Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-12-19 / 98. szám

2

.Váci d i k la r

Hire k.

A Forgó—Preszly választás a vármegyén.

A november 12-én lefolyt megyebizottsági választást a kisebbségben maradt Forgó-párt rnegfelebbezte és azt megsemmisíteni kérte. A vármegye igazoló választmánya Rákóczi Pál és társai kérvényét gr. Keglevich Gábor elnöklete alatt csütörtökön tárgyalta és azt elutasította, dr. Preszly Elemér megválasztatását igazolta. Az igazoló választmány véghatározata igy szól:

A váci Választó kerületben az 1906. évi november hó 12-én megtartott választás eredményét a mely szerint törvényhatósági bizottsági taggá az 1902/7. évi időtartamra dr. Preszly Elemér váci lakos választatott meg, Rákóczi Pál és társai váci lakosok felebbezésének elutasításával megerősítjük, illetve dr. Preszly Elemér megbízatását igazoljuk. Indokolás : Rákóczi Pál és társai a választás megsemmisítését a következő okokból kérik, ü. m : 1. A választás napja legalább három nappal megelőzőleg közhírré téve nem lett. 2. a választás az 1886. XXI. t. c. 29. §-a értelmében három kerület, három szavazó helyiség és urna, de legalább két választó kerület alakításával lett volna megtartandó. 3 A választási elnök oly egyéneket tűrt meg a szavazó helyiségben, a kiknek a jelenlétét a törvény tiltja és ezek a felebbezők jelöltjére szóló szavazó lapokat egyes választóktól elvették és a saját jelöltjükre szóló szavazó lapok átvételére kényszeritették, azonfelül a megválasztott dr. Preszly Elemér a szavazó helyiségben pártirodát állított fel. 4. A választási elnök több izberi tett kijelentéseket az iránt, hogy dr. Preszly Elemér mennyivel vezet. 5. Bárdos Ernő városi fogai mazó és Borbély István állami aúyakönyvvezető-helyettes korteskedtek dr. Preszly Elemér érdekében. 6. Dr. Franyó István városi tanácsos hivatalos szobája a választást megelőzően

kétségbeesve panaszolta el, hogy miféle csapások szakadtak rájuk ama másfél év óta, hogy nem találkoztak. Az ura hosszú ideig tartott betegsége folytán elvesztette állását és csak most uj évtől foglalhatja azt a meglehetős jónak ígérkező hivatalt, a melyet végre sikerült elnyernie. De az még több, mint két hét. Egy fillér sincs a háznál. A gyerekek majd, hogy éhen nem vesznek, mert már sehol sem akarnak hitelezni.

A beteg szakadozott hangon tördelte az ő kétségbeesett panaszait.

Abban a szempárban, a melyben eddig a boldogság és öröm ragyogott, két könnycsepp jelent meg; ezt a könyben úszó két szemét rávetette az urára. Valamit kérdezett tőle, Lőrinc János megértette és egy pillantással felelt a feleségének.

— Nézd csak édes, fordult Erzsi az ő nagy beteg barátnőjéhez; nekünk most van fölösleges 40 koronánk, ha ezzel tán könnyithetnék zavarotokon.

Hát azt nem lehet leírni, hogyan fogadta ez a sir szélén álló beteg ezt az életmentő ajánlatot. Mintha minden szenvedésétől megváltották volna. Sirt, hálálkodott és végre ujjongott a koplaló, didergő magzatjai nevében.

— Köszönöm; rebegte Erzsiké, mikor végre újra az utcán volt az urával.

— Én is neked ezt a nagylelkű önmegtagadást. Mert most már nem vehetünk neked téli kabátot.

— Baj is az! Hordom a régit és ennyi az egész.

