Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-03-21 / 23. szám

Váci ti i h lap °2 és olcsóbb munkájukkal minél több tért fog­laljanak el a hazai piacon.-A munkásságnak ily föllendülése rohamosan nyújt a munkanélküliek százezreinek becsüle­tes keresetet, rohamosan csökkenti a kivándor­lást, együtt marad a nemzet, a jólét és az er­kölcsös munkásélet terjed hazaszerte. E cse­lekedetben való kitartás jutalmát élvezni fogja a nemzet minden tagja. A Magyar Védőegyesület e kérelmének tel­jesítésében ne tántorítson meg senkit az, hogy a kereskedő a külföldi árúcikkeket valamivel olcsóbban kínálja, mint a hazait. Vásároljuk még akkor is a hazai árút. Gondoljuk meg, hogy a mi pénzt a honi iparárúkért adunk ki, az a hazában marad, a mit pedig a külföldi árúkért fizetünk, abból esetleg csak az árbeli különbséget kitevő pár fillér marad itthon. Gazdálkodási érdeke ellen vét az is, a ki merő üres hivalkodásból drágábban vásárolja meg a külföldi silányabb árúcikket, mint a jobb és tartósabb hazai iparcikket. Legyünk erősek elhatározásunkban és áldo­zatkészségben mindnyájan! Kicsinyes okok ne tántorítsanak meg minket a tettekben. Utasít­suk vissza kíméletlenül azokat, kik ez elhatá­rozásunkban minket megtántoritani akarnak. A Magyar Védő Egyesület e kérelmének tel­jesítésére fogadalmat nem kér senkitől, mert bízik abban, hogy mindenki fölismeri a honi ipar mellőzéséből az országra háramló súlyos veszélyt s igy mikor a nemzeti létérdekek vé­­delmezéséről, a közjóiét, a nemzeti kulturális és gazdasági erejének fejlesztésére irányuló társadalmi föladatok állandó ápolásáról van szó, reméli, hogy e mozgalomhoz csatlakozni és azt erejéhez mérten támogatni senki sem fog késni. A művelt, erős és hatalmas nemzetek pél­dáját kövesse végre a magyar társadalom ily irányban is. E magasztos célra irányuló munkában ért­sünk egyet mindnyájan, egyért: „A Hazáért!“ — Mai számunk hat oldalon jelent meg. Michael Angeló által ültetett ciprusfákkal, a melyet a magyar állam megvásárolt bizonyára a Szépművészeti Múzeum számára. A tehetségek, a lelki nagyság, a szív és a jellem magasztos összhangja teremti meg a rendkívüli egyéniségeket és nekik nem kell akarniok, hogy kiváljanak, ők gyorsan kinő­nek a sorból és emelkednek a többiek fölé, de sohasem az akaratuk, hanem ^ kiválósá­gaik révén. A művész lelket meg kell érteni, mint meg­érti a műértő azt, milyen külömböző nyelven beszél hozzá egy olaj, — vagy vizf'estmény is, hogy a téli tájon a fehér, a tavaszi képen a friss zöld dominál, vagy épp úgy megérti a zeneértő hallgató és tudni fogja, hogy egy mélabus zenekari műben mily nagy szerepe van a gordonkának, a harci zenében a trom­bitának és az égi jelenetekben a hárfának, hegedűnek, vagy a flótának. Pedig mennyi titka, mennyi csinje van már csak maguknak a színeknek. Arra csakugyan születni kell s talán egy egész élet kell ahhoz, hogy mindent megtudjon érteni és fel tudjon fogni, hogy beavatottja legyen a festő öntudatlan érzékének. Úgy van, minden művész és Íróknak fejlet­tebb és előbbre van az esztétikai érzése mint az esztétikai gondolata. Ki ne érezné a ter­mészet szépségét, de a kinek az igazi érzése Helyi és vidéki hirek. — Polgármesterünk és rendőrkapitányunk kir. biztosnál. Rudnay Béla kir. biztos még a múlt hét elején igen szives hangú táviratban