Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-09-25 / 76. szám

Hírek.

A múzeum-egyesület működése.

Élénk érdeklődés mellett tartotta a mú- zeum-agyesület választmányi ülését szombaton a városháza tanácstermében Trag or Ignác dr. elnöklete mellett. Napirend előtt az elnök szép szavakban emlékezett meg hervadhatatlan érdemekben gazdag alelnökéről: Frey- singer Lajos dr-ról. emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. azután az elnöki előterjesztések következtek: Ez idén is 600 K államsegélyt utaltak ki, melyből 200 K könyvtári segély, 400 K pedig ásatási célokra lesz felhasználva. Révész Sándor dr. titkár előtei - jesztettea beérkezett tagkilépő, köszönő-leve- leket, a főfelügyelőség ujonan jóváhagyott szabályzatát.El távozás folytán megürült három választmányi tagság, ezekre: Nemess Endre főgimn. igazgatót, Friedreich olajos, k. r. tanárt és Maiolcsy Sándor dr. közjegyzőt választották meg. Ugyanekkor az egyesület az érdekében tett szolgálatok méltó kifejezéséül Mocsáry István kamaras, huszárkapitányt, Szinte Gábor rajztanárt és Téglás Gábor főigazgatót levelező tagoknak választották meg.

Hosszas vita kerekedett az egyesület helyisége tárgyalásánál. Hühschl Kálmán mérnök ugyanis bemutatott egy tervezetet, a mely szerint a most épőlő városháza padlása Il-ik emeletnek lenne átalakítva s a múzeum ott nyerne végteges elhelyezést, ez 5000 K többletet okozna, a mit a múzeum ügy fizetne vissza, hogy a rögtön fizetendő összegen felül az évente a város által nyújtott 400 K segélyt nem venné fel. hanem törlesztené a hátrálékos adósságát, a választmány abban állapodott meg, hogy az elnök közvetlenül tárgyaljon a polgármesterrel s ezután a megyéhez is beadandó kérvényben valósitsák meg az eszmét.

Egy építendő kultúrpalota is szóba jött s az elnökség ez irányban is megteszi a lépéseket, vájjon a milleniumi alapból mennyit lehetne e célra kapni.

Most készül a váci képek katalógusa, mely a közel jövőben megnyitandó kép kiállításon fog felvilágosítással szolgálni.

Az egyesület elhatározta, kogy a régi várhatárt jelző táblákat felállítja a következő feliratokkal:

A Rada-házon:

Itt állt Vác vára. Erre nyilt a Pesti-, vagy Alsó- Kapu. Megjelölte a Váci Múzeum-Egyesület 1907.

A Guttmann-házon:

A török uralom idején idáig terjedt a kőfallal kerített város. Itt volt a Hatvani, vagy Kosdi- Kapu. Megjelölte a Váci Múzeum-Egyesület 1907.

A Fleischmann-házon:

Eddig terjedt a kőfallal kerített város. Ezen a helyen állott a Bécsi, vagy Felső-Kapu. Megjelölte a Váci Múzeum-Egyesület. 1907.

A márvány-táblák 90 cm hosszú és 60 cm szélesek lesznek.

Az idei tagilletmény a Váci, Könyv lesz, telve szebbnél szebb Vácra vonatkozó cikkekkel. Három részből fog állani 1) történeti, 2) szépirodalmi és hivatalos részből. A beérkezett nyomtatási árajánlatok között a Pestvidéki Nyomdáé volt a legkedvezőbb s a nagy munkát ott nyomatja az egyesület.

E hó 26-án egy lelt mammut-csontv^z esetleges kiásása végett Nagymarosra utazik a választmány. 23-án pedig a nógrádi várhoz rándulnak ki (erről külön felhívás értesíti az érdeklődőket). — A gazdag s fontos tárgysorozatú gyűlés a késő esti órákban ért véget.

— Eljegyzések. Brelich Mario m. kir. posta és távirda fogalmazó f. hó 18-án eljegyezte Bercsényi János m. kir. posta és távirda felügyelő kedves és bájos leányát, Emmát. Szívesen gratulálunk 1 — Wolkóher János siketnéma-intézeti tanár, fiatalságunk közszeretetben álló tagja, tegnap jegyezte el özv. Joó Jánosné kedves leányát, Birikét. Gratulálunk !

— Révész Béla alapítványai. Mindenki előtt ismeretes az a harc, melyet Révész Béla a magyar nyelv érvényesülése érdekében folytatott a stalusquo izr. hitközségben. Öt évig tartott ez a küzdelem, mely a magyar nyelv diadalával ért véget s ez idén már Pollák Fülöp főrabbinak magyar prédikációt kellett tartania az uj éven. Révész öt év után újra megjelent templomában, befizette adóját s hogy a magyar nyelv diadalmaskodása emlék nélkül ne múljék el, a mai napon két alapítványt tett. Kétszáz koronát adott az izr. nőegyletnek, száz koronát a szegényalapnak. Ezek az adományok önmaguk dicsérik a nemes gondolkozáséi adakozót.

