Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-04-04 / 27. szám
•í Váci Hihlap hit, remény és szeretet szivárványa. Siratjuk őt abban a boldogító hitben, abban a fölemelő tudatban, hogy „a kik te benned halnak meg, azok örökké élnek.“ Csak porba tér, mi porból vétetett. De égre tör, mi Istennel rokon, mi drága, szent és sérthetetlen : a sárban az isteni lélek . . . Már ott is áll a te trónod előtt s várja szent kezedből a jutalmat, vagy az ítéletet. Oh bocsáss meg neki, gazdag kegyelmű Isten, ha mit vétett volna ellened, vagy embertársai ellen s adj az ő elszánt lelkének idvességet, mint haló porainak ád az édes anyaföld csendes nyugodalmat. S bár önkezével tépte szét a szent köteléket, mely őt az embertest véri szövetségben te hozzád és övéihez fűzte, engedd, jó Atyánk, hogy az emlékezet áldó világánál, hitünk biztatására hallgatva, ujitsuk meg mi azt a részvét és kegyelet hálatelt érzeményeiben. S aztán, engedd, hogy fölülemelkedve a múlandóság korlátain, legyünk mi is — bár mikor szólítasz — minden percben készen a halálra; de legyünk készek egyszersmind tenni és áldozni, tűrni és szenvedni — ha kell — egy örök életen keresztül is, hogy általunk és bennünk is szebb legyen a te teremtett világod és örökkön áldott a te atyai Gondviselésed munkája. Mi a tied vagyunk életben, halálban, kegyelmes Istenünk ! Magasztalja azért a te nagy nevedet e gyászkoporsónál is a halandó por és a börtönéből kiszabadult, megdicsőült lélek. Amen. A hallgatóság a hatalmas beszéd hatása alatt állott még mindig, mikor a koporsót vállaikra emelték a diszkalapot viselő fegyházőrök és a halottas kocsihoz vitték. Nagy tolongásban tudott a gyászmenet megindulni végig a főúton. A Széchenyi-utcán befordulva a szél odahozta az evangélikus templom harangjainak szavát, mely csengett, mig a holtteslet rejtő koporsó a föld mélyében el nem tűnt. A középvárosi temetővel szemközt levő kis evangélikus temető tökéletesen megtelt a gyászkocsit követő roppant tömeggel. Józan esperes a sir szélére állott s néhány szóval búcsúzott a váci fegyház volt igazgatójától. — Nyugodt legyen az álmod, szellő se zavarja, Isten veled ! — szólt és a koporsót a frissen ásott sírba bocsátották. Lassan kiürült a szomorú hely, negyed óra múlva egy hanttal több lett a temetőben. Az élővirágos koszorúk tömege borult rá s a búcsúzó feliratok komor szövege figyelmeztet, hogy alatta nyugszik Baltay István, a váci fegyház tragikus sorsú igazgatója. Helyi és vidéki hirek. — A tulipán-kert városunkban. Az az országos mozgalom, mely a magyarságért megindult a fővárosban, eljutott Vácra is. Báró Andreánszky Gáborné állott az élére s hiszszük, hogy. városunk társadalmát sikerül is a tulipán-kert részére lelkes és buzgó társnőivel megnyerni. A jelvényekből több száz már látható Vácon, pedig az elárusitást még itt nem is kezdték meg, mert eddig a fővárost sem tudták ellátni elegendőkép. Csütörtöktől kezdve kizárólag Rostetter Jenő üzletében lesznek kaphatók Vácon a tulipán-kert jelvényei. — Zádory adótáros áthelyezése. Múlt számunkban megírtuk, hogy Zádory Lajos váci kir. adótárost a kormány hirtelen áthelyezte Szirákra. Mint sejthető volt, az áthelyezés politikával függ össze. Zádory felkereste Hegedűs pénzügyminisztert és Rudtiay kir. biztost, kiket iparkodott felvilágosítani, hogy intézkedésük a legnagyobb tévedésen alapul. A nyújtott felvilágosítások után van egy kis remény, hogy Zádoryt meghagyják a váci adó. hivatal élén. Ha azonban mégis