Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-03-21 / 23. szám

Váci ti i h lap

°2

és olcsóbb munkájukkal minél több tért foglaljanak el a hazai piacon.-A munkásságnak ily föllendülése rohamosan nyújt a munkanélküliek százezreinek becsületes keresetet, rohamosan csökkenti a kivándorlást, együtt marad a nemzet, a jólét és az erkölcsös munkásélet terjed hazaszerte. E cselekedetben való kitartás jutalmát élvezni fogja a nemzet minden tagja.

A Magyar Védőegyesület e kérelmének teljesítésében ne tántorítson meg senkit az, hogy a kereskedő a külföldi árúcikkeket valamivel olcsóbban kínálja, mint a hazait. Vásároljuk még akkor is a hazai árút. Gondoljuk meg, hogy a mi pénzt a honi iparárúkért adunk ki, az a hazában marad, a mit pedig a külföldi árúkért fizetünk, abból esetleg csak az árbeli különbséget kitevő pár fillér marad itthon. Gazdálkodási érdeke ellen vét az is, a ki merő üres hivalkodásból drágábban vásárolja meg a külföldi silányabb árúcikket, mint a jobb és tartósabb hazai iparcikket.

Legyünk erősek elhatározásunkban és áldozatkészségben mindnyájan! Kicsinyes okok ne tántorítsanak meg minket a tettekben. Utasítsuk vissza kíméletlenül azokat, kik ez elhatározásunkban minket megtántoritani akarnak.

A Magyar Védő Egyesület e kérelmének teljesítésére fogadalmat nem kér senkitől, mert bízik abban, hogy mindenki fölismeri a honi ipar mellőzéséből az országra háramló súlyos veszélyt s igy mikor a nemzeti létérdekek védelmezéséről, a közjóiét, a nemzeti kulturális és gazdasági erejének fejlesztésére irányuló társadalmi föladatok állandó ápolásáról van szó, reméli, hogy e mozgalomhoz csatlakozni és azt erejéhez mérten támogatni senki sem fog késni.

A művelt, erős és hatalmas nemzetek példáját kövesse végre a magyar társadalom ily irányban is.

E magasztos célra irányuló munkában értsünk egyet mindnyájan, egyért: „A Hazáért!“

— Mai számunk hat oldalon jelent meg.

Michael Angeló által ültetett ciprusfákkal, a melyet a magyar állam megvásárolt bizonyára a Szépművészeti Múzeum számára.

A tehetségek, a lelki nagyság, a szív és a jellem magasztos összhangja teremti meg a rendkívüli egyéniségeket és nekik nem kell akarniok, hogy kiváljanak, ők gyorsan kinőnek a sorból és emelkednek a többiek fölé, de sohasem az akaratuk, hanem ^ kiválóságaik révén.

A művész lelket meg kell érteni, mint megérti a műértő azt, milyen külömböző nyelven beszél hozzá egy olaj, — vagy vizf'estmény is, hogy a téli tájon a fehér, a tavaszi képen a friss zöld dominál, vagy épp úgy megérti a zeneértő hallgató és tudni fogja, hogy egy mélabus zenekari műben mily nagy szerepe van a gordonkának, a harci zenében a trombitának és az égi jelenetekben a hárfának, hegedűnek, vagy a flótának.

Pedig mennyi titka, mennyi csinje van már csak maguknak a színeknek.

Arra csakugyan születni kell s talán egy egész élet kell ahhoz, hogy mindent megtudjon érteni és fel tudjon fogni, hogy beavatottja legyen a festő öntudatlan érzékének.

Úgy van, minden művész és Íróknak fejlettebb és előbbre van az esztétikai érzése mint az esztétikai gondolata. Ki ne érezné a természet szépségét, de a kinek az igazi érzése

Helyi és vidéki hirek.

