Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-05-29 / 43. szám
2 VÁCI HÍRLAP Nem volt ex abrupto szénok, a minthogy Kossuth Lajost kivéve — egy nagy szóno- knuk sem volt az, Deák és Apponyi lelkiismeretes gonddal készültek beszédeikre, mert hisz formailag és tartalmilag tökéleteset nem is lehet tanulmányok nélkül teremteni. Bár inkább az értelemre kivánt hatni beszédeiben, de nem hiányoztak azokból a szivre, a hallgatóság érzelmére ható momentumok se, melyek a hatást így mindenkor elérték és biztosították. Legszebb szónoki babérait Pestmegye közgyűlésein aratta. Bámulatos szívóssággal és szeretettel ragaszkodott a megyei intézményhez, a magyar Géniusz ezen remek alkotásához, melynek alkotmány és szabadságvédő érdemeit a 48-as országgyűlés törvénybe iktatta s melyről Kossuth Lajos egyik beszédében rajongó szeretettel mondotta, hogy Europa bármely institúciójáért fel nem cserélné. Freysingert a sors és szülővárosa szeretete az ország első törvényhatóságába juttatta, melynek fényes múltja, dicső tradiciói, a nagyok emléke emelték lelkét, nevelték ambícióját. És Frey singer megállta itt is a helyét, sőt a vármegye vezérférfiává küzdte fel magát. Pestmegye legutóbbi alkotmányvédő küzdelmében is élénk részt vett, mint a hatvanötös bizottság tagja és sértett hazafiul önérzettel utasította vissza a királyi biztos által küldött közigazgatási bizottsági kinevezést. Legutolsó beszédében, melyre már fentebb hivatkoztam s mely, mondhatjuk hattyúdala volt, a mikor Prónay báró nemes alakját magasztalja, egyúttal a megye iránti szeretetét örökíti meg, a megyének mintegy apotheo- zisát adja. Mint iró is kiváló volt. Fiatal éveiben Tor- day Lajos álnév alatt jelentek meg cikkei, 7— legtöbbnyire irodalmi tanulmányok — a budapesti lapokban és csak sajnálni lehet, hogy nagy elfoglaltsága miatt letette a tollat. Érdemes munkásságot fejtett ki városunk egyleteiben is. Kaszinónknak számos éven át volt igazgatója és vezető szelleme, könyveinknek, folyóiratainknak, újságainknak soha nem volt lelkesebb buvárlója, mint ő, míg mi a kaszinót szánakozás céljából keressük fel, ez a bámulatos szellem még a pihenés óráit is tanulással töltötte. Ezeket a nemes tulajdonságokat, ezt a hatalmas életet mintegy megkoronázta családi szentélyének tisztasága, őszinte mély szeretete hitvese és gyermekei iránt. Ebből merített erőt az élet küzdelmeihez, fényes tanúságot szolgáltatva arra, hogy a közélet emberének legnagyobb erőssége családi életének intakt tisztasága. A mostoha sors eltagadta őt közülünk, elragadta városunk, mindnyájunk nagy veszteségére. Shekspir remekében, a Julius Caesarban Antonius ezt mondja Brutus holtteste mellett: Ez volt a legnemesebbik római mindnyájunk közt. Szelíd volt élte s ügy vegyültenek az elemek benne, hogy fölkelhete a természet s világnak mondhatá: Ez férfi volt. Elmondhatjuk mi is Freysingerről: ő férfi volt, városunknak legnagnagyobb, legnemesebb lia volt ő, ki közzel és családdal, szülővárosával és a társadalommal szemben megtette kötelességét, ki nem élt hiába, mert alkotásai ércnél maradandóbban hirdetni fogják a hálás utódoknak nemes emlékét, áldottá teszik nevét. Indítványozom, hogy a kaszinó festesse meg arcképét soha nem szűnő kegyeletünk örök emlékére. A hallgatóság nagy figyelemmel volt a kiváló fiatal szónok iránt. Magas nívón tartott beszéde nemcsak a figyelmet érdemelte ki, de az elismerést is, mely igazolta, hogy a kaszinókor tagjainak nézetét tolmácsolja, midőn dr. Freysinger nagyságát dicsőíti. Igaz, dr. Freysinger oly nagy egyéniség volt, hogy az erős kritikát is elbírta volna, de a frissen hantolt sir már eltüntet minden ellennézetet s csak az alkotó, munkáló lélek az, mely előttünk buzdító kép gyanánt él. Borbély elnök köszönetét mondott a kaszinó nevében a szónoknak nagy munkájáért s kérte, hogy emlékbeszédét megőrzésre adja át a kaszinónak, egyben pedig határozatiig kimondotta, hogy a volt igazgató arcképét megfestetik. Következett Váró Károly ügyvezető aligazgatónak jelentése a kaszinó múlt évi működéséről. Váró jelentése eme társas egyletünk sorsának szomorú képét festette. A tagok száma egyre fogy, a kiadások egyre nőnek: Nincs meg a régi társas élet, nincs érdeklődés egy oly egyesület iránt, melyr felekezeti különbség nélkül egyesíti társadalmunkat. Tudomásul vették a jelentést, mert — mit tehettek volna mást — tudomásul kellett venni. De ennek nyomán kelt az az indítvány, melyet dr. Tragor Ignác írásban is benyújtott a tagdíjemelésről, a melyet hogyha elfogadják, némileg valami anyagi segítsége lenne a kaszinónak. Az indítvány úgy szólt, hogy a kaszinókor a tagsági dijat 12 koronáról felemeli 20 koronára, de a tagdíj