Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-08-28 / 68. szám
Huszonegyedik évfolyam. 68. szám. Vác, 1907. augusztus 28. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. ' Telefon-szám 17. Zászlóaljak az iskolában. Pestvár megy z, példája. Vác, aug. 27. Pestvármegye alispánja olyan újítást kezdemény ez az iskolai nevelés terén, amely a külföldön már fényesen bevált s bizonyára nálunk sem marad el üdvös eredménye. Az uj intézmény : az iskolai zászlóaljak megtartása a testi és lelki nevelés erősbbitésére és tökéletesítésére. A nemes terv megvalósithatása céljából Fazekasa Ágost alispán rendeletileg fordul a vármegye főszolgabiráihoz, polgár- mestereihez és elöljáróságaihoz. A célt gyönyörűen, világosan és meggyőzően kifejtő rendelet szó szerint igy hangzik : Azon céltól vezettetve, hogy a mai idők nehéz körülményei között a fiuk apáiknak becsületes és tisztességstudó érzelmeit, munkásságát és hazaszeretetét megtarthassák és a nemzeteknek egymás között való versengésében egy olyan jövő nemzedéket képezzenek, mely erkölcseiben és erényeiben emberileg lehető mintaképül szolgálhasson: szükségesnek tartom, hogy a vármegye ifjúsága ne csak tudást szerezzen, hanem nevelésben is részesüljön. E nevelés a jelenlegi tanintézetek körén belül megvalósítható az úgynevezett iskolai zászlóaljak létesítése által. Az iskolai zászlóalaljak intézménye már gyakorlatilag bevált módon olyképpen alakittatik hogy az illető iskola egy-egy osztálya egy századot képez ; a 4, vagy 6 osztályból álló népiskola osztályai képeznek egy zászlóaljat; kisebb helységekben, vagy pusztákon, ahol a tanulók létszáma százon alul van, csak századok alakíthatók. Ezen iskolai zászlóaljak részére a szervezési szabályzat már egybeállittatott, melynek egyik pontjában foglalt fogadástétel szerint oda irányul az igyekezet, hogy: E nevelés utján szerezhette meg belső lelki tulajdonságokul a hazai föld szeretetét, apái és ősei tiszteletét, váljon ösztönévé, hogy hazudni és csalni büszkesége ne engedje, érezze azt, hogy rut beszéddel és káromkodásai csak önmagának müve- letlenségét mutatja ki, becsülje meg embertársait, szüleinek, tanitóinak és fölötteseinek szeretetét igyekezzék megnyerni, madarakat és állatokat ne pusztítson és ne kínozzon. Ez a nevelés látszódjon meg az ifjú külső megjelenésében is, tisztasága testben, öltözetben, katonás tartása, illemtudása és az a fegyelmezettsége, hogy soha indulatának kitörése, szenvedélyének uralkodása szóban, vagy tettben ne nyilvánuljon, váljék második természetévé. Hogy pedig e nevelés a férfiasságot is kifej- leszsze, és ha a haza veszélyben van, már kész katonát kaphasson benne, békében pedig a katonaságnál könnyen tanulhassa a gyakorlatokat, az iskolai nevelés katonai gyakorlatozással és célbalövéssel szükséges, hogy egybe- kapcsoltassék. Ha pedig e nevelés katonai gyakorlatozás mellett katonásdi módján foganatosittatik, köztük a legjobbak rangfokozatokat nyernek és jutalmak által sarkaltainak, akkor lelki és testi derékséget a gyermek mulatságból igyekszik megszerezni és fejleszteni. Az elmondottakból kifolyólag elrendelem, hogy a város polgármestere, község elöljárósága ezen kérdést a helybeli tanintézetek, népiskoIák vezetőivel megtárgyalva, a szükséges csekély költség fedezése végett a kérdést a képviselőtestület előtt ismertesse a határozathoz képest a szükségesnek mutatkozó költséget, a jelenleg összeállítás alatt álló jövő 1908. évi városi, községi költségvetésbe állítsa be s eljárásáról hozzám tegyen jelentést. Eddig az alispán. Azt hiszszük, hogy Vácon ebben a fontos, nevelésügyi kérdésben mielőbb eredményre jutunk, mert hiszen nálunk nemcsak a tanítók,, a város nézi szeretettel az ifjúság nevelését, hanem erős támaszuk a Váci Sportegyesület mely alapszabályszerűen foglalkozik a testi neveléssel és önzetlen munkáságát ezen a szép téren is folytathatja. Hírek. — Váci szerző felolvasása Pozsonyban. Az orvosok és természetvizsgálók harminc- egyedik gyűlésüket Pozsonyban