el kell mennie, I nem Szirákra, hanem Somogymegyébe, Kapuvárra megy. A kapuvári kir. adóhivatal vezetője ugyanis nógrádmegyei s szűkebb hazájába szeretne visszatérni. Cserére szólította fel tehát Zádory Lajost, ki azt a végső esetben el is fogadja. — Kinevezés. A belügyminiszter dr. Dora Sándor fővárosi államrendőrségi gyakornokot rendőrirnokká nevezte ki. Gratulálunk. — Nagy márványbánya a Naszálban. Szenzációs és gazdaságilag igen fontos felfedezésről adhatunk hirt a város közönségének Ernst márványbányatulajdonos lioszszú kutatás után a Naszálban márványra akadt, a mely minden tekintetben a legkitűnőbb s legritkább márványok közé tartozik. Ernst ugyanis a lelettel felment Bécsbe s ott megvizsgáltatta. A szakértők azt mondották, hogy a Vác környékén talált márvány keménysége igen nagy, nagy a fagyállóképessége s értékét az is növeli, hegy hasonló tüdőszinű márványt csak egy helyen a monarchiában, Nabrezsinában találtak még kis mennyiségben. A tulajdonos tegnap bemutatta a városházán a váci márványt s elmondotta terveit is. Ernst fokozott buzgalommal folytatta kutatásait, mert alapos a reménye, hogy a Naszálban az úgynevezett svéd -fekete márványra is ráakad. De ha ilyen márványt nem is talál, a mai feltárt márvány kibányászására s feldolgozására telepet fog állítani s számos munkáskéznek biztosítja a kenyeret. Bécsben azzal biztatták, hogy bármily mennyiségű váci márványt fog kibányászni, azt mind átveszik és az osztrák fővárosban értékesítheti, mert a márvány különösen termek szegélyezésére igen alkalmas. — Telefon Vácdukára. Gróf Serényi János vácdukai nagybirtokos kötelezte magát, hogy tiz éven át a szokásos telefondíjak lefizetése mellett előfizetője Jesz a távbeszélőnek. A postaigazgatóság ezért elrendelte a telefonvonal elkészítését Váctól Vácdukáig. A munkával egy hét alatt készültek el s a hét végén már Vácdukát bekapcsolják a forgalomba. — Gyászünnepély a siketnéma intézetben. A siketnémák váci intézetének tanári kara boldogult kartácsának, Pertik Gyulának emlékére az intézet dísztermében gyászünnepélyt rendezett. Előzőleg a megboldogultnak lelki üdvéért Kontúr László intézeti hitoktató az intézet kápolnájában gyászmisét mondott. A gyászünnepélyen is ott voltak a boldogultnak családja, testvérei, rokonai és jóbarátai. Az emlékbeszédet Bihari Károly tartotta, majd a növendékeknek is mondott külön beszédet. Az intézet igazgatósága ez alkalomra sokszorosította az elhúnyt, tanárnak arcképét s azt a gyászoló család tagjainak, a család jelenlevő rokonságának és a növendékeknek emlékképen szétosztotta. — Az egyetemi ifjak összejövetele. A váci egyetemi ifjak a rendes havi összejövetelüket társas vacsorával egybekötve április 4 én szerdán, este nyolc órakor tartják meg a Korona vendéglő külön helyiségében. — Tűzoltóságunk uj tisztviselői. Tévesen irtuk meg lapunk ma egyheti számában, hogy a Váci Önkéntes Tűzoltótestület évi rendes közgyűlésén Jeremiás Pált választották meg pénztárosnak, mert ezen a közgyűlésen tisztviselőket nem választottak a tűzoltók, hanem csak a parancsnokságot s itt Jeremiást szakaszparancsnokká választották. Most vasárnap volt a tisztiszéki ülésben a tisztviselők megválasztása és pedig a következőképen: Orvossá dr. Lencsó Ferencet, titkár és szertárossá Borbély Istvánt, helyettes szertárossá Müller Ignác segédtisztet, pénztárossá Jeremiás Pál szakaszparancsnokot, fecskendőmesterré.Csányz István szakparancsnokot, helyettesévéKalocsay Lajost. — A huszárok