Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-12-16 / 97. szám
Huszadik évfolyam. 97. szám. Vác, 1906. december 16. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény - Nyilttér sora 60 fillér. rosi mérnöki állás végleges szervezésére vonatkozó közgyűlési határozatot is, igy a mérnöki állás véglegesen betölthető. És a polgármester az elnöki székből dicséretet mondott Hiibschl Kálmán városi mérnökről, a ki otthagyta az állam szolgálatát, hozzánk jött, dolgozik ambícióval, lelkesedéssel a város hasznára. A vá-. rosatyák bolintgattak, majd meg igazán lelkesen éljenezték a jelenlevő Hübschlt. Dr. Freysinger Lajos a pénzügyi bizottság nevében toldotta meg a dicséreteket. Mindkét felszólalás pedig azért történt, mert a városi képviselőtestület erkölcsileg el van már kötelezve Hübschlnek, ha most pályázatot is hirdetnek a mérnöki állásra, csak a formának tesznek eleget, senki más nem lehet a város mérnöke, mint Hiibschl Kálmán. Ö A betöltendő állások. A városatyák talán azt hitték, hogy választások lesznek, azért jöttek el oly nagy számban. A közgyűlés most csak ép előterjesztést tett az alispánnak, hogy a mérnöki, állatorvosi, első és második adótiszti és iktatói állások betöltésére rendkívüli közgyűlést hirdessen. A közgyűlés maga részéről a kandidáló bizottságba dr. Galcsek Györgyöt és Révész Bélát küldötte ki. A választás valószínűleg januárban lesz. . . ■*- . A város földei. Drágább a megélhetés, olcsóbban veszik ki már évek óta a város földeit. Most megtörtént a csoda, a főjegyző arról tett jelentést, hogy a legutóbb megtartott árveréseken minden földet drágábban vettek bérbe, mint előző esztendőkben. Örömmel vette tudomásul a képviselőtestület, de legfőkép a pénzügyi bizottság, mely ugyancsak keservesen panaszkodott még nem régiben is az ellen, hogy a mit vesznek a várostól, azt olcsón veszik, a mit eladnak a városnak, azt drágán adják el. Berendelik a képviselőket! — Ne menjenek el a képviselő urak — szólt a polgármester azokhoz, a kiknek a közügyekből már ennyi is elég volt és távozni akartak, talán tárgyalhatjuk a tárgysorozat következő pontjait, melyhez a képviselőtestület általános többsége kell. Csak még két képviselő úr hiányzik a többséghez. Ki legyen az a két képviselő, hol teremtsék elő? Franyó Istvánban megmozdult a vér, otthagyta a zöldposztós asztalt, Bárdos Ernő is kabátba bujt s rohantak városatyákat keresni. Telt, múlt az idő, egy-egy képviselő jelenik meg az ajtóban. 55143 K 01 fillér. Most három tárgyat átugranak s jelentést tesznek arról, hogy a költségvetés egyes tételei kimerültek, átruházásra és előlegezésre van szükség. A nagy csatorna sok pénzbe került, kövezéshez követ vettek stb. 55143 korona 01 •fillérr*1 .■» kia.dás. »»»in* «lőre tervezték. A képviselőknek ehhez nem volt szavuk, mindent elfogadtak szépen. Kiutalványozták Bartoss Ferenc volt városgazda tiszti óvadékát, az 1905. évi közpénztári számadásoknál kitüntetett bevételi hátrá-Mindenre: igen! /Közgyűlés a városházán.) Vác, dec. 14. — Elfogadja a képviselőtestület ? — Igen, igen ! — Megszavazza a képviselőtestület? — Igen, igen ! Huszonöt tárgya volt a csütörtöki közgyűlésnek s mindenre igent mondtak a városatyák. Nem volt egyetlen egy felszólalás sem, a mint javasolta a polgármester, a tanács, vagy a pénzügyi bizottság, úgy fogadtak el mindent. Azt hinné az ember, hogy igy színtelen, érdektelen volt a közgyűlés. Dehogy! Voltak apró jelenetek, a melyek hivatalos eljárásba egy kis életet hoztak, megismerkedett a képviselőtestület a berendelt