Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-11-14 / 88. szám
Huszadik évfolyam. 88. szám. Vác, 1906. november 14. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény - Nyilttér sora 60 fillér. A megyebizottsági tagválasztás. Vác, nov. 12. A hétfői napot egy kérdés foglalta le: dr. Forgó Kálmán, vagy dr. Preszlg Elemér lesz-e az uj megyebizottsági tag. Bárha sejtették, hogy az utóbbi győzelme biztos, mégis e kérdés körül forgott az élet s a választás felért egy kis képviselőválasztással. Hogy is ne, mikor a legerősebb Gajáry-Révész választáson 900 szavazó szavazott le, azóta egyszer sem járult az urnához több 6—700 szavazónál, most pedig 727-en fordultak meg a városházán, hogy a két jelölt közül egyikre leadják szavazatukat. És ez a szám valoszinűleg nagyobb lett volna, ha nincs a nógrádi és a budapesti vásár, a hol iparosaink nagy része el volt foglalva. Ennél izgalmasabb, nagyobb megyebizottsági tagválasztás nemcsak Vácon nem volt, de aligha volt az ország bármelyik helyén is. Dr. Preszly Elemér győzött 231 szótöbbséggel, a mekkora nagy szótöbbséget senki sem remélt, de a mi mutatja, hogy mily rokonszenves az ő személye városunkban s csak titkos szavazáskor nyilatkozhatok meg az a nagy elismerés, melylyel viseltetnek az ő egyszerű kedves egyénisége iránt. Mindkét jelölt egyformán kedvelt a városban, mindkettőnek kívánták a megyebizottsagi tagságot, de ha választani kellett a nagyobb rokonszenv dr. Preszly mellett nyilat kozott meg, mint a hogy megnyilvánult a múlt választáskor, mikor dr. Preszly sokkal később, mint dr. Forgó, lépett fel s a mikor már a Balladák prózában. Daudet A.) II. A prae/eklus úr a zöldben. A praefektus úr hivatalos útra indul. Kocsis a bakon, inas, huszár hátul a „féderek“ felett, igy megy hintóján a praelektufe úr Combe-aux Fées-be, hogy részt vegyen a mezőgazdasági kiállítás díjkiosztásán. A „nagy“ útra szép, hímzett frakkját ölté föl a praefektus űr, fejére fényes claque-ot helyezett, lábszárait ezüst paszományosba bujtatta s oldalára gyöngyházmarkolatú diszkardot akasztott . . . Térdein piros chagrinbőrből készült irómappája pihen, melyre néha-néha bús pillantásokat veteget. A praefektus úr bús pillantásokat veteget piros chagrin bőrből készült irómappájára s arra a nagyszerű beszédre gondol, melyet majd Combe-aux Fées lakói előtt kell tartania: „Uraim! mélyen tisztelt polgártársak . . .“ Ám, bármennyire ráncigálja is szőke szakállát, bár húszszor is elmondja egymás után : „Uraim! mélyen tisztelt polgártársak . . .“ sehogysem akar még valami az eszébe jutni. Igen! semmi sem akar az eszébe jutni . . . Olyan meleg van ebben a hintóbán ... A déli nap sugarai sütnek Combe-aux Fées poros országútjára ... A levegő valósággal izzóan forró . . . és az útszéli fiatal szilfákon, melye. két egészen belepett a fehér por, ezernyi bogár diskurál egymással . . . Hirtelen felemelszavazatok nagy rísze dr. Forgó részére el , voltak ígérve, de igy is vele egyenlő számú szavazatot tudott elérni. A kilenc órakor kezdődött választási aktus külső képe különben semmi különösebbet nem tüntetett fel. Garantálta ezt dr. Freysinger Lajos elnök személye, ki az előirt formákhoz és törvényhez mindenkor a legszigorúbban tartja magát s a'vármegye ezért állítja mindenkor a legekszponáltabb helyekre. Helyettese dr. Morlin Zsiga volt, a választás jegyzője Tanács Géza, bizalmi férfiak Péterff'y Károly, Kurdi Bálint, Móczik József és Rákóczi Pál. A választás iránt való érdeklődést mutatja, hogy délig több mint 400-an szavaztak le s az elnök már akkor jegyezte meg szűkebb körben, hogy a kisebb szavazólapokból következtetve (a kisebb formájú fehér szavazólapok dr. Preszlyé voltak) dr. Preszly Elemér nagy többséggel vezet. Nem is volt ez kétséges- s csak az izgatta a kedélyeket, hogy mennyi lehet a