Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-09-15 / 73. szám
2 VÁCI HÍRLAP Hírek. A nők őszi divatja. Az őszi divat, mint mindig, most is az egyszerű angol ruhával jelent meg. Egyetlen és főkelléke, hogy elsőrangú szabó kezéből kerüljön ki. Olyan is akkor az értéke, hogy nem mindenki engedheti meg magának a készítését. A kabát formája egészen olyan, mint a férfikabát, egysoros gombolással, kis férfigallérral, melyből még a gomblyuk sem hiányzik, lebbenyrésze elől kerekített, hátul be van hasítva. Az előrészt zsebek és pántok díszítik, a szélei sokszor H/a—2 cm. széles zsinórral vannak befoglalva. Az ujja hosszú és szűk és ha a kabátot, úgy az ujját is zsinór foglalja. Az ujja külső varrásán hasiték van gombolással. A kabát hossza 90—140 cm. között váltakozik. A hozzávaló szoknya 7—9-lapos zsinórdiszszel. E mellett az egyszerű ruha mellett még egyéb újdonságokat is hozott a divat, különösen a fiatalos alaknak illő, csípőig érő rövid, fél testhezálló kabátkát ráncos szoknyával, rövid mellénnyel, zsinórdisszel. Vagy a különösen látogatáshoz illő. harangalakú lebbenyes kabát á la direktoire hímzett atlasz- mellénnyel és az övbe eltűnő zsabórésszel; a hozzávaló szoknya egyszerű harangalakú. A kik a reformruhát szeretik, azoknak az 5. cm. széles pánttal a rövid derekat mutató és és az alól simán aláhulló lebbenyes kabát lesz szivesen fogadott modell. Ez a kabát is mellénnyel készül, melyet sujtásozás diszit és a kabát széleit is pántok foglalják. A félhosszú ujjak és hétlapos és ráncos szoknya még mindig nagyon kedvelt. A hosszú köpeny ez évadban nagy szerepet fog játszani. Formája bő, egyenes és az eddig elhanyagolt zsebdisz jellemzi. A zsebek szélesek és pántokkal több részre oszthatók. Céljuk nem igen van és mégis a kedvelt kis kézitáskáknak erős versenytársai lesznek. Ez szentélybe, a mit férfi szem még nem érint- tett, a hová csak lopva jár a képzelet és imádkozni a vágyakozás. Giziké hirtelen magára kapta a könnyű báli belépőt s a mily gyorsan jött, úgy akart távozni, mikor tekintete ráesett az ágya melleti aranyozott, mahagóni fából faragott kis asztalkára, azon feküdt egy kék könyv. Kék bársony a táblája, aranyból kivert címer rajta, fehér velin a papírja s fekete betűkkel van Írva belé egy fiatal leány minden gondolata, szive vágyódása, lelke óhajtása, szóval ez a kicsi jószág az állandóság sziliébe hurkolva volt az ő egész világa. Odalépett hozzá,ajkához emelte és rálehelte csókját, azt a szűzi lehelletet, melvnek perzselő hevét még nem érezte más, csak a papa, mama meg az a kicsi könyv. Felnyitotta, aztán írni kezdett, ott a hol elhagyta, szapora belükkel, görbe dűlt sorokkal: «Február 12-én este lü órakor. Nincs a világon aranyosabb papája senkinek, mint nekem. Szegény papa beteg és mégis elenged a bálba, nem akarja megrontani az ő kicsi lánya örömét. Ez az első bálom, ma leszek nagy leány, én leszek a legszebb, én táncolok legtöbbet és a papa oly jó, hogy ki sem mondhatom. Pá édes kis' naplóm, majd ha haza jövök, elmesélem neked, hogy mulattam.» Aztán felszökött, fürgén ruganyos lépéssel, pihegő kebellel sietett ki a menyországból a siralom völgyébe. Az történt ugyanis, hogy mig Giziké a köpeny bő karkivágásával nagyon kényelmes s ezért mindenki örömmel fogja használni. A ruháknál a bő és a rendes karki vágás váltakozik s igy még bizonytalan, melyik fog a kettő közül győzni. Az ingblúzok hosszú szűk ujjal, a kissé díszesebb azonban már félhosszú ujjal és csak a nagy kivágást mutató diszszel, az elegáns esti blúz azonban bő karkivágással és díszes bő ujjal készül. A blúzszövetek keskeny csikósak, apró kockásak és a legeredetibb összeállításokban láthatók. A kalapok henger nélkül készülnek. A formák különbözők, kicsi és nagy egyaránt divatos. Diszül a széles chinészalag, melyből nagy csokrokat kötnek, e mellett gyöngy- tyúkszárny, paradicsommadárkócsag, struc- toll, virág stb. A bársony divatosabb lesz mint valaha, sujtás, moir, paszomán lesz a dísze. — Huszáraink itthon. Huszárezredünk váci osztálya hétfőn tért haza a hadgyakorlatról, mely Vác és Hatvan közt folyt le. Tizenegy lovasezred volt együtt és tömérdek gyalogság. A mi huszáraink egy ideig Dunakeszin voltak s egy heti ott tartózkodás után mentek a Galgavölgyre, később Hatvanba, lit lóverseny volt s a legénység részére rendezett versenyekben a három első dijat váci huszárok vitték el. A gyakorlat vége a mi huszáraink részére Csornád tájékán ért véget. Hétfőn hajnalba Vácra is be hallatszó ágyú- dörgés jelentette az ütközetet, mely, mire a város felébredt, véget is ért. A huszárok érsekujvári osztályának egy századát, mely résztvett ezen a gyakorlaton, Gödön rakták vaggonokba, a mi huszáraink délután tértek haza lóháton. — Adomány egy siketnéma gyermek