felemelés nem kötelező a mai tagokra, csak azokra, kik ezután lépnek be; jogukban áll azonban a tagoknak önkéntesen megajánlani a 20 korona évi dijat. A tagdíjemelés kérdése vegyes érzelmeket keltett a tagok közt. A kik rendesen látogatják a kaszinót, — ugyan kevesen vannak — azok belátják, hogy hat forintokon egy kaszinót fentartani nem lehet. Ellenben azok, kik évszámra nem járnak a kaszinóba, azt vallják, hogy a nemlátogatásért elég a hat forint is. És ezt a nézetet vallók, ha nem is a közgyűlésen, de künn többségben vannak. Dr. Tragor Ignác plauzibilisan indokolta a tagdijilletmény felemelésének szükségességét, mit azonban Nikitits Sándor nem fogadott el, mert szerinte ez osztályozná a tagokat s esetleg önérzetüket sérti, ezért indítványozta, hogy minden tagra egyaránt kötelező legyen a 20 koronás tagsági dij. Hosszabb vita keletkezett erre, melyben a kaszinó több tagja vett részt, egyik, vagy a másik indítvány mellett foglalva állást. Szavazásra került végül is a sor és dr. Tragor indítványa ment keresztül. így azután módosították az alapszabályokat is, melynél újabb vita keletkezett, a választmány ugyanis kimondotta, hogy pártoló tagokat is kell felvenni, a kik hat koronát fognak fizetni. Ezt azért terjesztette a közgyűlés elé, mert ebből is jövedelmi forrást akar teremteni a kaszinónak. A felett indult a vita, hogy férfi nem lehet pártoló tag, hanem hölgyeket szívesen felvesznek és jogi személyeket. Ha ez a terv megvalósul talán lassankint kinő a mi társadalmunkban is a »hölgy-kaszinó« eszméje. Most az elnökválasztásra került a sor. Váró Károly az egész kaszinó véleményét tolmácsolta, midőn azt indítványozta, hogy Nikitits Sándor legyen a kaszinó igazgatóelnöke. Akkora ^éljenzést még nem hallott a kaszinó, nagy terme, mint a mi erre kelt. Percekig szólt az, Nikitits Sándor, ki szólni akart, szóhoz nem juthatott. Lelkes, szívből jövő volt a sok éljen, mutatta, hogy arra a a köztiszteletben és szeretetben álló társadalmi férfiúra akadtak, ki élére való kaszinónknak. Nagy nehezen jutott szóhoz Nikitits Sándor a sok éljentől. Megköszönte a megtiszteltetést, de kijelentette, hogy semmi körülmények közt a felajánlott tisztet nem vállalhatja. Nem akartak a tagok belenyugodni e kijelentésbe, újból ki kellett jelentenie Nikititsnek, hogy oka van rá, hogy a megtiszteltetés elől kitérjen. így a heteken át minden oldalról megindult kapacitálás kútba esett s a tagok tanácstalanul állottak. Váró aligazgató Borbély elnöktől támogatva tette meg végre azt a közvetítő indítványt, hogy adjon a közgyűlés halasztást Nikitits Sándornak, hogy egy hónap leforgása alatt nyilatkozhassál-., elfogadja-e az elnöki tisztet. Ha pedig várakozás ellenére nem vállalná a megbízatást, adjon felhatalmazást az aligazgatónak egy újabb közgyűlés egy behívására, melyen véglegesen elintéznék az igazgató-elnökválasztást. Akkorra kiforrana talán a tagok között az a nézet, hogy kit kell megválasztani a kaszinó élére. így határoztak. Az ez idei deficites költségelőirányzat előterjesztése után a választások kerültek sorra már nem nagy érdeklődés mellett. Meiszner János elnöklete alatt egy bizottság szedte össze a szavazatokat. Megválasztották Váló Károlyt az összes szavazatokkal újra aligazgatónak, három évre választmányi tagokul Intzédy Somát, dr. Bauer Bélát, Kemény Gusztávot, Nikitits Sándort, Meiszner Jánost és Benkert Györgyöt, két évre az elhunyt Péts Sándor helyébe Fábián Jánost. A számvizsgáló bizottság tagjai Kre- nedits Ferenc, ifj. Meiszner Rezső és Szla- chányi Béla lettek. Hírek. — Kik a gyakorló iskola nyertesei ? A főgimnázium gyakorló iskolája vasárnap nyilvánosan tartotta meg a tanári kar, szülők és a tanulók jelenlétében záró ülését. A programon hangverseny, énekszámok szavalatok voltak, a melyek mindegyikét elismeréssel, tapssal fogadott a hallgatóság. Legnagyobb érdeklődést keltette az ifjúságban, hogy kik a gyakorló iskola ez idei nyertesei. Ezt a kíváncsiságot kielégítette Kövesi Lajos, az iskola vezetője, ki beszámolt az idei munkásságról. 1. Valláserkölcsi tételre ki volt tűzve: »A vallás és erkölcs nélkülözhetetlen alapzata az állam boldogságának, nincs abban honszeretet, ki e két alapot feldönteni akarja.« (Wassington). Beérkezett két pályamunka. Nyertes lett Hetényi Pál VIII. o. t. 2. Költészetünk összefüggése a közélettel a reformkorszakban c. irodalmi pályadij nyertese Nagy Vilmos Vili. o. t., Komáromi József Vili. o. t. dolgozata pedig dicséretben részesült. 3. Petőfi hazafias költészete c. pályatételre beérkezett két dolgozat közül Körner Jenő VIII. o. tailulóé érdemelte meg a jutalmat. 4. Történelmi tételre: A jobbágyság története Magyarországon volt kitűzve.
