Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-11-25 / 91. szám

2

Váci Hírlap

talnokok. Az V. fiz. oszt. 3. fiz. fokozatából a 2-ikba : Czóbel Béla István és Szekendy Ferenc hivatalnokok. A VI. fiz. oszt 2-ik fiz. fokozatából az 1-be: Fabianits Elemér hivatalnok. A VI. fiz oszt. 3-ik fiz. fokozatából a 2-ba : Emerich László hivatalnok. Az altiszteknél kineveztetett Boros Endre állomás felvigyázó Lraktárnokká.

— Cházár András-önképzőkör Jalakult e tanév elején a siketnémák itteni intézetében. Az önképzőkör Vissi János tanár vezetésére bizottan különös céljául tűzte ki, hogy az intézetben tartani szokott ünnepélyekben maguk a növendékek is tevőleges részt vegyenek. Első Ízben a Rákóczi ünnepélyen, most az Erzsébet ünnepélyen szerepeltek a kör tagjai. A karácsonyfa-ünnepély alkalmával pásztorjátékot fognak előadni.

— Az egyetemi ifjak köréből. A váci egyetemi ifjaink legujabbi otthonában (Vásártér 1 sz.) uj élet van keletkezőben. Folyó hó 18-án választmányi ülés volt, a melyen sok szép eszme öltött testet. Újjá alakult a dalárda, melynek vezetőjévé Veder Károly tanárjelöltet választották meg. Összeállították a zenekart is, a melynek kérdése a kör megalakulása óta vajúdott; vezetője: Pertik Béla joghallgató. Házi sakkverseny rendezését is tervbe vették, ha ugyan akad elég jelentkező. A múlt év folyamán működött vitarendezőbizottságot is újjá szervezték, melynek elnöke dr. Kresák Pál lett, tagjai pedig dr. Knoblauch Rudolf és dr. Húgai Péter. Az első vitaestély — kizárólag a tagok részére — f. hó 25-én d. u. négy órakor lesz a kör helyiségében, a melyen az egyik alelnök: Per tik Tamás szigorlóorvos tart szabad előadást a venerikus betegségekről'

— Eljegyzés jótékonysággal. Hermann Ignác, a váci őrt. izr. hitk. elnök fia Hirschfeld Mayer léányát, Gizát f. hó 18-án_eljegyezte. Az eljegyzési ünnepélyen a hitközség aprajanagyja résztvett. mely alkalommal a váci szegény iskolás gyermekek részére szép összeget gyűjtöttek téli ruhára.

— A lovassági felügyelő Vácon. A hadsereg lovassági felügyelője tegnap városunkban járt. Báró Nagy ezredparancsnok az állomáson fogadta Rohn altábornagyot s azután a kaszárnyába mentek, hol a felügyelő vizsgálatot tartott.

— Kinevezések a földmivelésügyi minisztériumban. A földmivelésügyi miniszter Szilagyi Gábor számtisztet állásában végleg megerősítette, Novotny Károly számvevőségi dijnokot pedig díjas számgyakornokká nevezte ki.

— Rendeletek a munkásegyesületekről. A belügyminiszter rendeletet adott ki, melylyel szabályozza a munkásegyesületek vidéki szervezeteinek, fiókjainak és helyi csoportjainak üsyét. A rendelet intézkedik a megalakulás módozatairól, a tagok érdekeiről, a felügyeletről, az alapszabályokról. Egyúttal felhívja azon munkásegyesületeket, melyeknek szabályszerűen jóváhagyott alapszabályaik nincsenek, hogy alakuljanak meg, vagy ha a megalakulás megtörtént, az alapszabályokat 40 nap alatt terjeszszék fel a hatóságok útján a belügyminiszterhez.

