Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-03-07 / 19. szám
u2 kodni, miként a város polgársága. A pénzügyi bizottság becsapta előttük az ajtót: nem kell közgyűlés! De ezzel a bizottság minden erkölcsi és anyagi garanciát magára vállalt — önkénytelenül. Mert igy, vagy úgy el kellett volna dőlnie a kérdésnek, hogy mi legyen a lelkiismeretes tisztviselőkkel. Egy mindenre kész kormányhatalom fog rajtunk uralkodni, melynek fülébe hangzó jajgatásunk lesz a legédesebb zene, annak hangjai tartják majd őket a hatalmi polcon, annak hangjai kíséretében férkőznék közelebb a tűzhöz, fentartójukhoz, a diasztiához. A szólás szabadság nemcsak a város közgyűlési terméből fog kiűzetni, de a társas életben is korlátozva lesz, egy elejtett szó elég lesz arra, hogy a politikai vétségnek, vagy bűntettnek minősíttessék és érte a börtön nedves falai között a hideg földön elmélkedhessünk a hazáról. Nyomdánkban egy rideg alak fog tartózkodni és kérlelhetetlenül kitörül minden a szabadságra emlékeztető vonatkozást. Ma még a szemétdombon, a lebujokban élnek azok az elzüllött es a társodalomból kiközösített alakok, a kik az abszolutizmusban urak lesznek felettünk és majdan lesik szavunkat, hogy besugásaikkal érdemeket szerezzenek. Nem lehet elég sötétnek festeni a jövőt, hogy hű képet adjunk róla, — itt az idő tehát a készülődésre, hogy az a legmagasabb helyről kilátásba helyezett nyomor és szenvedés vértezve találja az országot, mihamarább visszaszálljon azokra, a kik okozták. A nemzetnek minden tisztességes fia kell. hogy egyesüljön a magyar szabadság és alkotmány védelmében, szenvedjünk együtt, hogy majdan együtt élvezhessük a győzelem örömét. A város pénzügyi bizottsága mégis kimondotta, hogy ráér. A város tisztikaráról önkénytelenül levette minden lelkiismereti terhet. Tisztviselők ! Soha egy követ nem hajítunk rátok ténykedésekért. A bölcs pénzügyi bizottságnak legyen elég erkölcsi ereje a közel jövő minden baját, búját magyarázat és kertelés nélkül önérzetesen viselni ! Helyi és vidéki hirek. Az elapadt jókedv. Az idén szokatlanul hosszú volt Karneval őfenségének uralkodása. De ba figyelő szemmel nézük át a korát és száraz történetiró tollal akarjuk megírni az idei farsang történetét, szomorúan kell konstatálnunk, hogy unalmas és sivár ... A báltermekben szól a cigány, járják a párok, ragyogók, csábítók a női szemek és — tudja Isten! — jókedv még sincs sehol, sehol . . . A mikor a lélek levetné a hétköz gondjait és csak a jelennek élne, a mikor az a legfontosabb az ember előtt, hogy: Csak egy kislány van a világon — ez az idő elmúlt és ha a mai fiatalság táncba is kap, ezt nem a táncért magáért teszi, de ezer mellékgondolat cáfol rá a lelkében, ha olykor-olykor fel is rikkant, hogy nagyon unalmas ne legyen : Sose halunk halunk meg! ... A vidámság fejedelme lassan megváltoztathatja a szellemes csörgősipkát penéskes vaskalappá és próbálja meg, ha modern uralkodó, világítson be valami Röntgen lámpással egy bálterembe. Nézze meg, mit rejtenek a ruhák és vizsgálja meg, mit rejtenek a táncolok testei . . . A test törődött és rokkant, a lélek és szív unott, fáradt, csüggedt; ezért apad el azután az igazi jókedv forrása és ezért van az, hogy minél hosszabb a farsang, annál szürkébb, egyhangúbb és unalmasabb. A XX. század gyermeke fáradt és kiélt, bárha még 20 év se nyomja vállát. Váci fi i h l a 1 — Ivánka Pál nyolc község díszpolgára. Csak az