodalmunknak, hogy akkor Degré Alá-