javára. Újhelyi István prelátus-őrkanonok lüO koronát küldött a siketnémák helybeli naplóját megírta, a méltóságos ur egy nagyot talált csuklani, de oly nagyot, hogy a lélek abba a minutába elröpült belőie oda, ahol párducos, kacagányos ősei már századok óta várják a monoklis útódokat. Ahogy Giziké megtudta, mi történt, fekete lett előtte a kékbe burkolt szoba, megtántorodott. A gondos mama, aki e szörnyű pillanatban is csak roskadozó kis leányát látta, gyöngéden átkarolta és viszavezette a szobájába. A magára maradt Giziké előtt sötét lett a világ, sötét szobájának fehér tapétája, a duzzadó csipkével borított fehér ágy, függönyeit összetartó kacagó ámorkák mind-mind sírni kezdtek, addig-addig sírtak, amíg Gizikéből is kitört az ellőj tott görcsös zokogás. Lehajtotta fejét patyolat karjára s meg-meg rándult harmatos teste. Patak folyt az arcán s amint felszáritá csipke kendőjével, ráesett a szeme a kicsiny naplójára, amibe idáig csak öröm és boldogság volt írva. Még reszketett lelke, fázósan burkolta be magát köpenyébe, felszaladt a hideg szivéből agyába s azt a gondolatot, mely ott volt elrejtve lelkének mélyében, a kínos vergődés napvilágra hozta. Kezébe vette a tollat s a könnytől ázott fehér papirosra otromba betűkkel, reszkető kézzel leírta gondolatát s belehelte a leirt gondolatba egész leányleikét . . . Én édes istenem — ezt irta Giziké — van e boldogtalanabb lány ezen a világon, mint én, hogy éppen ma kellett a papának meghalnia! . . . Oéczy István. intézetének igazgatóságához, hogy azt az igazgató a siketnémák javára fordítsa. Borbély Sándor igazgató ez összeget az adományozó főpap beleegyezésével és kívánságára Oravecz Andrásné, Grónár-szőlőhegyen lakó szegény asszony siketnéma gyermekének ellátási költségeinek fedezésére fogja fordítani. Az igazgató ezúton is köszönetét mond a nemes- szivű adakozónak. — Pintér Imre vendégjátékai. Folyó hó 17-én, kedden lép fel először Pmtér Imre, a Népszínház tagja, hogy három legjobb szerepét bemutassa szülővárosa közönségének. Mind három szerepét teljes méltánylással honorálta a fővárosi közönség és a kritika, ép azért nagy érdeklődéssel nézhetünk Pintér Imre fölléptei elé. Kedden este a »Lili«-ben, ebben az örökbecsű francia énekes vígjátékban Plinchard szerepét játsza a vendég, szerdán Vidor Pál »Ingyenélők« hírneves fővárosi életképében Józsit személyesíti, melyben nemcsak szép nótáival, hanem humoros játékával is nagy hatást ért el a Népszínházban, utolsó fellépteül a »Madarász «-ban játsza a címszerepet, melyre a legnagyobb szorgalommal készül Tóvári Antal igazgató személyzete. Következők lesznek a helyárak: Elsőrendű zártszék 2 K, másodrendű zártszék 1 K 60 f., harmadrendű zártszék 1 K 20 f., földszinti állóhely 80 f. Előjegyzéseket elfogad a nappali pénztár. — Egy okos rendelet. Bizonyára széles körben kelt feltűnést az a rendelet, melyet Papp György kecskeméti rendőrfőkapitány kibocsátott. Hogy elejét vegye minden ragályos kór terjesztésének, rendeletet adott ki az élelmiszerárusokhoz: pékhez, cukrászhoz, henteshez, mészároshoz, melyben súlyos büntetés alatt megtiltja, hogy más, mint az eladó az áruhoz nyúlhasson. A vevő a kimutatott élelmiszert azonnal papírba csomagolva veheti kézhez, megtapogatni, megfog- dosni, hozzáérni az áruhoz szigorúan tiltva van. Az élelmiszer-kereskedők hatalmas táblán kötelesek hirdetni az üzlet belsejében e tiltó rendelkezést s a kereskedők, iparosok a tilalom ellen vétőket is büntetés terhe alatt kötelesek bejelenteni és pedig haladéktalanul. Ez a derék és a közegészségügyre oly fontos rendelet nem szorul kommentárra. — Az automobil áldozata meghalt. Múlt számunkban megírtuk, hogy a hétkápolna iáján Hatvan József hatvani nagybirtokos automobilja, melyet Nagy Gyula gépész vezetett, Priekopa József sződi parasztgazdát elgázolta. A szerencsétlenül járt embert az irgalmasok kórházába hozták be, a hol a következőket mondotta el: Ökrös szekérrel iparkodott hazafelé Sződre, mikor a honvéd- szobornál hála mögött tülkölést hallott. Ne- hogy ökrei a kocsit árokba borítsák, leszállóit a kocsiról éppen arra az oldalra, melyen az automobil vágtatott. A gépkocsi abban a percben ért oda s elkapta a szerencsétlent. Még a hatalmas kerekek alatt volt, mikor az megállóit. Priekopa életéhez nem sokat bíztak, mert sebei súlyosak voltak. Pénteken reggelre elvesztette eszméletét és kiszenvedett. Tegnap boncolták fel holttestét s megállapították, hogy halálát az elgázolásból eredő belső elvérzés okozta. Nem érdektelen, hogy Hatvan József Budapestről Wintermtz egye, térni tanárt küldötte ki a boncoláshoz, melyet váci orvosok végeztek. Holttestét hazaszállították Sződre, s ott temették el. Priekopa családja bírói utón kárpótlást követel Hatvan József nagybirtokostól.
