Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-07-07 / 54. szám
Huszonegyedik évfolyam. 54. szám. Vác, 1907. július 7. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A főgimnázium egy éve. Vác, julitis 6. Lomha nyári szellőn szállt tova nemrég a piaristatemplom harangzúgása, »Te űeum«-ra hiván a váci kegyestanitórendi főgimnázium ifjúságát. Örültünk mindnyájan az ünnepben részesek s nem részesek egyaránt, mert tudtuk, hogy ifjúságunk,nemzetünk jövendő záloga egy munkában lefolyt évnek mily szép s gazdag eredménynyel jutott a végére, mint azt az intézet 1906—7. tanévi értesítőjében láthatjuk. De mielőtt az évkönyvön végig tekintünk, legyen szabad egy kérdést, esetleg kérést feltenni. Vájjon minek tekintik a főgimnáziumot az ifjak s a szülők ? A diplomaszerzés meredek, tövises útjának-e, — mint ko runkban majdnem mindenki — vagy — szélesebb látókörben mozogva — főgimnáziumnak, a hol tanulni lehet s általános műveltséget szerezni, hogy az élet harcába kerülve az ifjak erős harcosai, vagy támaszai legyenek a nemzeti kultúrának, szilárd oszlopai magyar hazánknak. Mert e pár szót megszívlelve a diplomaszerzés meredek, tövises utjából egyszerre a kultúra virágaival benőtt róna lesz, a hol kellemes érzelmek hatása alatt boldog lesz az élet, édes a munka, gazdag az eredmény s bizonyára nem 132 váci fiú fogja igy az intézetet, a mit csupán műveltségszerzés céljából is lehet, sőt kell látogatni. Higyjék el, hogy örömmel megy Meglepetés. Lassan hömpölyög a nagy Duna árja, halászlegény a rózsáját várja. A csalitban megszólal a gerle: » Barna kis lány erre menj, csak erre.« Szellő lebben, szétnyílik a bokor, a viz tükrén támad ezer fodor. Halászlegény szemében tűz villan s lopva titkou a lány mögé illan. Szétnéz a lány, szerelmese hol van ? Megrezzenti a bokrokat sorban. Egyszerre csak, a honnan nem várja, Édes csókot lop ajkára párja. Van sikongás, majd rá édes beszéd, nem hallják meg a közelgő neszét. Szerelmesen búg a gerle távol, az ifjú a gimnáziumba, ha nem más — nevezetesen az ipari és gazdasági — pályák kísérteiként való felemlegetésével fenyegetik. Tanulni kell nekünk magyaroknak sokat, nagyon sokat, többet mint e hazában lakó más nyelvű polgároknak — pedig talán ez utóbbiak a nemzeti öntudattól vezetve inkább teszik — hogy értelmiségünkből eredő su- premaciánk is erősítse a történeti múltból folyó jogainkat, vezérszerepünket édes hazánkban. De nézzük ezután az értesítő alapján, hogy mint felelt meg városunk intezete hivatásának s hogy mint folyt le az elmúlt tanév. Az értesítő első lapján az intézet egyik legjelesebb tanárjáról, Martin Péterről szóló nekrológot látunk, mely a jó tanár emlékét sok tanítványa hálás szeretetével fogja őrizni. Majd dr. Alter Béla »Népies babonás szokások a természet köréből« című etnográfiái vo- vatkozásű 36 oldalas értekezését olvashatjuk, amely gondosan összegyűjtött, érdekes munkát, nemcsak a tanítványok, de bárki is csak haszonnal forgathatja. Különösen két dolog tűnik fel ebben az értekezésben: A lelkiismeretes adatgyűjtés és feldolgozása, a gyönyörű, folyékony stilus, melylyel a szerző tárgyához is köti olvasóját. A tanári kar névsorát áttekintve látjuk, hogy ismét nagy változás volt a lefolyt tanévben, de ezt a bajt különösen, ha mint az boldogságról szól minden a tájon . . . »Szedte-vedte engedetlen lánya, a szülője gondját ő mit bánja. Hogy elillant, mint a kis őr tőlem, a leányorzót vájjon le ne lőjem Szól a vadász s hamiskásan nevet, pirul a lány s felszökik, mint evet. Merészen áll s dacosan a legény : »Vadász uram. a lánya az enyém. Megkérlem már és most újra kérem, hitetéssel többé be nem érem. Egymásért él, egymásért hal szivünk, ha nem enged, meg nem hallja hírünk.« Áll a vadász, átöleli lánya : »Apámurám, ha lányát nem szánja, Pusztítson is — mért is vagyok Árva — idén haláleset s egyél), nem az intéző köröktől függő okok eredményezik, kiküszöbölni nem lehet, a legkevé bbé pedig hibáztatni. A tanterv s az utasítások alapján tárgyalt tananyag felsorolása után a felsőbb osztályok Írásbeli tételeit s az érettségi Írásbeli dolgozatok címei olvashatók. Az érdemsorozat következik ezután, a mire azért szentelünk hosszabb időt, mert ezt szokta a közönség rendesen az iskola mértékének tekinteni (helytelenül, mert itta tanítandó anyag is tényezőként szerepel). Ha ezt nézzük, akkor nem csak megelégedés, de öröm is foghat bennünket, mert hiszen az intézet 369 vizsgálatot tett tanulója közül csak 83 bukott s még e 83 közül is tehet 36 javító vizsgálatot. A 83 bukott tanulóval szemben pedig ott áll a 23 jeles s az 52 jó eredménynyel vizsgázott. Minden esetre ez az eredmény nem véletlen s nem is csak a tanulókon múlt. hanem azon a derék, sok kiváló pedagógust számláló tanári karon, mely vezette az ifjúságot, folyton hazaszeretettel edzve a világosság felé.. Itt van helyén még egy tényt is megállapítanunk, hogy a tanulók közt 225 jó s 125 szabályszeerü viseletű volt. Kevésbbé szabályszerű, vagy rossz nem volt, sőt megrovásban is csak egy részesült, a minek csak az a tapintatosan szigorú fegyelem az eredményezője,, a mi általában jellemzi a hazai piarista gimnáziumokat, első helyen a vácit, mely évek hosszú sora óta részesül ily gondos vezetés Meghalok, de nem leszek más párja.« Gerlepár búg közelben az ágon, engesztelve szól a vadász: »Látom, kit szive űz, azt nem őrzi meg szem, legyetek hát boldog egy pár ketten !« Agárdi László. Divat a fürdőkben. Az ország északi fürdőiben csak augusztusban kezdődik a főszezon, ellenben a balatoni fürdőkben már júliusban a tetőfokán áll és alkalmat ad a gonddal elkészített toil ettek nél arra, a mi tulajdonképpen főcéljuk, hogy viselőjüket díszítsék és megcsodáltassák. Az elegáns tómenti és hegyi fürdőkben sokféle formát használnak, célszerűt épugy, mint elegánsát és diszeset. Ebben az évadban határozottan fehér a főszin, melyet legjobban lehet tisztítani és a mellett mindig legszebb is. Nagyon divatos a básztselyem viselése által kedveltté vált vászonszin, anélkül azonban, hogy kiszorítaná a sárgás árnyalatú piros, vagy kék szint. Különösen a fehér-piros, fehér-kék stb. csikós szöveteket szeretik, melyeknek csikjai 2 mm. és 4 cm. szélesség között váltakoznak és melyeket a derékon és négylapos harang-, vagy kilenc-