arra kérte dr. Zádor János polgármesterünket, hogy Iíálló Antai rendőrkapitányunkkal keresse fel e hó 20-án, kedden a főváros középponti városházáján levő hivatalos helyiségében. Mint­hogy ez a látogatás városunk polgárságát méltán érdekelheti, következőkben adhatunk róla számot: A királyi biztos erre a napra nem csak Vác, de a vármegye többi rendezett tanácsú városainak polgármesterét és rendőr­­kapitányát is magához kérte. Mindannyian meg is jelentek s Gubody ceglédi polgármester után került a sor dr. Zádor János polgármesterünkre, ki háromnegyed órán át volt a kir. biztosnál. Rudnay előzetesen a város viszonyairól, pót­adójáról, kulturális kiadásairól, utairól infor­­máltatta magát s kijelentette, hogy semmiféle törvénytelenséget nem fog kívánni, csupán arra kérte polgármesterünket, hogy a rend­hely reállitásában neki segédkezet nyújtson. Azután az önként befizetett adókról esett hosszabban szó s kérdést tett dr. Zádorhoz, hogy Vác város mily álláspontot foglalt el a kormányra nézve eme fontos kérdésben. Pol­gármesterünk kijelentette, hogy tanácsi határo­zatból nem fogadják el azönkéntbefizetett adókat s őneki lelkiismereti meggyőződése,hogy nemhogy kiszolgáltatni,de még beszedni sem szabadazadó­­kat, melyekre különben országgyűlési és várme­gyei külön határozatok — a fennálló törvényeken kívül — vannak. A királyi biztos kijelentette, hogy nem követeli, se nem parancsolja, de nagyon kéri a polgármestert, kogy az önkéntes adókat elfogadására valami formát találjon, mert az államnak fizetési kötelezettsége kívánja, hogy az adók jó bej'olyj^n. A polgár­mester közölte, hogy ez csak az esetben lehet­séges, hogyha őt a polgármesteri székből eltá­volítják. mire Rudnay kijelentette, hogy ezt semmikörülmények közt nem teszi, mert neki első kívánsága, hogy a régi tisztikart megtartsa állásá­ban. Polgármesterünk tiltakozott az ellen, hogy a váci főszolgabiróságot Almási Károly egyszerű előterjesztésére városunk kereskedelmének és meg van hozzá, az gondolkodik felette s be­szélni róla nem képes. Állandó kiállítás van mindig a „Könyves Kálmán“ könyvkiadó vállalatnál. Legújabb in­tézmény az „Uj művészi szalon“ a kecskeméti utcában. Ezek szép művészi kivitelű dolgok ; ke­vés kivétellel valamennyi magyar művész művé­vel képviselve van ott. De nem csak minálunk, hanem már Afri­kában Alexandriában, a napkeleti civilizáció hajdani középpontján is most rendezték az első nyilvános képgyűjteményt. Debrecenben, Szegeden s már több helyen az ország nagyobb városaiban valamely kitű­zött humánns cél_ érdekében rendeztek szép kulturális kiállításokat. Talán a mi szerény kis városunk műértő, műkedvelő közönsége is bizonyos összetartás­sal, mondjuk, közös akarattal rendezhetne (hisz alkalmas helyiségünk lenne) ha nem is művészi színvonalon álló, de bizonyos egyéni diletantizmusokon alapuló s inkább a magas­­sabb nivón levő kézimunkakiállitással kapcso­latos festmény és rajzkiállitást. Ez senkinek anyagi áldozatába nem kerülne, egy kis fáradság révén biztosítva lehetne úgy az anyagi, mint az erkölcsi siker is. Bentze Margit. I iparának kárára Vácról elvitték, mire a királyi ! biztos azt a választ adta, hogy hajlandó most is visszaküldeni a főszolgabiróságot Vácra, ha garanciát vállal arra nézve, hogy a polgárság támogatni (!) fogja az uj tisztikart, a