— Polgármesterünk és rendőrkapitányunk kir. biztosnál. Rudnay Béla kir. biztos még a múlt hét elején igen szives hangú táviratban arra kérte dr. Zádor János polgármesterünket, hogy Iíálló Antai rendőrkapitányunkkal keresse fel e hó 20-án, kedden a főváros középponti városházáján levő hivatalos helyiségében. Minthogy ez a látogatás városunk polgárságát méltán érdekelheti, következőkben adhatunk róla számot: A királyi biztos erre a napra nem csak Vác, de a vármegye többi rendezett tanácsú városainak polgármesterét és rendőrkapitányát is magához kérte. Mindannyian meg is jelentek s Gubody ceglédi polgármester után került a sor dr. Zádor János polgármesterünkre, ki háromnegyed órán át volt a kir. biztosnál. Rudnay előzetesen a város viszonyairól, pótadójáról, kulturális kiadásairól, utairól informáltatta magát s kijelentette, hogy semmiféle törvénytelenséget nem fog kívánni, csupán arra kérte polgármesterünket, hogy a rendhely reállitásában neki segédkezet nyújtson. Azután az önként befizetett adókról esett hosszabban szó s kérdést tett dr. Zádorhoz, hogy Vác város mily álláspontot foglalt el a kormányra nézve eme fontos kérdésben. Polgármesterünk kijelentette, hogy tanácsi határozatból nem fogadják el azönkéntbefizetett adókat s őneki lelkiismereti meggyőződése,hogy nemhogy kiszolgáltatni,de még beszedni sem szabadazadókat, melyekre különben országgyűlési és vármegyei külön határozatok — a fennálló törvényeken kívül — vannak. A királyi biztos kijelentette, hogy nem követeli, se nem parancsolja, de nagyon kéri a polgármestert, kogy az önkéntes adókat elfogadására valami formát találjon, mert az államnak fizetési kötelezettsége kívánja, hogy az adók jó bej'olyj^n. A polgármester közölte, hogy ez csak az esetben lehetséges, hogyha őt a polgármesteri székből eltávolítják. mire Rudnay kijelentette, hogy ezt semmikörülmények közt nem teszi, mert neki első kívánsága, hogy a régi tisztikart megtartsa állásában. Polgármesterünk tiltakozott az ellen, hogy a váci főszolgabiróságot Almási Károly egyszerű előterjesztésére városunk kereskedelmének és

meg van hozzá, az gondolkodik felette s beszélni róla nem képes.

Állandó kiállítás van mindig a „Könyves Kálmán“ könyvkiadó vállalatnál. Legújabb intézmény az „Uj művészi szalon“ a kecskeméti utcában. Ezek szép művészi kivitelű dolgok ; kevés kivétellel valamennyi magyar művész művével képviselve van ott.

De nem csak minálunk, hanem már Afrikában Alexandriában, a napkeleti civilizáció hajdani középpontján is most rendezték az első nyilvános képgyűjteményt.

Debrecenben, Szegeden s már több helyen az ország nagyobb városaiban valamely kitűzött humánns cél_ érdekében rendeztek szép kulturális kiállításokat.

Talán a mi szerény kis városunk műértő, műkedvelő közönsége is bizonyos összetartással, mondjuk, közös akarattal rendezhetne (hisz alkalmas helyiségünk lenne) ha nem is művészi színvonalon álló, de bizonyos egyéni diletantizmusokon alapuló s inkább a magassabb nivón levő kézimunkakiállitással kapcsolatos festmény és rajzkiállitást.

Ez senkinek anyagi áldozatába nem kerülne, egy kis fáradság révén biztosítva lehetne úgy az anyagi, mint az erkölcsi siker is.

Bentze Margit.