igazság érzete adhat erőt ahhoz a szép ünnepléshez, melyben nap nap után Ivánka Pálnak, a váci járás főszolgabirájának része van. Hétfőn a váci járásnak nyolc községe adta át azt az elismerést neki, a minél nagyobb és szebb kitüntetés polgárt nem érhet: a díszpolgári oklevelet. Ácsa, Csővár, Galgamácsa, Galgaggörk, Vácrátót, Váckisujfalu. Zsidó, Püspökszilágy községek jegyzői, birái és lakosaiból álló küldöttség jött be Vácra s a Kossuth-nótát énekelve vonult Ivánka dunaparti lakásába. Mindegyik község akkor, midőn a hatalom a főszolgabíró üldözését kezdte meg, szemközt helyezkedett az abszolutizmussal és Ivánka Pált díszpolgárává választatta. Az öszszes küldöttségek szónoka Margócsy István acsai evangélikus lelkész volt, ki magasztaló szavakban emlékezett meg Ivánka magyar emberhez illő, hazafias ténykedéséről, melynek elismerésekép átnyújtották a községek díszpolgári oklevelét. A volt főbíró a ragaszkodásnak és tiszteletnek eme látható elismerő jelét, a díszpolgári oklevelet megható beszéddel vette át. Kijelentette, hogy tettét nem bánta meg, sőt lelkesen fog harcolni továbbra is a nemzeti ügy diadala érdekében. A kitartásra s egyesülésre buzdította a községeket és képviselőit, mert, mind mondá, a kitartással minden magyar embernek érezni kell, hogy győzni fogunk. Mint értesülünk, Ivánka beszéde jó talajra is hullott, mert az abszolút hatalomnak a váci járás számos községe kemény dió lesz s csak fegyveres erővel lesz képes hatalmát fentartani és erőszakos, törvénytelen rendeletének érvényt szerezni. — Itthon. Nagy Sándor püspökuradalmi gazdasági tanácsos Abbáziából, hol hosszabb időt töltött, jó egészségben, régi munkakedvvel tegnap hazaérkezett. — A szegénykonyha ebédei. A vöröskeresztegylet által fentartott szegénykonyháról a következő statisztikát kaptuk, mely szomorúan beszél a városban lakó szegények nagy számáról : Egy hónap alatt, január 25-től február 24-ikéig kiszolgáltattak a szegénykonyhán 2638 ebédet. Felhasználtak ehhez 130 darab kenyeret, 1240 liter lisztet, 94 liter babot, 270 zsemlyét, 71 liter rizst, 15 liter tarhonyát, 24 kiló húst, két őzet, 9 liter darát, 58 gomolya túrót, 50 kiló zsírt, több zsák burgonyát és nagy mennyiségű káposztát. — Vakok ügye. Herodek Károly a vakok budapesti nevelő-intézetének igazgatója, felhívást tesz közzé. A felhívás szomorú hangon hasonlítja össze a mi viszonyainkat a külföldével, ahol gazdag alapítványok gondoskodnak a tanköteles vakokról. Hazánkban a tanköteles vakok száma 1200-at tesz ki s ebből a tekintélyes számból alig 200 részesül nevelés-oktatásban. Másként pedig e szerencsétleneken, mint nevelés-oktatás által az emberi tudomány és humanizmus segíteni alig, vagy éppen nem képes, nevelés-oktatásunk pedig költséges. Herodek ezért felszólítja az ország vezető embereit, hogy gondoskodjanak a szegény világtalanok ügyéről. — Egy gyorsvonattal kevesebb. A Budapest és Bécs között közlekedő délutáni gyorsvonat, mely eddig egy óra 45 perckor indult a nyugati pályaudvarról Vácra két óra 14 perckor érkezett és hat óra 35 perckor érkezett Bécsbe, május elsejétől kezdve 75 perccel később, azaz délutáni három órakor indul a nyugati pályaudvarról és pontban, hét órakor érkezik Bécsbe. Ez az uj vonat a Budapest és Bécs közötti utat 50 perccel hamarább teszi meg, mint az előbbi. A gyorsvonat Vácon nem fog megállani. — Ripka Ferenc kitüntetése. A város villamos művének tárgyalásában első