Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-11-06 / 88. szám

Huszonegyedik évfolyam. 88. szám. Vác, 1907. november 6. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Milyen az adóreform? Vác, nov. 5. Mindenki érezte, hogy az adó-törvények nyomasztó és sokszor elviselhetetlen terhet róttak az adózok vállaira. Majdnem minden adónak kivetési kulcsa 10 százalék volt. Az adóalapul vett jövede­lemnek egy tizedrésze vándorolt az állam kasszájába. De sőt még ez sem volt elég, mert az egyes kivetett törzsadót az úgyne­vezett általános jövedelmi pótadóval kellett megpótolni. A mostani törvényjavaslatok szerint a föld és házadóval külön adóztatik meg az ingat­lanokból eredő jövedelem a tőkekamat és já­radékadóval az ingóvagyonból és a vagyon­jogokból eredő jövedelem, az általános kere­seti adóval az akár bizonyos tőke felhasz­nálásával, akár anélkül gyakorolt haszonhajtó személyes, de nem szolgálati viszonyon ala­puló tevékenységből eredő, őket személyileg illetü összevont együttes jövedelem. Az álta­lános kereseti adónak és a tőkekamat és já­radékadónak eddig 10 százalékos kulcsa le- szálliftatik 5-re, a föladó százaléka 25 és fél­ről 20-ra. A házbéradónál az értéktörlesztési és fen- tartási költségek fejében előzetesen levonható százalék mellőzésével a házadó az uj rend­szerrel a fővárosban 17*6 százalékra mér­séklődik. A vidéken a 15 százalékos általános házbéradó 11-re száll le. Mi csalogatja a virágra a bogarakat? Régóta vitatott kérdés már a biológusok körében, bogy a virág színe, vagy illata csa­logatja-e a bogarakat, de határozott ered­ményre, a mely napnál fényesebben állítaná elénk az igazságot, még nem sikerült eljutni. A tudósok egész sora vette fel a vizsgálódá­sok fonalát, hogy ezt az érdekes kérdést dű­lőre juttassa, de sajnos, egész határozottság­gal, sem az egyik, sem a másik iránynak nem sikerült elvét diadalra juttatni. Most csak azokat az eredményeket nézzük, a me­lyekre a tudósok pro és kontra eljutottak. Tudjuk azt, nogy a virágok szine a khro- moplasztiszoktól (szint létrehozó testecskék- től> függ, azok alakítják ilyen, vagy olyan színűvé a virágot. Hogy pedig milyen az il­lata a virágnak, az meg már a nektáriumok (mézfejtők) után igazodik. így állván a dolog, most már az a kérdés merül fel, vájjon a szin, vagy pedig az illat hat-e nagyobb vonzó, csalogató erővel a bogarakra? Töb­ben vizsgálódtak ezen a téren, hogy azután ezt a kérdést eldönthessék. F. Plateau, a gandi egyetem tanára, végzett kiválóan sok kísérletet és vizsgálódásainak eredménye- képen nem tiltakozik az ellen, mintha a bo­garak nem láthatnák a virágszineket, de — mint mondja •— semmiféle gyakorlati mód­szerünk nincs, hogy megbizonyosodjunk a A jövedelemadónál behozza az adóreform az adómentes létminimumot s a fokozatossá­got, egyéb adónemeknél nem. A földadóka­taszter kiigazításáról intézkedik a javaslat. A mint látjuk tehát, az adókulcs minden vonalon Iejebb száll. Ez által tehát könnyíteni látszik az adózók terhein. Legnevezetesebb és legszebb alkotása a tör­vényjavaslatnak létminimum adómentesége. Ha­zánk különleges viszonyait tekintve az uj ja­vaslat szerint adómentesség 600 korona jöve­delemig fog terjedni. Ez Európa többi államai­hoz viszonyítva elég alacsony, mert például Angliában az adómentesség 1600 koronáig terjed. De ha figyelembe vesszük, hogy ha­zánk igen szegény még Európa egyébb álla­maihoz képest, akkor még elismeréssel kell adóznunk a pénzügyi kormányzatnak ama hu­mánus eljárásért, mely szerint kis emberek napi élelemre valóját nem terheli meg adóval. A jövedelmi adókulcs fokozatos. Körülbelül héttized százaléktól 5 százalékig emelkedik a jövedelmi adó kulcsa. így például 600 korona jövedelem fizet 5, 2000 korona 26, 4000 ko­rona 80, 6000 korona 160, 9000 korona 264 korona, 60,000 korona 2800, 100,000 korona 4600 és 500 ezer korona 9780 korona jöve­delmi adót. Ha most már tekintetbe vesszük azt, hogy az adó az adózónak összes, már előzőleg más adóval érintett jövedelmét külön adóval érin­tett különösen pedig a középjövedelmüekhez képest súlyosan lesznek érintve ez által. Pél­felől, vájjon van-e a