gyakorlata. Hétfőn katonaságtól volt népes a város A budapesti középponti lovasiskola tisztei az első számú budapesti honvéd-huszárezreddel br. Nagy Gyula ezredes vezetése alatt harcászati gyakorlatra indultak. Az első napot Újpest és Vác között töltötték s részt vett a gyakorlaton Furiinger alezredes vezetésével a váci honvéd-huszárezred is. Ötven idegen ezredbeli tiszt volt hétfőn városunkban elszállásolva, kik a legénységgel kedden reggel folytatták útjukat. Negyvenen br. Nagy ezredes vezetése alatt korán átkeltek a Dunán s Esztergom felé tartottak, mig az ezred nagyobb része a váci huszárokkal a Duna balpartján vonultak Esztergomba, a hol az érsekujvári osztály br. Marschall Gyula ezredes vezetése alatt csatlakozott hozzájuk. Egész Komáromig tart a gyakorlatuk s innen térnek haza e hó 9-ikére. Érdekes volt, hogy mig a kompnál a lovak berakásával vesződtek a huszárok, érkezett Vác alá a Tegettho/f gőzös oldalán két nagy uszálylyal. Bécsből szállította hazafelé a Budapestre áthelyezett 6. számú újvidéki magyar ezredet, melynek legénysége látva a huszárokat, magyar nótába kezdett s a katonanóták gyöngyeitől volt hangos az egész Duna mindaddig, mig a sződi fordulónál el nem tűnt a gőzhajó ezer bakautasával. — Kihunyt föúr. Nagyoroszi Berchiold Bikárd gróf királyi kamarás, főrendiházi tag, hétfőn hatvankiienc éves korában meghaltBudapesten. Berchtold Rikárd gróf 1837-ben született Füleken. Alig érte el nagykorúságát, máris 1861-ben pedig már jelen volt a főrendiház ülésein. 1862-ben nőül vette Bánífy Erzsébet grófnőt, nésai Bánffy Miklós zászlósúr leányát. Az elhunyt a szabadelvű párt hive volt. Halálát özvegye, fia Miklós gróf és leánya Erzsébet gyászolják. A halottat Nagyorosziba szállítják s az ottani családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. — Gólya az utcán. Az a kis fiú se fogja sohasem énekelni, ha felnő, hogy „Rózsabokorban jöttem a világra . . .“, a ki hétfőn reggel nyolc órakor szenzációt keltett világrajöttével a kisváci kiváncsiak között. Az eset úgy történt, hogy Fóner Erzsébet cselédleány kibérelt lakására sietett hétfőn reggel, de már nem érhette el, mert a Rákóczi-téren a gyermekmenhely előtt rosszul lett, összeesett s mire a madám odaért volna, már egy kis egészséges fiúgyermeknek adott életet. Az anyát és gyermekét, a kik különben a körülményekhez képest jól érzik magukat, azonnal bevitték egy házba, hol rögtön gondozás alá vették őket a jószivű emberek. — A kaszinó közgyűlése. A kaszinókor választmánya hétfőn este tartott ülésében elhatározta, hogy az idei közgyűlést április 22-én tartja meg. A közgyűlés tárgysorozata ugyanaz, mint a múlt évekéi, most azonban a kilépő hat választmányi tag helyett kilencet választanak, mert három választmányi tagsági hely megüresedett. — Hogyan jutott a föszolgabiróságunk Rákospalotára? A kuliszszák mögé ritkán van alkalom betekinteni. Most azonban egy Rákospalotáról kapott tudósításunk alapján leleplezhetjük, hogyan is jutott el a főváros közelébe Vácról a mi föszolgabiróságunk. A tudósításunk igy szól: Az emberek sokszor elgondolkoznak egyes dolgok felett a nélkül, hogy a helyes irányt, az indító okot megtalálnák, de az eseményekről teljes tudomásul nem bírnak. Rákospalota község elöljárósága állásáról le köszönt, mert nem akar birájával többet egy asztalnál törvénykezni. Leköszönésük oka azon mindenki 'áltál tisztelendő hazafias felháborodás, a melyet indokolnak azzaryiiogy á törvénytelen kormány által kine-