— Nép-énekkarok Vácon és a környéken. A magyar iskolaegyesület legutóbb tartott éves gyűlésén Hackl Lajos zenetanár előadást tartott a nép-énekkarok hivatásáról. Bismarck a népkönyvtárakkal, a nép-énekkarokkal és a sportegyesületekkel csinálta meg az egységes német nemzeti erőt, mely diadalmasan kelt harcra legerősebb nemzetekkel. a meggyőző előadás nagy tetszést keltett s az iskolaegyesület elhatározta, hogy működését Pestmegyében kezdi meg, a hol szervezni fogja a nép-énekkarokat. Ivánka Pál főszolgabíró, a magyar iskolaegyesület tagja, ebben az ügyben hétfőn értekezletre hívott össze több közel álló ismerősét s az értekezleten megjelent Hackl tanár is, ki bőven kifejtette a megjelentek előtt a népénekkarok kulturális jelentőségét. Meg is

állapodtak abban, hogy jövő hónap elején nagyobb szabású gyűlést tartanak Vácon, hogy a mi városunkban is megalakítsák a nép énekkarokat, ugyanakkor a váci járás is értekezletet fog tartani, hogy a vác-kör- nyékbeli községekben megalakulhassanak rövid időn belül a nép-énekkarok, a melyekből eddig az országban háromszáznál többet sikerült megalakítani s működésben is vannak.

— Megvakult festő. Súlyosabb csapás aligha érhet festőművészt, mint hogyha elveszíti a szeme világát. Ez a megrendítő katasztrófa érte Züozer Antalt, egyik derék, munkás, váci származású művészünket, a ki feleségét és öt leánykáját tartotta el művészetével. Zilczer Antal vakságát a szemideg sorvadás idézte elő, olyan betegség, mely ellen nincs orvosság. Zilzer Antal mint arcképfestő ismeretes, feltűnt IL Lajos bajor király, Mark Twain, Ibsen, Péter szerb király arcképeivel, de az előkelő körök kegyeit még sem tudta megnyerni. A művész legutóbb báró Bánffy Dezső kis leányának arcképét festette, mikor munka közben rosz- szul lett. Orvosa ideggyógyászhoz utasította, a ki a Tátra hegyei közé Barlangligetre küldte a művészt. A gyönyörű vidék jótékonyan hatott lelkére, visszatért munkakedve és élénken vett részt a társas életben is. Augusztus közepén hirtelen súlyos, kínzó fejgörcs támadta meg s azóta állapota súlyosabb lett. Látása rohamosan gyöngült. Szeptember elején orvosai konzíliumot tartottak. Ennek eredménye az alábbi szomorú bizonyítvány: »Ezennel bizonyítom, hogy Zilczer Antal 46 éves festőművész mindkét szemén látóidegsorvadásban szenved és teljesen megvakult. Állapota javulni nem fog — tehát munka- és keresetképtelen. Budapesten, 1907. szept. 12. Fejér Gyula dr.« A művész barátai most összegyűjtött műveiből kiállítást terveznek, hogy a súlyos gondokkal megvert családon segítsenek.

— Az uj menetrend. Megjelent már a máv. téli menetrendje, mely október elsején lép életbe. Az összes vasárnapi kiránduló vonatokat megszüntették s csak azok a vonatok maradnak meg, melyek a múlt évi téli menetrendben is benne voltak. Reánk, váciakra újabb sérelem van az idei téli menetrendben : az esti zsolnai gyorsvonat, mely eddig 7 óra 24 perckor megállt állomásunkon, a téli szezonban megállás nélkül fog átrohanni, ellenben, a hol erre mi szükség sincs, Nagymaroson megállítják. Erről a sérelemről, mihelyt a városi tanács tudomást vett, mint értesülünk, azonnal beadványt készíttetett a máv. igazgatóságához, hogy a téli menetrend szerint is álljon meg Vácon az esti gyorsvonat, melyet elég gyakran vettek igénybe a váci és vácvidéki utasok. A buda- pest—vác—párkánynánai menetrendet különben a Pestvidéki Nyomda kis füzetben kiadta s azt jövő héten megkapja lapunk minden előfizetője.

— Be kell rukkolni! Az elmúlt napokban behivójegyeket kaptak a következő váci illetőségű újoncok: Pajor Ferenc a cs. és kir. 13. huszárezredhez Budapestre, Torday István, Molnár Sándor, Duray Ferenc és Weisz József a cs. és kir. 12. hadosztály- tüzérezredhez Budapestre, Drégeli István, Wilhelm Salamon, Oravecz Imre, Jancsó István, Tóth Sándor József, Laczkó József, Csányi Ferenc, Aczél István, Szalai András, Reiszmann Rezső, Radeczky (helyesen Ra- ticzky) István, Farkas István, Kiss Ferenc*

dött távozásra. Láttam, hogy hiába tartóztatom: tehát hálásan mondtam köszönetét a felejhetetlen látogatásért.

— Isten önnel, barátom! — mondta. — Most már igazán nem sajnálom, hogy véletlenül az ön ajtaján nyitottam be.

— Mikor látlak újra? — rimánkodtam.

Estére? ugy-e, estére ismét eljösz ?

Nem felelt, hanem homlokon csókolva, szépen, csöndesen távozott ismét. Én gyertyával világítottam neki az ajtajáig. A 17. számú szobában lakott.

Hamar elaludtam. Álmomban pedig tovább szőttem a különös kalandot, mígnem hirtelen zavart lótás-futás, kemény léptek futó zaja és egy-két kiáltás fölvert.- Még mindig nem találtak orvost? — hangzott a folyosón.

Menjenek akármelyikhez! — parancsolta egy másik hang.

Bambán, mint az álmából fölriasztott ember, ültem fel ágyamban. Csak az ösztönszerű érzés sugallta, hogy ez a zaj engem közelebb érdekel.

Messze, alul a lépcsőházban, kiáltotta most valaki:

— Itt az orvos!

A lótás-futás megújult, — aztán megint elhallgatott s az egész szállóban csend lett.

A fáradtság elnyomott: elaludtam.

Csak késő délelőtt tudtam meg, mi történt a házban. A 17. számú szobában megölte magát egy asszony : — meghalt, mert a férje hűtelen lett hozzá. Virter Ferenc.