bogaraknak a színek iránt percepciójuk (felfogó, megértő tehet­ségük) és ha van, ez a percepció azonos-e az emberével? E. Andreae szintén hozzá­járul Plateaunak véleményéhez, de azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a felfogást a virá­gok illatára is ki kell terjeszteni és alkal­mazni. így tehát csak az a kérdés érdekli első sorban a növénybiológusokat, hogy vájjon az, a mely a mi érzékünkre, mint szin hat, a bogarakra vonzó hatással van-e, vagy sem? Mert ha azt tapasztalnánk, hogy némely bogarak a színek iránt közönyösen viselkednek, akkor jogosan következtetnénk, hogy azoknak rájuk nincs hatásuk. Csak­hogy úgy áll a dolog, hogy állat és növény- biológusok a szinérzék létezését meggyőző okok támogatása alapján egyaránt hajlandók feltételezni. Szemlélve a nagy természet kü­lönböző színű és alkotáséi virágait, azt lát­juk, hogy az élénkszinű virágokat szíveseb­ben és sűrűbben látogatják a bogarak, mint a halo vány színűeket s általában minden bo­gár bizonyos virágok iránt viseltetik elő­szeretettel. Ezt már Sprengel Ivonrád.Krisz­tián német természettudós is észrevette és azt irta 1793-ban, hogy minden virág tulaj- donképon egy-egy bogár alakjának a nega­tívuma. A méheknek pl. — Sprengel szerint — a lóhere virágjait osztotta ki a Teremtő. Tény az, hogy a virágnak a színe, magá­nak az egyénnek állandóan helyhez rögzített dául az, kinek 400 korona jövedelme van, mely ly az általános keréseti adó fejében fizet 80 koronát, a mostani, rossz törvényünk szerint fizetni tartozik 70 koronát. De még nagyobb visszásság azonban az. hogy a 200.000 koro­nán felüli jövedelmekre nézve egyáltalán 5 szá­zalék a kulcs, nagy jövedelmek pedig inkább elbírnak esetleg nagyobb százalék mellett ki­rótt adót, legigazságosabban épen itt kellene a progressives. Nem lenne egy cseppet sem súlyos, ha 100 ezer koronán felüli jövedelem 10 százalékos kulcs szerint adóznék. Van a törvény javaslatnak egy igen örven­detes intézkedése mely szerint: Kétszeresen számítandó azoknak az ingat­lantulajdonosoknak föld-, vagy házbirtokból eredő jövedelme, a kiknek az ország területén belül állandó lakhelyük nincs és az ország te­rületén legalább négy hónapot nem tölte­nek el. A kisbirtokosok terhét kívánja az adóreform a föladó 255 százalékos eddigi kulcsának 20 százalékra való leszállítása által könnyíteni. Ez mindesetre helyes intézkedés, csakhogy lerontja a hatását az, hogy ebben a leszállí­tásban ánaiánosságánál fogra a nagybirtok is épp úgy részesül. Ha már a föladóra nézve a proresszivtást nem hozzák be, legalább arra kellett volna törekedni a törvényjavaslatban, hogy teljesen uj kataszter készüljön. Ennek készítésénél le­hetne megszüntetni azokat a panaszokat, melyek voltánál fogva, csak helyi hatású. Egészen, más az illat, az nagyon sok mellékkörül­ménytől függ és azok szerint változik. így függ a levegő áramlatok irányától, erősségé­től, a levegő páratartalmától, mert pl. a illatrészecskék könnyebben hozzátapadnak a páramokulákhoz s ennek következtében a szagló érzékekre erősebb hatást gyakorol­nak, mint pl. a száraz levegő molekuláihoz tapadt illatrészecskék. Hogy ez tényleg igy van, azt gyakorlatilag is láthatjuk igazolva, mert olyan estéken, a mikor a levegő pára­telt, sokkal több szürkületi lepke röpköd, mint más estéken. Dr. Schilberszky K. azt a következtetést vonja le, hogy az illatnak hogár-csalogató hatása alárendeltebb a virá­gok szinhatásánál, mivel a levegőben sok­féle illat van, a melyek egymást áthatják, sőt az erősebbek a gyengébbeket elnyomják, e mellett pedig a legcsekélyebb levegőáram­lat következtében helyzetüket változtatják. Ezek szerint tehát legalább a nappal repülő bogarakra el kell fogadnunk, hogy nem a virágillat, hanem a szin az, a mely a távol­ságokra hat. El kellene fogadnunk, de saj­nos, mégsem fogadhatjuk el és pedig annál az egyszerű oknál fogva, mert mindazok az ellenvetések, a melyeket Schilberszky az il­lat ellen feállit, állanak a színnel szemben is. Akármily kis területen is, vájjon csak teljesen egyforma színű virágokat látunk? vagy ha ez meg is volna, hogy t. i. egy bi-

Next

/
Thumbnails
Contents