Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-10-27 / 85. szám
Huszonegyedik évfolyam. 85. szám. Vác, 1907. október 27. VÁCI HIRLA Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Gulner Gyula és Fazekas Ágoston az alkotmánybiztositékokról. A lezajlott alkotmányvédelemben az ország első vármegyéje, Pestmegye vezetett. Hiven hagyományaihoz az első sorban küzdött s ellenállásának megdönthetetlenségével példát adott az ellenálló többi vármegyének. A Magyar Hírlap érdekesnek tartotta megtudni, hogy vezetősége mint vélekedik az alkotmányt védő törvényjavaslatokról. Érdekes ez a vélemény annál inkább is, mert Gulner Gyula főispán és Fazekas Ágoston alispán kiváló részt vettek a nemzet legutolsó nagy küzdelmében. Gulner mint közigazgatási szaktekintély — Széli Kálmán idejében belügyi államtitkár volt —irányt adott a vármegye ellenállásának, Fazekas Ágoston, akkor főjegyző és alispánhelyettes vezette azt és nemcsak végigktizdötte, hanem végig is szenvedte. Ők igazán hivatott bírálói az alkotmányt védő javaslatoknak. Gulner Gyula Pestvármegye főispánja ezeket mondta: Az alkotmányvédő törvényjavaslatokat, főleg a magyar királyi közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről szólót, nemzeti és alkotmányvédelmi szempontból igen jóknak és igen jelentékenyeknek tartom. Békés állapotban megakadályozzák a párturalom kinövéseit, alkotmányharc idején erős fegyvert képeznek a támadó kormányhatalom ellen. Elsőnek a közigazgatási bíróság hatáskörét kiterjesztő javaslatról szólok. Általában is, részleteiben is nagyfontosságú ez a javaslat. Életbelépése után a hatalmi egyensúly kormány és törvényhatóság között jelentékenyen meg fog változni s egy uj alkotmányküzdeA váci közös konyha felállítása. A Váci Hírlap 82-ik számában a már létező közös konyhákról közzétett ismertetésemet a nagybecskereki és temesvári, valamint a Szegeden felállítandó közös konyháknak a helyszínén történt tanulmányozása alapján azon igazán szomorú tapasztalattal bővithetem ki, hogy a mi piacunk drágább, mint Nagybecskereké, vagy Temesváré, mely eddig az alföldnek közel ismert legdrágább, városa s drágább Szeged piacánál is! A közös konyhák panaszkönyvei állandóan a kiszolgáltatott étadagok elégtelen voltát panaszolják s ezen körülményt, meg városunk drágább piacát figyelembe véve jutottunk arra az elhatározásra, hogy az étadagok 70 K egységárát elfogadva, délben csak három tál étel, este pedig csak egy tál étel kiszolgáltatását javasoljuk a létesítendő közös konyhának, adagonkint 8/á kiló húst, egy liter főzeléket és egy liter tésztát számítva, a kiszolgáltatandó étadag mennyiségét azonban nem garantálhatjuk három személy részére elegendőnek, hanem csak két felnőtt részére, mert abszolút biztossággal evő képességet megállapítani nem lehet. Tapasztalataim alapján őszintén ki kell jelentenem, hogy közös konyha — eltekintve minden egyébb körülménytől — gazdaságos csak kis családra lehet. A közös konyha berendezését a legszolilemben erősebbek leszünk, mint a múltban voltunk. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy eddigelé a közigazgatási bíróságnak nagyon csekély jelentősége volt s illetékessége a kormány és a megyék, illetőleg a végrehajtó hatalom és a törvényhatóságok közötti konfliktusokra nem terjedt ki. Emlékszem jól, hogy a közigazgatási bíróság felállításakor hogyan féltékenyedéit a kormány a hatalmi szférájára s hogyan igyekezett a közigazgatási bíróság hatáskörét minél szükebbre szorítani. Audrássy Gyula gróf javaslata szakított ezzel a szűkkeblű felfogással és úgyszólván bírói ellenőrzés alá helyezte a kormány és a vármegye hatalmi egyensúlyát. Hisz eddig — amint a legutolsó nemzeti ellenállás idejében láttuk — egyszerűen megvonta a megyéktől a dotációt s a rezisztálók kénytelenek voltak a jóléti bizottságok utján a megye közönségének kölcsönéhez fordulni. Ez ellen a köz- igazgatási bíróság védelmet fog nyújtani s nagyon helyes intézkedése Andrássynak az is, •hogy a törvényhatósági bizottság -panaszemelést kimondó határozata meg nem felebbez- hető s a miniszter által felül nem bírálható. Egy újabb nemzeti 'ellenállásban — annyi kétségtelen — a közigazgatási bíróság a dotációk kiadására fogja Ítélni a kormányt. Nagy jelentőséget tulajdonítok e tekintetben a 16-ik szakasznak. Ez