tartották meg, melyet gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter nyitott meg s utána a szakosztályokban kezdték meg az előadásokat. A természettudományi osztályban váci szerző is szerepelt: Bezdek József fiatal nagyszebeni főgimnáziumi tanár, ki a természet- tudományoknak hazánkban való tanításáról nagy érdeklődés és figyelem közt beszélt. — A sportegyesület házi evezős versenye. A sportegyesület evezős osztályában a szokottnál nagyobb az élénkség. Nem csak az evezési kedv teszi ezt, hanem főleg a jövő vasárnapra kiirt házi evezős verseny. Az Örök szerelem. Irta: Ház Lajos. Világgá indult egyszer három legény. Elindult keresni az örök szerelmet. Az örök szerelmet, azt a nagy, fenséges, sírig tartó szerelmet, melyről oly sokat olvastak érzelmes poéták csengő verseiben; regényírók fantasztikus történeteiben. Ifjak és vállalkozó természetűek valának ők hárman. Idealista volt az egyik és 26 éves. Szőke haja még nem hullott ki; arca üde; gondok és bánat még nem szántottak barázdát nyílt homlokára. Ez az ifjú gazdag volt és lelkesedett mindenért, a mi szép. Az erényt nagyra becsülte és hitt az asszonyok hűségében. A másik legény már tapasztaltabb volt. Szeretett — sokat és csalódott — sokszor. A harmincas évek határán volt és egy kissé már megundorodott az élettől. A spleenje még csak fejlődőben volt; különben szintén a vagyonos osztályhoz tartozott; nem volt még kopasz, irt néha verseket és rövidre nyírt angol bajuszt viselt. A harmadik túl volt már a harmincon. Ismerte az életet, ismerte a szerelmet; végig küzdötte már magát az életen és végig élvezte már annak minden örömét, végig szenvedte már minden fájdalmát. Kissé kopasz volt már és blazirt. Kinevette a poétát és nem hitt abban, hogy valaha megtalálja az örök szerelmet. De azért ő is elindult . .. Világgá indult egyszer három legény keresni az örök szerelmet. * Az idealista, a ki naég hitt az erényben, úgy gondolta, hogy az örök szerelmet csak a házasság keretében, a törvényes formák mellett előirt alakban találhatja meg. Ezért azon az előkelő fürdőhelyen, a hová a sors vetette, egy bájos fiatal leánynak kezdett udvarolni, mint mondani szokás: komoly, tisztességes szándékkal. A leány, a kit kiválasztott, mindenben megfelelt az ifjú által elképzelt ideálnak. Egy gazdag falusi földbirtokosnak volt az egyetlen leánya, igy hát szerelmében az érdek nem vezethette s azonfelül falusi ártatlanságokban is bővelkedett. Üde volt, mint a májusi harmat, az arca bájos, a szeme kék s a kacérságot hírből sem ismerte. Ennyi báj s ennyi kellem mellett nem volt csoda, hogy a fiatal idealista csakhamar belébolondult a falusi liliomba. A legény is tetszett a leánynak, igy hát nem volt akadály s a fiatalember annak rendje és módja szerint megkérte a kis leány kezét. Természetesen meg is kapta. Egy éve éltek már együtt az ifjú házasok zavartalan boldogságban és édes szerelemben. A férj imádta nejét, kiben az erényt,, a hűséget, az örök szerelmet vélte feltalálni. Az évforduló alkalmával a házasok arra a fürdőhelyre mentek, a hol megismerték, megszerették egymást, hogy lelkűket meg- fürösszék a múlt édes emlékeiben. Az asszonyka unatkozott egy kissé az egyhangú fürdőhelyen; unta már egy kissé a szerelmes férjet is, terhére volt a mindennapi édesség, a sok egyforma csók, az energiában hódolat, a melylyel a férj elhalmozta. Változatosság után vágyódott s bizony kapóra jött az a fess huszárhadnagy, a kivel a fürdőn ismerkedett meg s a ki a fiatal asszonyka állandó lovagjává szegődött. Ez a huszárhadnagy nem tudott oly ékesszólóan beszélni, mint a férj uram, nem is rendelkezett az illatos, virágos bókok tömegével, de remekül lovagolt, nagyszerűen táncolta a bostont, daliás volt és — háború híján — kitartóan ostromolta az asszonyokat. A történet egyszerű és rövid. A huszárostrom sikerre vezetett és egy szép napon a hadnagy úr és az egyéves asszonyka megszöktek és faképnél hagyták a hű, kissé limonádé izű férjet az ő hitvesi szerelmével együtt.
