Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-11-06 / 88. szám
Huszonegyedik évfolyam. 88. szám. Vác, 1907. november 6. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Milyen az adóreform? Vác, nov. 5. Mindenki érezte, hogy az adó-törvények nyomasztó és sokszor elviselhetetlen terhet róttak az adózok vállaira. Majdnem minden adónak kivetési kulcsa 10 százalék volt. Az adóalapul vett jövedelemnek egy tizedrésze vándorolt az állam kasszájába. De sőt még ez sem volt elég, mert az egyes kivetett törzsadót az úgynevezett általános jövedelmi pótadóval kellett megpótolni. A mostani törvényjavaslatok szerint a föld és házadóval külön adóztatik meg az ingatlanokból eredő jövedelem a tőkekamat és járadékadóval az ingóvagyonból és a vagyonjogokból eredő jövedelem, az általános kereseti adóval az akár bizonyos tőke felhasználásával, akár anélkül gyakorolt haszonhajtó személyes, de nem szolgálati viszonyon alapuló tevékenységből eredő, őket személyileg illetü összevont együttes jövedelem. Az általános kereseti adónak és a tőkekamat és járadékadónak eddig 10 százalékos kulcsa le- szálliftatik 5-re, a föladó százaléka 25 és félről 20-ra. A házbéradónál az értéktörlesztési és fen- tartási költségek fejében előzetesen levonható százalék mellőzésével a házadó az uj rendszerrel a fővárosban 17*6 százalékra mérséklődik. A vidéken a 15 százalékos általános házbéradó 11-re száll le. Mi csalogatja a virágra a bogarakat? Régóta vitatott kérdés már a biológusok körében, bogy a virág színe, vagy illata csalogatja-e a bogarakat, de határozott eredményre, a mely napnál fényesebben állítaná elénk az igazságot, még nem sikerült eljutni. A tudósok egész sora vette fel a vizsgálódások fonalát, hogy ezt az érdekes kérdést dűlőre juttassa, de sajnos, egész határozottsággal, sem az egyik, sem a másik iránynak nem sikerült elvét diadalra juttatni. Most csak azokat az eredményeket nézzük, a melyekre a tudósok pro és kontra eljutottak. Tudjuk azt, nogy a virágok szine a khro- moplasztiszoktól (szint létrehozó testecskék- től> függ, azok alakítják ilyen, vagy olyan színűvé a virágot. Hogy pedig milyen az illata a virágnak, az meg már a nektáriumok (mézfejtők) után igazodik. így állván a dolog, most már az a kérdés merül fel, vájjon a szin, vagy pedig az illat hat-e nagyobb vonzó, csalogató erővel a bogarakra? Többen vizsgálódtak ezen a téren, hogy azután ezt a kérdést eldönthessék. F. Plateau, a gandi egyetem tanára, végzett kiválóan sok kísérletet és vizsgálódásainak eredménye- képen nem tiltakozik az ellen, mintha a bogarak nem láthatnák a virágszineket, de — mint mondja •— semmiféle gyakorlati módszerünk nincs, hogy megbizonyosodjunk a A jövedelemadónál behozza az adóreform az adómentes létminimumot s a fokozatosságot, egyéb adónemeknél nem. A földadókataszter kiigazításáról intézkedik a javaslat. A mint látjuk tehát, az adókulcs minden vonalon Iejebb száll. Ez által tehát könnyíteni látszik az adózók terhein. Legnevezetesebb és legszebb alkotása a törvényjavaslatnak létminimum adómentesége. Hazánk különleges viszonyait tekintve az uj javaslat szerint adómentesség 600 korona jövedelemig fog terjedni. Ez Európa többi államaihoz viszonyítva elég alacsony, mert például Angliában az adómentesség 1600 koronáig terjed. De ha figyelembe vesszük, hogy hazánk igen szegény még Európa egyébb államaihoz képest, akkor még elismeréssel kell adóznunk a pénzügyi kormányzatnak ama humánus eljárásért, mely szerint kis emberek napi élelemre valóját nem terheli meg adóval. A jövedelmi adókulcs fokozatos. Körülbelül héttized százaléktól 5 százalékig emelkedik a jövedelmi adó kulcsa. így például 600 korona jövedelem fizet 5, 2000 korona 26, 4000 korona 80, 6000 korona 160, 9000 korona 264 korona, 60,000 korona 2800, 100,000 korona 4600 és 500 ezer korona 9780 korona jövedelmi adót. Ha most már tekintetbe vesszük azt, hogy az adó az adózónak összes, már előzőleg más adóval érintett jövedelmét külön adóval érintett különösen pedig a középjövedelmüekhez képest súlyosan lesznek érintve ez által. Pélfelől, vájjon