kimondja, hogy a rendeletet a közigazgatási bíróság csak megsemmisítheti, de érdemlegesen nem intézkedhetik. Ugyanez a szakasz azonban azt is kimondja, hogy a 3-ik szakaszban foglalt esetek kivételt képezdabb és reálisabb alapokon kívánom foganatosítani, — ha kellő számú jelentkező a konyha felállítását szükségesnek találja, — mert szerény nézetem és tapasztalatom szerint a közös konyhát csak az fogja igénybe venni, a ki ez által saját háztartásában bizonyos fokú kényelmet akar elérni, költséges háztartásában ha nem takarékoskodni, de anyagi körülményeivel számolni akar, no meg a tűrhetetlen cseléd-mizériákkal szemben a közös konyha intézményében találja az egyedüli mentsvárat s ez ellenében képes bizonyos fokig leszállítani igényeit, melyeket a mai megdrágult viszonyok között különben nincs módjában kielégíteni. Nem fejtegetem a közös konyha intézménye ellen felhozott, nagyon is megszívlelendő s a házi asszonyok, meg a családi tűzhely megvédését célzó fejtegetések helyes, vagy helytelen voltát, mindenesetre nagyon sokat lehet vitatkozni pro et contra, mérlegelje az érveket ki-ki maga, legautentikusabbak arra maguk az egyes családapák és anyák, én vállalt kötelességemhez híven csak a konyha felállithatásának feltételeit s a konyhát igénybe venni szándékozók kötelezettségeit akarom megismertetni, azután fontolja meg jól ki-ki s vessen számot körülményeivel, érdemes-e belépnie, vagy sem. Rábeszélni senkit sem fogunk, elvállalt terhének súlyát csak akkor nem fogja érezni, ha annak viselésére önként vállalkozik. nek, ezzel pedig hallgatólag kimondotta, hogy azokban az esetekben, a melyekről a 3-ik szakasz tesz említést, a közigazgatási bíróságnak megvan az intékedési joga. A harmadik szakasz pedig az állami dotációkról szól s igy a közigazgatási bíróságnak joga van a kormányt a dotációk kiutalványozására kényszeríteni. Igen fontos szerintem az a rendelkezés, hogy a megye közönsége, illetőleg első tisztviselője is összehivatja a közgyűlést, de már most kell vigyázni, hogy a 7-ik szakaszba semmit ne magyarázhasson be egy esetleges törvénytelen kormányzat. Az alkotmány erős biztosítékának tartom az 1886: XXI. t.-cikk 65 szakaszának részleges eltörlését. Eddig a főispán, ha a minisztertanács felruházta a rendkívüli hatalommal, az engedetlen megyei tisztviselőket hivataluktól felfüggeszthette, elmozdíthatta és a legközelebbi tisztujitásig másokkal helyettesíthette. Ezt a zsarnokságot a javaslat 23-ik szakassa megszünteti. A főispán felfüggesztheti majd a tisztviselőket a jövőben is, de sem el nem mozdíthatja, sem végkép nem. helyettesítheti őket. Ennek azután az a messze- ható következménye lesz, hogy nem találkoznak majd árulók elegendő számban, mert rövid ideig tartó helyettesítésre nem mindenki lesz kapható. Ezért nem is érdemes hazaárulóvá lenni. Általában azt mondhatom : a nemzet erősebb lett a javaslatok révén, a végrehajtó hatalom pedig gyöngébb. Azt nem mondom, hogy ezek az alkotmánybiztositékok fegyveres támadás A városunkban felállítandó konyha szövetkezeti alapon s korlátolt felelősséggel létesítendő, mert csak úgy biztosítható annak realitása, ha a tagok bennmaradása és fizetési kötelezettsége a konyhának tervezett fél évi fennállási idejére biztosítva van s a konyha összes kötelezettségeért a jegyzett ételadagok fél évi ellenértékéig jótállást vállalnak. A konyha felállításához legalább 60 étadag jegyzéke szükséges. Egy étadagért, mely két felnőtt személy részére elegendő s ebédre három tál ételből, este pedig egy tál ételből áll, havi 70 K, csak ebéd adagért pedig 50 K fizetendő előre, minden hó 3-ik napjáig, a konyha pénztárába. A ki az összeg befizetését a kijelölt időig nem igazolja, annak a hó 3-ik napjától étel ki nem szolgáltatható s tőle az általa jegyzett étadagok egy havi dija esetleg bírói, úton is behajtandó. A szövetkezetnek egyénileg meghatározott tagszáma nincs s külön üzletrészeket nem bocsát ki, hanem minden tagnak annyi üzletrésze van, a hány egész ebéd és vacsora, illetve csak egész ebéd adag ételt jegyzett. Csak vacsora, vagy csak fél ebéd adagra előjegyezni uem lehet, ellenben egy egész: ebéd és vacsora, vagy csak egész ebéd adagon felül fél adagot is lehet jegyezni, igy a szövetkezeti üzletrészek száma korlátlan. A szövetkezet annyi konyhát állít fel, a