városatyákkal stb. Mindezekről szól a következő tudósításunk. A városi bizottságok. Népes közgyűlés előtt villanyfény mellett kezdte a referálást dr. Göndör főjegyző. Bejelentette, hogy az összes bizottságok mandátuma lejárt, tehát „választani“ kell. Hát bizony nem választottak, úgy tűnt fel, mintha kineveztek volna, mert a kinek a nevét valamelyik bizottságba felolvasta a főjegyző, azt szó nélkül elfogadták. A mérnök dicsérete. Bejelenti a polgármester, hogy a vármegye jóváhagyta, hogy a városházát kibővítsék s erre 100 ezer koronás kölcsönt vegyenek fel a ke- ! gyes alapoktól. Jóváhagyta a vármegye a vá- ! Apró tragédiák. I. Nóta cseng az ajkán, aranyos a kedve, vidáman csatangol, mint az arany lepke. Pedig oly különös semmi nem is történt: — csak egy legény mosolygott rá, csak egy legény szólott hozzá, előttük az imént. Dalos kis ajakán elnémult a nóta, gömbölyű arcáról tovatűnt a rózsa. Szegénynek a szive' úgy vergődik, reszket . . . — visszajövet semmit se szólt, s frissei kötött bokréta volt a kalapja mellett. II. Valahol egy ifjií boldogan mosolygva, — szeretlek, hű leszek, — isten szine előtt az esküvést mondja. Valahol egy leány — könnyei peregnek — halványan, áldással, egy régi esküvést mond el az Istennek. 111. Künn sötét az éjjel, ott benn félhomály van: — . . . valahol egy ember vígan mulatozik hangos tivornyában. Valahol egy asszony halaványan, félve, zokogva borul rá mosolygóan alvó két kis gyermekére. Nagy Vince. A Lucaszék. A babonás népszokások egész özöne veszi körül Luca napját, a mely december 13-ára esik. Luca (Lucia), kinek nevére van szentelve december 13-ika, a IV-ik században élt, vértanuságot szenvedett szűz volt, kit később a szentek közé soroztak. Zsenge korától kezdve a keresztény hitben neveltetett. Igen jámbor életű, jótékonyságot gyakorló nő volt. Minden örökségét a szegények között osztotta ki. Syracusában született. Atyjának halála után anyja, Eutychia, egy pogány fiatal emberrel akarta összeházasítani, de a terv Lucia ellenállásán meghiúsult. Ez az elhatározása lett sorsának megpecsételője. Az ifjú boszuból feljelentette Luciát a kormányzónál, hogy keresztény s a császár ellensége, mire Luciát, miután vallásához állhatos maradt, halálra szánták. Többféle módon próbálták kivégezni, de csodálatosképpen sértetlen maradt. Végre a helytartó maga metszette ketté egy éles karddal a torkát. LucaTnar.apság többféle foglalkozásnak védőszentje. Nevezetesen: a takácsoké, üvegeseké, kocsisoké, szíjgyártóké, szabóké, jegyzőké, Írnokoké s varrónőké. A katolikusoknál közbenjárását kérik: véihas, torokfájás, szemfájás, és ragadós betegségeknél. Sok mindenféle babonás szokás fűződik a Luca-naphoz. A sok közül ezúttal a Lucaszék készítéséről emlékezünk meg. A Luca-széket december 12-én este kezdik készíteni. Közönséges faragott kis szék ez, a mely minden parasztházban található. Ezen, mindennap valamit dolgozva, egész karácsony előtt való napig munkálkodnak, illetőleg a készítést úgy intézik, hogy éppen erre az időre készüljön el. Tehát 13 napig dolgoznak rajta, a hány nap Luca és karácsony között esik. A lucaszéket férfiak, nágyobbára legények készítik titokban, az istállóban, kamrában, vagy padláson akkor, a midőn senki sem láthatja. Mert a lucaszéket a házbelieknek sem szabad látnioK. Ha a lucaszék készítése alatt valami hibát követett el az illető, akkor életével lakói, mert éjféli miséről kijövet a boszorkányok széttépik. A lucaszéket készítője a karácsonyi éjféli mise alkalmával a templomba viszi úgy, hogy