— Régiségek a városháza épitésénél. A

városháza uj épületének százezer koronán való kiépítéséhez már hozzákezdett Hiibschl Kálmán városi mérnök. Először az udvar hátterében levő istállókat alakította át rendőrszobákká és börtönökké, azután lebontatta a régi tűzoltólaktanyát. Több méter mélységben most rakták le az Eszterházy-utca felé a városháza csatornáit s ezért nagyobb földmunkát kellett végezni. Az ásatások alkalmával több régiség került napvilágra így találtak néhány teljesen ép régi korsót, egy valószínűleg mozsárnak használt kőfejet. A régiségeket a városi múzeum vette gondozás alá. Megemlítjük itt, hogy ha a munkára alkalmas szép idő tart, akkor még az idén lerakják a városháza uj épületének alapfalait s tavaszszal fogják folytatni az építkezést úgy, hogy augusztusra az uj épület teljesen készen, már használható állapotban lesz.

odahozta nekünk a kert buja illatait ... A nyár szerelemre tüzelte a vért és a patakcsobogás, a békabrekegés, mind a szerelem hatalmát hirdette . . . Ugy-e, most is, hogy elfog a lelkesedés ?! ...

Leültünk a vízparton közel egymás mellett. Én már menni akartam, de te marasztottál. A karod a nyakamra fontad és a szemed leirhatlan, ellenállhatlan fényben ragyogott . . . Fejed a nyári éj bűbájától a mellemre hullott és ajkam az arcodat érte . . .

. . . Megcsókoltalak . . .

Az asszony halkan felsírt ágyában, bizonyítva, hogy férje elbeszélését ő is egész leikével kiséri.

— Ó, nagyon veszedelmes éjszaka volt az egy szerelmes párra, a melyben csókok mu* zsikája, ölelések suhanása kisértette meg őket és valami reszkető világításban a forró vérnek olyan kívánatosnak tetszett a bűn ! . . .

Átöleltem a nyakad és te rám néztél, vágytól ragyogó szemeiddel ... A kebledben tobzódtak az egymást űző érzelmek és hozzám simulva, kéjesen remegtél meg a karom ölelésére ...

Elvesztünk . . .

Lehunytad a szemeid, fejed odahullt a mellemre és mig sóvár karom a derekad szorította, a perzselő indulattól mámorosán montad a nagy magánosságban:

— Szeretlek, Jani! . . .

... És ajkaink összeforrtak hosszú, végtelen csókban, a karjaink öleltek izzó, emésztő ölelésben . . .

— Emlékszel, Rózsi? . . .

A tizenöt év előtti szerelmes éjszaka emléke kifárasztotta. Hosszabb szünetet tartott, a mi után gyorsabban és szárazon folytatta :

— Ez éjszakától kezdődik a mi Kálváriánk! Négy-öt hónapra rá nőül kellett menned . . . A szüléink nem igen segíthettek bennünket, hát mindjárt megismertük a szükséget . . .

Ó, a mi mézes heteink! ... A mi más embernek a boldogság netovábbja, mikor párjával hosszas várakozás, vágyakozás és epedés után egyesülhet, az nekünk lázas és keserves munkaidő volt és mi kétségbeesett szorgalommal, keserves munkával kerestük meg mindennapi kenyerünket és mikor homlokomon a fáradság verítékével tértem haza, sírva borultunk egymás nyakába — a mézes heteinkben... El kellett bujdosnunk idegenbe, a hol senki sem tudja, hogy a házasságunk gyümölcse korai lesz ... és mivel szegények voltunk, nem folytathattam tanulmányaimat.

Majd kis hajlékunk fölött is kisütött rövid időre a boldogság sugara. Nemsokára háromért kellett dolgoznom . . , Leányunk lett a kis Rózsika.

Az asszony sir és könnyezve mondta :

— Én szegény Rózsikám! ... ő már testvérkéi védő angyala ! . ..

— Igen . . . meghalt, szegényke ... és hosszú, hosszú ideig voltunk vigasztalhatlanok e csapás után. ügy tekintettük, mint az Isten büntetését, amiért — nem tudtunk várni! . . .

Megint szünetet tartott nehány percig, hogy annál indulatosabban fakadjon ki később. Keserűségével könnyíteni akart bánatos lelkén.