I iparának kárára Vácról elvitték, mire a királyi ! biztos azt a választ adta, hogy hajlandó most is visszaküldeni a főszolgabiróságot Vácra, ha garanciát vállal arra nézve, hogy a polgárság támogatni (!) fogja az uj tisztikart, a mit természetesen nem ígért meg a polgármester, a ki kijelentette, hogy csak maradjon hát a főszolgabiróság Rákospalotán, vagy Újpesten, a hol egy cseppet sem lesz jobb dolga, mint volt Vácon, majd a törvényes rend helyreállta után vissza fogják azt hozni Vácra. Szó volt március 15-ikének megünnepléséről is s a királyi biztoshak azt az intézkedését, hogy szónoklat tartását eltiltotta, a szólásszabadságra és az ünnepet rendező városi tanácsra sértőnek mondotta polgármesterünk. A királyi biztos azzal mentette intézkedését, hogy a rendőrkapitány a rend meg nem zavarására személyesen garanciát nem vállalt, ezért kellett igy intézkednie, mire a polgármesterünk megjegyezte, hogy jól ismeri Vác város polgárságát, ő saját személyében, vagy maga a városi tanács a garanciát elvállalta volna. Végül ismételten kijelentette Rudnay kir. biztos, hogy éppen a rend érdekében kívánja a régi tisztviselők megmaradását, ámde az önkéntes adók elfogadására valami módot kell találni. Polgármesterünk után Maximoincs szentendrei polgármester következett s azután jöttek sorrendben a városok rendőrkapitányai. Kálló Antal rendőrkapitányunkat a kir. biztos délután fogadta s minthogy Kálló későn tért haza Vácra, az ő kihallgatásáról csak a jövő számunkban referálhatunk.

— Március 15-ike Dunakeszin. Dunakeszi község hazafias közönsége lelkesen ünnepelte március idusát. A községet fellobogóztók, reggel nyolc órakor a római kát. templomban Révész István pápai kamarás-plébános tartott ünnepi istentiszteletét. Áz istentisztelet után az ünneplő közönség a kát. kör helyiségébe vonult, a hol az iskolás gyermekek ünnepe folyt le. Itt Bazsanth Vince főtanitó megnyitó beszéde után Pongrácz Antal tanító tartott hazafias szép felolvasást március idusáról. A gyermekek szavalatokat adtak elő és hazafias dalokat énekeltek. Az ünnepély Révész István plébános szép és lelkesítő beszédével ért véget. Este hét órakor a polgárság ünnepe a Függetlenségi Kör helyiségében folyt le százakra menő közönség jelenlétében. Itt Nagy Géza elnök megnyitó beszéde keretében tudományos tanulmányokon alapuló felolvasást tartott, majd Bohunka Lajos szavalta el nagy hévvel a Talpra magyart, Ruthart János és Perlaki Vilmos szavalatai után Hajnal Jenő ünnepi beszédet mondott, melyet gyakran szakított félbe az ünneplő hallgatóság tetszésnyilvánítása. Még több hazafias szavalat volt és a Himnusz, a Szózat és Kossuth-nóta eléneklése után az ünnepély véget ért.

— A főszolgabirói hivatal Újpesten. Mint

értesülünk, a Palotára helyezett járási- főszolgabiróságot ismét máshova helyezik — még pedig Újpestre. A váci takarékpénztár — melynek egyik palotai házában lett elszállásolva a szolgabirói hivatal — kilakoltatási kérvényt adott be az újpesti járásbírósághoz. Ha a járásbíróság a kérelemnek helyt ád, úgy a hivatalt átviszik Újpestre a községházára. És az lesz a legmegfelelőbb helye is, mivel az újpesti községháza már régen — a hajléktalanok menhelye. Itt jegyezzük meg, hogy a szolgabirói hivatal részére szükségeltetett bútorzatokat Zsoldos János főjegyző bocsájtotta rendelkezésre. A szolgabirósági teendők elvégzésére pedig kirendelte Berényi Antal és Boda Aladár jegyzőket, Kányi János végrehajtót és Berecz Antal dijnokot. Zsoldosnak Kristóffy