van-e a bogaraknak a színek iránt percepciójuk (felfogó, megértő tehetségük) és ha van, ez a percepció azonos-e az emberével? E. Andreae szintén hozzájárul Plateaunak véleményéhez, de azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a felfogást a virágok illatára is ki kell terjeszteni és alkalmazni. így tehát csak az a kérdés érdekli első sorban a növénybiológusokat, hogy vájjon az, a mely a mi érzékünkre, mint szin hat, a bogarakra vonzó hatással van-e, vagy sem? Mert ha azt tapasztalnánk, hogy némely bogarak a színek iránt közönyösen viselkednek, akkor jogosan következtetnénk, hogy azoknak rájuk nincs hatásuk. Csakhogy úgy áll a dolog, hogy állat és növény- biológusok a szinérzék létezését meggyőző okok támogatása alapján egyaránt hajlandók feltételezni. Szemlélve a nagy természet különböző színű és alkotáséi virágait, azt látjuk, hogy az élénkszinű virágokat szívesebben és sűrűbben látogatják a bogarak, mint a halo vány színűeket s általában minden bogár bizonyos virágok iránt viseltetik előszeretettel. Ezt már Sprengel Ivonrád.Krisztián német természettudós is észrevette és azt irta 1793-ban, hogy minden virág tulaj- donképon egy-egy bogár alakjának a negatívuma. A méheknek pl. — Sprengel szerint — a lóhere virágjait osztotta ki a Teremtő. Tény az, hogy a virágnak a színe, magának az egyénnek állandóan helyhez rögzített dául az, kinek 400 korona jövedelme van, mely ly az általános keréseti adó fejében fizet 80 koronát, a mostani, rossz törvényünk szerint fizetni tartozik 70 koronát. De még nagyobb visszásság azonban az. hogy a 200.000 koronán felüli jövedelmekre nézve egyáltalán 5 százalék a kulcs, nagy jövedelmek pedig inkább elbírnak esetleg nagyobb százalék mellett kirótt adót, legigazságosabban épen itt kellene a progressives. Nem lenne egy cseppet sem súlyos, ha 100 ezer koronán felüli jövedelem 10 százalékos kulcs szerint adóznék. Van a törvény javaslatnak egy igen örvendetes intézkedése mely szerint: Kétszeresen számítandó azoknak az ingatlantulajdonosoknak föld-, vagy házbirtokból eredő jövedelme, a kiknek az ország területén belül állandó lakhelyük nincs és az ország területén legalább négy hónapot nem töltenek el. A kisbirtokosok terhét kívánja az adóreform a föladó 255 százalékos eddigi kulcsának 20 százalékra való leszállítása által könnyíteni. Ez mindesetre helyes intézkedés, csakhogy lerontja a hatását az, hogy ebben a leszállításban ánaiánosságánál fogra a nagybirtok is épp úgy részesül. Ha már a föladóra nézve a proresszivtást nem hozzák be, legalább arra kellett volna törekedni a törvényjavaslatban, hogy teljesen uj kataszter készüljön. Ennek készítésénél lehetne megszüntetni azokat a panaszokat, melyek voltánál fogva, csak helyi hatású. Egészen, más az illat, az nagyon sok mellékkörülménytől függ és azok szerint változik. így függ a levegő áramlatok irányától, erősségétől, a levegő páratartalmától, mert pl. a illatrészecskék könnyebben hozzátapadnak a páramokulákhoz s ennek következtében a szagló érzékekre erősebb hatást gyakorolnak, mint pl. a száraz levegő molekuláihoz tapadt illatrészecskék. Hogy ez tényleg igy van, azt gyakorlatilag is láthatjuk igazolva, mert olyan estéken, a mikor a levegő páratelt, sokkal több szürkületi lepke röpköd, mint más estéken. Dr. Schilberszky K. azt a következtetést vonja le, hogy az illatnak hogár-csalogató hatása alárendeltebb a virágok szinhatásánál, mivel a levegőben sokféle illat van, a melyek egymást áthatják, sőt az erősebbek a gyengébbeket elnyomják, e mellett pedig a legcsekélyebb levegőáramlat következtében helyzetüket változtatják. Ezek szerint tehát legalább a nappal repülő bogarakra el kell fogadnunk, hogy nem a virágillat, hanem a szin az, a mely a távolságokra hat. El kellene fogadnunk, de sajnos, mégsem fogadhatjuk el és pedig annál az egyszerű oknál fogva, mert mindazok az ellenvetések, a melyeket Schilberszky az illat ellen feállit, állanak a színnel szemben is. Akármily kis területen is, vájjon csak teljesen egyforma színű virágokat látunk? vagy ha ez meg is volna, hogy t. i. egy bi-