És hordta büszkén, boldogan azt az ócska léli kabátot. Kövér Ilma.

pártiroda és a választáskor kortestanya volt. 7. Bárdos és Borbély főkortesek a városi szolgaszemélyzet igénybevételével korteskedtek. 8. A megválasztott dr. Preszly Elemér atyja, Preszly Gyula dunagőzhojózási váci főnök a választás előtt heteken át bejárta az egész várost fia érdekében szállítási előnyök és adókivel ésnél nyújtandó előnyök igérésével. Az 1886. XXL t. c. 34. § a szerint a választás napja a kellő időben közhírré teendő. A törvényhatóságnak 1906. évi október hó 8-án 30603/1206. sz. a. hozott határozata a melylyel a választás napja 1906. évi november hó 12 éré tűzetett ki, a Vármegye hivatalos lapjának 1906. évi október hó 18-iki számában megjelent. De különben is, azt, hogy választás napja köztudomású volt, bizonyítja az a körülmény, hogy ez alkalommal 1312 választó közül 727, tehát a választók 5ő°;0-a leszavazott. Világos tehát, hogy a felebbezők első panasz-pontja semmi alappal nem bir. De nem bir alappal a második pont sem, a mely a választó kerületek beosztását a választásúd! követendő eljárással összezavarja. Azt a panaszpontöt pedig, hogy a szavazó helyiségben öl/anok is jelen voltak, a kiknek jelenlétét törvény tiltja és hogy ezek a szavazásra jelentkezett választókat a saját jelöltjükre szóló szavazó lapok átvételére kényszeritették, vizsgálat tárgyává tenni felesleges, mert az 1886. XXI, t. cikknek egyetlenegy szakasza sem tartalmaz oly rendelkezést, hogy a választási el nőkön, jegyzőn, bizalmi férfiakon és hatósági közegeken kívül a szavazó helyiségben más egyén jelen ne lehessen, sőt a 37. §. ama rendelkezéséből, hogy a szavazók neve nyilvánosan jegyzendő fel, az következik, hogy a szavazó helyiségben bárki jelen lehet és ez csak annyiban eshet korlátozás alá, a menynyiben a hely szűk volta, vagy a választás zavartalan menetének biztosítása meg nem-e«-' gedi. A mi pedig a szavazó lapok állítólagos kicserélését illeti, a vizsgálatot azért nem rendeltük el, mert konkrét esetek fel nem soroltattak és a bizalmi férfiak e címen kifogást nem emeltek A negyedik panaszpont valóságának vizsgálat útján való megállapítását szintén feleslegesnek tartottuk, mert ha a választási elnök tett is volna oly kijelentéseket, hogy dr. Preszly Elemér mennyivel vezet, ez a szavazó lapok beadása mellett történő választás eredményére befolyással nem lehetett. Az 5 -7. pont alatt a városi alkalmazottak korteskedései ellen emelt panaszok ugyancsak nem tehetők vizsgálat tárgyává, mert az 1886. XXI. t. c. egyáltalán nem tartalmaz olv rendelkezést, a mely szerint a tisztviselők a választási küzdelemben való részvételtől eltiltatnának. De különben is az 1886. XXI. t. c. 42. §-a szerint csak maga a választási eljárás panaszolható, illetőleg a megválasztott választhatási képessége ellen lehet felszólalással élni. A tisztviselők korteskedése pedig a választási eljárással összefüggésben nincsen. A mennyiben azonban a felebbezők azt tartják, hogy az illető tisztviselők fegyelmi, avagy büntető jogi vétséget követtek el, módjukban áll a megtorlást az illetékes hatóságtól kérelmezni. Végül a most felhozott indokokból annak a panasz pontnak a megj vizsgálása is felesleges, hogy a megválasztott atyja a fia érdekében korteskedett.

Mindezeknél fogva a választást a felebbezés elutasításával megerősítenünk és dr., Preszly Elemér megbízatását igazolnunk kellett. A véghatározat ellen 15 ngp alatt lehet az állandó bíráló választmányhoz felebbezéssel élni.

Lapunk legközelebbi száma tekintettel a karácsonyi ünnepekre nem vasárnap, hanem hétfőn, e hó 24-én fog megjelenni.

