Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)
1907-04-10 / 29. szám
2 hogy az egész rövid, még csak csípőig sem érő rövid kabátkán kívül a mély harangráncokba aláhulló, sállgallérral, bársony,- vászon,- piké- és művésziesen hímzett posztó,- vagy svéd bőrmellény nyel dolgozott lebbenyes kabát, a majdnem a szoknya szegélyéig érő redingot is divatos, utóbbinak egyedüli dísze a kifogástalan szabómunkán kívül a hajtás,- tűzés,- sujtás.- vagy pántdisz. A bokor ugró szoknyák helyett a loldigérő kerek szoknya illik hozzá. Előre is mondhatjuk, bogy a melegebb időben is ezeket a formákat, de selyem, piké és vászonból fogják viselni. Kedves újdonság az úgynevezett vállravető, mely az egyszerű sétaruhához éppen úgy illik, mint bármely más elegáns ruhához. Formája különböző. A ráncos szoknya és blúzból álló ruhához, vállon pánttal tartott, ujj néküli kabáthoz, vagy ujj nélküli, duplasor gombbal csukódó, két-háromszoros vállgallérú kis kabát illik. Egyszerűségében is nagyon elegáns a fekete tafotakabátok fiatalos spenzér-alak- ban, vagy fiatal asszonyoknak a félig testhezálló forma zsinór,- bársony,- vagy betétdisz- szel. Jellemző, hogy az ujjak majd mindig a kabáttal egyben vannak szabva. Ezt az újdonságot a japán kimonótól vették át. Nemcsak a téli esti köpenyeken, de a nyári ruhákon is alkalmazzák, de ezzel még nem elégszenek meg, hanem hogy a hatás teljes legyen, valódi japánhímzéssel is díszítik, pl. ezüstszürke selyemblúzt különböző árnyalatú pávakék és aranvhimzéssel. Vájjon szép ez a divat? Nem mondhatnánk. De a divat olyan szeszélyes úrnő, kinek akarata előtt akarva nem akarva minden hölgy meghajol. A kalapformák is nagyon sokfélék. A szin és disz annyiféle, hogy mindenki talál ízlésének megfelelőt. Kalapválasztásnál szinte tanulmányozni. kell, kinek mi illik, mert inkább kevésbbé legyen divatos a kalap, mint azért viseljük, mert divatos, ha rosszul áll is. VÁCI HÍRLAP — Előléptetések és áthelyezés. A kereskedelemügyi miniszter dr. Dietrich Adolf miniszteri segédfogalmazót, özvegy Meiszner Nándorné földbirtokosnő vejét, miniszteri titkárrá, a kultuszminiszter pedig JBezdek József segédtanárt, Bezdek János fiát a nagyszebeni állami főgimnáziumhoz rendes tanárrá nevezte ki. A m. kir. honvédelmi miniszter Bdlffy László honv. min. számvevőségi számtisztet Budapestről a kassai kirendeltséghez helyezte át. — Váciak a pécsi országos kiállításon. Hübschl Kálmánt, városunk mérnökét az a kitüntetés érte, hogy Darányi földművelés- ügyi miniszter megbízta a pécsi országos kiállítás borászati osztálya főkapujának tervezésével. Hübschl már hozzá is kezdett a terv megalkotásához, mert a díszkapunak május 15-én már állni kell, a kapu is Vácon készül : Gábriel János ácsmester munkája lesz. Hübschl Kálmán építette tudvalevőleg a budafoki orsz. pincemesteri tanfolyam díszes épületeit is. Ezeket kis modellben a kiállításon bemutatják s a modell elkészítését a miniszter Kapás Sándor szobrászművészre bízta. — A hadi műszaki iroda a muzeum- egyesülethez. A múzeum ez idei tagilletményének, dr, Tragor Ignác művének 42 képe között legnag}7obb és legfontosabb az a nagy katonai térkép, a melyet dr. Tragor Ignácnak Wienben, a katonai műszaki bizottság térképtárában sikerült felfedezni. Az egyesület vezetősége hálából a térképtár