mit ter­mészetesen nem ígért meg a polgármester, a ki kijelentette, hogy csak maradjon hát a fő­­szolgabiróság Rákospalotán, vagy Újpesten, a hol egy cseppet sem lesz jobb dolga, mint volt Vácon, majd a törvényes rend helyre­állta után vissza fogják azt hozni Vácra. Szó volt március 15-ikének megünnepléséről is s a királyi biztoshak azt az intézkedését, hogy szónoklat tartását eltiltotta, a szólásszabadságra és az ünnepet rendező városi tanácsra sértő­nek mondotta polgármesterünk. A királyi biz­tos azzal mentette intézkedését, hogy a rend­őrkapitány a rend meg nem zavarására sze­mélyesen garanciát nem vállalt, ezért kellett igy intézkednie, mire a polgármesterünk meg­jegyezte, hogy jól ismeri Vác város polgársá­gát, ő saját személyében, vagy maga a városi tanács a garanciát elvállalta volna. Végül is­mételten kijelentette Rudnay kir. biztos, hogy éppen a rend érdekében kívánja a régi tiszt­viselők megmaradását, ámde az önkéntes adók elfogadására valami módot kell találni. Pol­gármesterünk után Maximoincs szentendrei polgármester következett s azután jöttek sor­rendben a városok rendőrkapitányai. Kálló Antal rendőrkapitányunkat a kir. biztos dél­után fogadta s minthogy Kálló későn tért haza Vácra, az ő kihallgatásáról csak a jövő számunkban referálhatunk. — Március 15-ike Dunakeszin. Dunakeszi község hazafias közönsége lelkesen ünnepelte március idusát. A községet fellobogóztók, reg­gel nyolc órakor a római kát. templomban Révész István pápai kamarás-plébános tartott ünnepi istentiszteletét. Áz istentisztelet után az ünneplő közönség a kát. kör helyiségébe vo­nult, a hol az iskolás gyermekek ünnepe folyt le. Itt Bazsanth Vince főtanitó megnyitó be­széde után Pongrácz Antal tanító tartott ha­zafias szép felolvasást március idusáról. A gyer­mekek szavalatokat adtak elő és hazafias da­lokat énekeltek. Az ünnepély Révész István plébános szép és lelkesítő beszédével ért véget. Este hét órakor a polgárság ünnepe a Füg­getlenségi Kör helyiségében folyt le százakra menő közönség jelenlétében. Itt Nagy Géza elnök megnyitó beszéde keretében tudomá­nyos tanulmányokon alapuló felolvasást tartott, majd Bohunka Lajos szavalta el nagy hévvel a Talpra magyart, Ruthart János és Perlaki Vilmos szavalatai után Hajnal Jenő ünnepi beszédet mondott, melyet gyakran szakított félbe az ünneplő hallgatóság tetszésnyilvánítása. Még több hazafias szavalat volt és a Himnusz, a Szózat és Kossuth-nóta eléneklése után az ünnepély véget ért. — A főszolgabirói hivatal Újpesten. Mint értesülünk, a Palotára helyezett járási- főszol­gabiróságot ismét máshova helyezik — még pedig Újpestre. A váci takarékpénztár — mely­nek egyik palotai házában lett elszállásolva a szolgabirói hivatal — kilakoltatási kérvényt adott be az újpesti járásbírósághoz. Ha a já­rásbíróság a kérelemnek helyt ád, úgy a hi­vatalt átviszik Újpestre a községházára. És az lesz a legmegfelelőbb helye is, mivel az új­pesti községháza már régen — a hajléktala­nok menhelye. Itt jegyezzük meg, hogy a szol­gabirói hivatal részére szükségeltetett bútor­zatokat Zsoldos János főjegyző bocsájtotta rendelkezésre. A szolgabirósági teendők elvég­zésére pedig kirendelte Berényi Antal és Boda Aladár jegyzőket, Kányi János végrehajtót és Berecz Antal dijnokot. Zsoldosnak Kristóffy

Next

/
Thumbnails
Contents