— Gossmann Ferenc székesegyházi kanonok. Szombaton délután a grófpüspök egy távirata jelezte Budapestről, hogy dr. Czettler Antal halálával megüresedett kanonoki stallum be van töltve, a király Gossmann Ferenc püspökirodai igazgatót székesegyházi kanonokká nevezte ki. A hir nem okozott meglepetést, régen tudják a városban, hogy Gossmannból előbb, utóbb kanonok lesz, de örömet keltett, mert egy tökéletes lelkipásztorra esett a püspök választása s utána a királyi kitüntetés. A székeskáptalan legfiatalabb kanonokja 1870. január 1-én született Soroksáron. 1894 ben szentelték pappá és Ceglédbe!celre került káplánnak, de már a következő esztendőben a püspöki aulába hívták be püspöki szertartónak. 1896-ban jegyző, 1897-ben tiszteletbeli szentszéki ülnök, 1899 ben szentszéki jegyző, 1904-ben pápai kamarás lett s múlt évben Balás Lajos helyét foglalta el mint a püspökiroda igazgatója. Az uj kanonokot mindenki mindig úgy ismerte, mint rendkívül mély vallásosságé papot, kinek a lelkipásztorkodás az öröme. Ezenfelül jószivűnek, jóindulatúnak, mit mindenki tapasztalhatott valahányszor vele érintkezett. A grófpüspöknek is egyik legkedveltebb papja, ki iránt szeretetét ismételten kimutatta, midőn az alig 37 éves irodaigazgatóját kanonoki kinevezésre a királyhoz felterjesztette. Az uj kanonok kinevezése úgy a városban, mint az egyházmegye papságában örömet keltett s vasárnap óta a gratulálok serege járja az aulát, hogy Gossmann Ferenc kanonok előtt jó kívánságoknak kifejezést adjon.

— A váci nőegylet gyermekfelruházási ünnepe f. hó 20-án, csütörtökön d. e. 11 órak' lesz az egyleti óvodában, a midőn is le gény iskolás gyermeket lát el az egy1

téli ruházattal. Ugyanakkor leszn szegényei között a váci szövő gátóságától ajándékozott ruházat,, osztva. Az ünnepre a tagokat és érdé., ez úton hívja meg az egylet elnöksége.

— Halálozások. Droppa Mihály nógrádverőcei nyugalmazott körjegyző, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, december 15-én ötven éves korában Szilasbalháson elhunyt.— Özvegy Kulnncsics Gyuláné, született Haader Cecilia úrnő/Budapesten az elmúlt héten meghalt. Az agg úrnő hosszabb ideig lakott Vácon s itt az úri körökben mindenki ismerte a jó öreg Cili nénit. Az elhunytban özv. Szilassg Ernőné édes anyját siratja. — Egy köztiszteletben álló polgártársunk, Hegedűs Sándor hűséges élete párját szakította el a kérlelhetetlen halál férje oldaláról. Neje, szül. Bacher Borbála élete 72-ik, boldog házassága 38-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése az ev. egyház gyászszertartása szerint nagy részvét mellett tegnap délután ment végbe. Az elhunytban Lampert Soma édes anyját gyászolja. — Ny. b!

— Olcsóbb villanyt kérünk! Múlt szerdai számunk vezércikkében kifejtettük, hogy 1907. január elsejétől a fogyasztó közönségnek joga van hét fillér ár helyett hat filléres egység árat kívánni a villamos világításért, mert a várossal kötött szerződés szerint ha az évi fogyasztás 200,000 kilowattot meghaladja, a következő évben már hat fillérért kapjuk a villamos áramot. E cikkünkre vonatkazólag Ripka Ferenc úr, a Ganz-gyár főtitkára a következőket Írja nekünk : Kedves Szerkesztő Úr ! B. lapjának f. hó 12-iki számában „Olcsóbb villanyt kérünk“ című cikkben néhány téves adat foglaltatik és arra kérem, kegyeskedjék azt megfelelő módon és megfelelő alkalommal helyreigazítani. A cikk ugyanis azt mondja, hogy: „Az ország legtöbb városában, hol vil-