igazgatójának és könyvtárának is megküldötte a munkát, mire természetesen német nyelven, ezt a választ küldték Nagyontisztelf Elnökségi Hivatalos utazásomból visszatérve sajnos csak ma jutok abba a helyzetbe, bogya nagyon tisztelt Elnökség által nekem megküldött fölötte érdekes évkönyvért köszönetét mondjak. A másik példányt kívánságuk szerint a katonai műszaki bizottság könyvtárában helyeztem el, hogy így ez a nagy érdekű nagy tudással, szorgalommal és fáradtsággal készült mű messze körben is hozzáférhető legyen. Ezért pedig a cs. és kir. műszaki iroda megbízásából is a leghálásabb köszönetét fejezem ki. Wien, 1907 műre. 12. Kitűnő tisztelettel Kober Ferdinánd százados. Ivánka Pál Csapó Loránd ellen. Az Országos Magyar Szövetség választmánya tegnap ülést tartott, melyen egy kőnyomatos tudósítása szerint a következő eset történt. Ivánka Pál váci főszolgabíró, választmányi tag írásbeli indítványt terjesztett a választmányt elé, a melyben Csapó Loránd tagnak az egyesületből való kigolyózását kívánja. Indítványának megokolása az, hogy Csapó Loránd a nemzeti ellenállás idején a törvénytelen kormánytól hivatalt fogadott el. Az indítvány nagy vitára adott alkalmat, a melyben a választmánynak majdnem minden egyes tagja résztvett. Végre is abban történt megállapodás, Csapót az egyesület kötelékéből nem zárják ki, mert egyrészt a szövetség munkájára semmiféle ingerenciája nincsen, másrészt, mert a magyarosítás terén valamikor jelentős érdemeket szerzett. F tudósítással szemben a Szövetség jegyzője nyilatkozatot tesz közzé, a mely szerint a kizárási indítványt a választmány nem is tárgyalta. Az indítvány azon a téves föltevésen alajmlt, hogy Csajió Loránd a választmánynak tagja, holott nem az, nem is volt s ezért a választmány csak azt a határozatot hozta, hogy az indítványozót tévedéséről fel világosítja, s ha indítványát ezután is fenntartja, a legközelebbi ülésen azt érdemleges tárgyalás alá veszi. — A hálátlan vármegye. Pestvármegye sorsának intézői talán senkit sem használtak ki annyira, mint dr. Freysinger Lajost. Minden bizottságba beválasztották, munkát adtak neki s ő megfelelt feladatának egész emberkép. Ha népszerűtlen volt az eszme, őt küldték előre és ő nem törődött azzal, hogy önmagának árt, vállalta a feladatot s megfelelt annak is teljesen. Tekintély és szinte hatalom volt a vármegyén, mint itt- non, szülővárosában, kis ezzel a megdolgoztatott, önzetlen nagy emberrel senki sem bánt el oly hálátlanul, mint ép a vármegye. Személyes, benső barátja volt a vármegye mai urainak. És ki jött el a végtisztességére ? Szem re Huba, br. Prőnay Gábor, Gosztonyi Tibor, Székely György főügyész és Krokker Kálmán dr. aljegyző. A főispánt és az alispánt ép úgy várhattuk volna, mint a hogyan ott vannak a társas ebédeken, a többieket szintúgy, hisz a vármegyének is nagy fia, nekik pedig benső barátjuk húnyt el dr. FreyGn- ger Lajosban. Es minderre még ráadást is adtak a hétfői megyegyűlésen. Az alispán évnegyedes jelentésében emlékezett meg a váci friss hantról. Zúgott a közgyűlés, egy szót sem lehetett hallani a tréfálkozó, vitatkozó szóáradat miatt. Öt halottat jelentett az alispán, a megye atyái nem is hallották, fel sem állottak tisztességadásra. Az alispán pedig úgy párén tál ta el Írásban, a hogy a névtelen