— Uj osztályparancsnok a huszároknál.

Furtinger Károly alezredes utóda már megérkezett huszárezredünkhöz. Csorba Ferenc huszárőrnagyot a kassai ötödik számú huszárezredtől helyezték át Vácra, ki az itt állomásozó osztály parancsnokságát már át is vette.

— Az állami tisztviselők vasúti igazolványa. A félárú vasúti menetjegy váltására már kiállított arcképes igazolványok a jövő 1907. évre idejekorán leendő érvényesítésük végett a magyar királyi államvasutak igazgatóságához már beküldhetők, legkésőbb azonban december hó 31-ig okvetlenül beküldendők. Azoknak az igényjogosultaknak, kiknek a folyó évben arcképes igazolványuk még nem volt, a jövő 1907 évre azonban ily igazolványt szerezni kívánnak, az igazolvány kiállítását ugyancsak a fent jelzett időben kell kérelmezniük. Különösen figyelmeztetnek az érdekeltek, hogy az igazolványok érvényesítése és az uj igazolványok kiállításáért lerovandó egy korona kezelési illetéket a vonatkozó kérvénynyel egy időben, de külön postautalványnyal, a melyen a pénz rendeltetése világosan közlendő a m. kir. államvasutak központi főpénztára címére (Budapest, VI., Andrássy-út 95. sz.) küldjék be. Bélyegjegyek fizetés gyanánt el nem fogadtatnak és a beküldőknek visszaküldetnek.

— Boreladások díjtalan közvetítése. A A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ azon szép eredményen felbuzdulva, a mit tavaly bornyilvántartó lapjai által elérni szerencsés volt, az újabb kiadást elhatározta. Ebből kifolyólag legközelebb felhívást küld az összes egyesületi tagokhoz és tudatja velük, hogy bornyilvántartó lapjainak kibocsájtását még a tél beállta előtt megismétli, miért is ó- és ujbor készületeket haladéktalanul jelentsék be az egyesület igazgatóságának. A „M. Sz. O. E.“ piost is, épp úgy, mint első alkalommal, a bornyilvántartó kimutatás kiadását hirdetni fogja a külföldi nagyobb szaklapokban, különösen Ausztriában, Németországban és Sváéban. Ez országok összes nagyobb kereskedőinek

Hát a másik csapás, a féltés ? ! . .. Tudod, Rózsi, minő csúnya szenvedelem a féltés ?! Ó, nagy átka ez az Istennek ! . . . megzavarja az ember fejét, elveszi a józan eszét, megbolonditja . . . Sokszor, igen sokszor megkísértett engem és valami úgy súgta a fülembe, hogy „amint egykor a vágytól űzve a te nyakadba borult, úgy dőlhet az asszony, amig otthon nem vagy, a más karjaiba is . . .“ Tudtam, hogy nem lehet igaz, de a lélekölő vitatkozás a gyanúval sok rettenetes éjszakámba került.

— Ó, Rózsi, Rózsi! — sirt fel az ember, — most nekem lehetne odahaza az első irodám ; te nagyságos asszony lennél, a szép, az ünnepelt Gádorné ; fogatunk lenne, estéket adnánk ; a boldogság ott lenne örökösen közöttünk . . . mig most ?! ...

Könyei egyre sűrűbben omlottak, hogy megakasztották a beszédben és néha fájdalmasan, szenvedve sóhajtott.

Az egyik gyerek nyöszörögni kezdett álmában, mire édes anyja lement ágyáról és szelíden betakarta. Majd odament férjéhez, megsimitotta fájó fejét és szelíden, csillapítón kérlelte:

— Hallgass már öregem, fölkelted a gyerekeket ! . . .

Gádor megcsókolta felesége jóságos kezét, aztán falnak fordult és az elcsigázott, testileg, lelkileg fáradt ember azonnal elaludt, hogy álmában élje tovább a tizenöt esztendő előtt elvesztett nyugalmat, boldogságot. Iksz.