naptól kezdve a Ganzcéget Ripka Ferenc igazgatósági főtitkár Képviselte. Ripkát, a kivel csak érintkezett, előzékeny, úri modoráért mindenki megszerette s általános a nézet, hogy az ő előzékenységének sokat köszönhetünk, hogy ma az ország egyik legszebb s a mi a fő: legolcsóbb villamos műve Vácon áll. Grófpüspökünk előtt is nem egyszer megjelent Ripka főtitkár s a főpásztornak is volt alkalma Ripka Ferenc kedves egyéniségével megismerkedni. A város elismerésén kívül mást nem adhatott a főtitkárnak, grófpüspökünk azonban pápai kitüntetést szerzett neki a váci villamos mű létesítéséért s a váci székesegyház villamos berendezéséért. A Pro ecclesiae et pontifice érdemrendet kapta Ripka főtitkár, kinek kitüntetései közi, melyeket itthon és külföldi uralkodóktól kapott, ez az ötödik. Az érdemrendet ajószivű főpásztor személyesen szép beszéd kíséretében tegnap tűzte Ripka Ferenc főtitkár mellére. A kitüntetett főtitkár hálás szavakkal köszönte meg a grófpüspöknek kedves figyelmét.-- Az izr. leányegylet táncmulatsága. A váci izr. leányegylet, mely tudvalevőleg szegény iskolás gyermekek ebédjéről és ruházatáról gondoskodik, múlt szombaton este a Karián igen sikerült táncestélyt rendezett. A jótékonycélra való tekintettel teljesen megtelt a Kúria nagyterme, többen pedig megváltották jegyüket s igy igen szép jövedelmük volt a mulatságból. A sikert az is mutatja, hogy négyeseket két kolónban kellett táncolni s reggel már jó világos volt, mikor az utolsó, fáradt táncos párok is elhagyták az öreg Kúriát. Jelenvoltak : Asszonyok: Barcza Ágostonná, Beck Ignácné, Boros Jakabné, Biel Józsefné, Braun Ignácné, Bercell Józsefné (Verőce), Bogner .Jakabné. Farkas Józsefné, Holczer Dezsőné. Heidenfeld Árminná, Ulofszky Antalné, Juhi Béláné, Kemény Bertalanné, Kohn Ignácné, Kertész Józsefné, Körner Miksáné, Kohlmann Mórné, Komlós Sándorné (Budapest). Lengyel Zsigmondné, Neumann Kálmánná, Neu Samuné, Natonek Dezsőné, Priesender Árminné (Szokolya), Práger Árminné, Rosenfeld Mihályné, Susitzky Ignácné, ifj. Schmied! Adolfné, id. Schmiedl Adolfné, Schneller Miksáné, Szarnék Manóné, Sterner Albertné, Szegő Pálné, dr. Vágó Lajosné (Budapest), dr. Vadas Józsefné, Weinberger Jakabné, Weisz J. Gézáné, Weisz Jakabné, Zilzer Dávidné, Zilzer Adolfné. Leányok: Beck Fanni, Braun Flóra, Berczell Sári (Verőce), Drechsler Frida (Budapest), Franki Sári (Gyöngyös). Goldmann Malvin, Goldberg Rózsi, Hirsch Leona (Nyitra), Kemény Mariska (Budapest), Kohn Rózsi (Bajna), Körner Malvin, Kohlmann Olga és Etel, Lang Aranka, Neumann Jenny, Natonek Irma és Berta, Neu Sári, Neubauer Katica, Márkus Berta, Práger Jolán és Margit, Rosenfeld Fanni, Schneller Irén és Margit, Schmiedl Irén, Sterner Antónia, Weisz Rózsi, Weinberger Jolán. Felülfizettek : Dr. Holitscher Pál, dr. Nagy Ármin, dr. Lengyel Soma, dr. Bérezel Józsefné 10 -10 koionát. Komlós Sándor, Kral Imre, Zilzer Adojf, Zilzer Sándor, Hoffmann József, Priesender Ármin, Boros Jakab, ifj. Schmiedl Adolf, Kemény Bertalan, Reiszmann Gyula, dr. Vadas József, Szarnék Manó, Kohn Ignácné,' Goldberg Gutmann, Biel József, Schneller Miksa, özv. Weisz Mihályné, Farkas József, dr. Grósz Ármin, Lobi Ármin, Lőwinger Ignác, Lobi Dávid és fia, Feigl Ottó, Weisz és Berger, Spitczer József, özv. Ehrenfeld Miksáné 5—5 koronát. Aszódi Sándor, Murányi Ármin, Sik Miklós, Hauser Józsefné, özv. Weisz Józsefné 4—4 koronát. Hoffmann Jenő, Neumann Mór,