nagyadófizető törvényhatósági tagot szokás. Nem tudott róla mást feljegyezni, mint azt, hogy hive volt vármegyei önkormányzatnak. Nem ezt és ennyit érdeméit dr. Freysinger attól a vármegyétől, a mely őt felhasználta minden téren s tanácsát mee- kérdezte minden jelentős ügyben. Keserűség fog el, látván a v rmegye viselkedését s gondolunk arra, hogy a nemes vármegye állíthatna dr. Freysinger Lajosnak egy emléktáblát székháza bejárata fölött ezzel a felírással bölcs figyelmeztetésül: Önzetlen, közéleti működésnek ebben a házban — hálátlanság a jutalma. — Méhészeti előadás Vácon. Az állami méhészeti vándortanitók újra megkezdik méhészeti tanításaikat és április hó folyámán több községbe kiszállanak. Hozzánk, Vácra hnrey Ferenc első kerületi vándortanitó jön Rákoscsabáról. Szakelőadását e hó 22-én fogja megtartani. Bővebb felvilágosítást Molnár Máté hírneves méhészünk ad az érdeklődőknek. Vérmérgezés halottja. Kosáról írják lapunknak : Községünknek egyik érdemes s köztiszteletben álló polgára hunyt el e hó 7-én id. Chikány Sámuel személyében. A boldogult élénk részt vett a község ügyeiben, a függetlenségi eszméknek lelkes hive, a ref. egyháznak buzgó presbitere volt. magyaros, vendégszerető házát, megnyerő személyiségét, életerős alakját, jellemességét, becsületességét sokan ismerték közelben, távolban. Az életérős férfit vérmérgezés ölte meg. Lábán egy karcolástól kapta s mikor már veszélyes volt a baj, nem tudtak rajta segíteni. Temetése szombaton ment végbe nagyszámú gyászközönség részvéte mellett. — Wolkóber János Korponán. Ivorpona r. t. város úri közönsége f. hó 7-én, vasárnap este az építendő kórház javára hangverseny - nyel egybekötött sikerült táncmulatságot rendezett. A hangversenyen megjelentek Czobor László országgyűlési képviselő, Lits Gyula honlvármegyei főispán s a vármegye számos előkelősége. Mindet annyiban érdekel ez a hangverseny, mert azon szerepelt két hegedűszóló számmal Wolkóber János, a helybeli A hiú ember élete — önéletrajz, mert mindig magáról beszél. A napszámos élete — naptár, mert egyik naptól a másikig él. Az ünnepek azért vannak benne vörös betűkkel nyomtatva, mert akkor véres verejtékkel szerzett pénzén szórakozhatik. A nagy úr élete — törvénykönyv, mert csak parancsolni tud. Az iró élete — sajtóhibák jegyzéke. A tékozló élete költői elbeszélés. A meghasonlott ember élete — hadüzenet a világnak. Az újságíró élete — rég eltűnt arany idők elégiája, a midőn még a szerkesztők honoráriumot adtak. A gigerli élete — modern vígjáték, azaz melyből hiányzik: jellem, humor, szellem és cselékvény s telve van oly párbeszédekkel, melyek akkor tetszetőseid, minél kevesebbet beszélnek benne. A fösvény élete — harc a milliókért. A táncosnő élete — az éj) elmét lenyűgöző epigramm, mert lábaival a legokosabb ember fejét is elbolonditja. Az énekes élete — bősköltemény s ha az éneknek vége van, a hőst annál jobban báni ulják. A bolond élete — modern lírai kötet, azaz melyből hiányzik a jó gondolat s mely telve van selejtes gombákkal. Minden ember élete — pör a sors ellen, mely gyakran évekig tart. S ha a port elvesztette, sokszor még halála után is fizetnie kell a perköltséget. Azért kedves olvasóim ne poröljetek a sors ellen s ne fizessetek, hanem igyekezzetek sokáig élni. K. Mártonjj'y Imre.