szavazattöbbség. Kiderült ez öt órára. Négy órakor felnyitották a kopott urnát s küön rakták a Preszlyre és Forgóra esett szavazólapokat. A városháza tanácsterme teljesen megtelt érdeklődőkkel s fél óra alatt már tudták^ hogy a szavazattöbbség 20Ö-on felül van. Öt óra volt, mikor dr. Freysinger elnök az eredményt kihirdette: Leszavazott 727 szavazatra jogosult polgár, dr. Forgó Kálmánra esett 248 szavazat, dr. Preszly Elemér 479-et kapott s ő lett Gsávolszky József utóda a vármegyén. kedik a praefektus úr. Ott lent, a hegy lábánál, zöldelő tölgyet vett észre s ez mintha integetne feléje. Igen! a zöldelő tölgyes mintha inteegtne eléje : „Tessék csak, tessék csak ide jönni praefektus úr, sokkal jobban tanulhatja majd itt beszédjét , . Kétszer sem mondatja ezt magának a praefektus úr, leugrik kocsijáról s meghagyja embereinek, hogy várjanak, mig ő beszédét a zőldelő tölgyesben betanulja. A tölgyesben madarak énekelnek, ibolyák illatoznak s a pázsitot csergedező csermelyek öntözgetik . . . Ezek, mihelyt a praefektus urat ezüst paszományosában piros chagrin bőrből készült irómappájával megpillantják, mind valamennyien megijednek. A madárkák éneke elhallgat, a csermelyek nem mernek cserge dezni s a kis ibolyák elbújnak a fűbe ... És ez természetes is. Ez a kis világ sohasem látott még praefektust. Sürögve hallatszik hát a kérdés: „ki ez az előkelő, szép úriember, a ki itt nálunk ezüstös micsodában sétálgat?“ Közben elbűvölve a kis erdő csöndjétől és üdeségétől, letelepedik a praefektus úr a fűbe, frakkjának szárnyait ölébe lebbenti s fényes claque-ját egy mohos tövű fa alá, maga mellé helyezi. „Ez egy művész!“ mondja a szöcske. „Ments Isten! mondja a pirók, nem művész ez, hiszen ezüstös micsodája van ; biztosan valami herceg ő.“ „Biztosan valami herceg ő,“ mondja a pirók. Az eredmény kihirdetését hosszú és lelkes él jenzés követte, az elnök pedig megköszönte a polgárság nyugodt viselkedését, kijelentette, hogy a választásban a magyar alkotmányt leghatásosabban védő vármegye iránt való érdeklődését látja s hiszi, hogy az uj megyebizottsági tag, miként munkás múltja mutatja, ebben a sáncban az első sorokban küzdők közt lesz. Dr. Preszly Elemér nem volt jelen az eredmény kihirdetésénél. Lakásán keresték fel, hogy üdvözöljék s még azok is, kik ellene szavaztak, mert a baráti és más összeköttetés úgy kívánta, egyaránt örültek megválasztatásának. Helyi és vidéki hírek. Rákócziért. ólmos egekből, szállva, szitálva. Mély unalom a háztömegek közt és a szivekben. Mámor után jő régi szokásként, szürke, lesújtó józanulás is. Nincs őrömérzeL nincs diadalmas, mámoros óra ; mit a magyar nép szörnyű nagy áron meg ne fizetne. „Sem nem művész, sem nem herceg“ mondja egy öreg fülemüle-mama, a ki egyszer egy geész tavaszt a praefektus úr kertjében dalozott végig ... „Én tudom, ki ez az úr: ez az úr egy praefektus !“ És az egész erdő susogva mondja : „Ez az úr egy praefektus! Ez az úr egy praefektus !“ „Milyen kopasz!“ jegyzi meg egy búbos pacsirta. És kérdik az ibolyák: „Nem rossz ember?“ Felel az öreg fülemüle-mama : „Ments Isten!“ És az öreg fülemüle-mama megnyugtató szavára nótára gyújtanak a madárkák, megindul a csermelyek zsongó csobogása s a kis ibolyák kidugják fejecskéiket a fűből, mintha itt sem lenne a praefektus úr. Rá sem hederitve a zsibongásra, fohászkodva szólítja a praefektus úr a mezőgazdasági díjkiosztás múzsáját s irónját magasra emelgetve lendületes szavakban kezd dikciózni: „Uraim! mélyen tisztelt polgártársak . . .* Igen, igy kezd dikciózni a praefektus úr .. . Harsongó kacaj szakitja őt félbe s ijedtében megfordulva látja, hogy senki sincs körülte, csak egy nagy zöld harkály ül a kalapján s vigyorogva néz a szeme közé. A praefektus úr vállat von s tovább akarja folytatni beszédét, de a zöld harkály újra megzavarja őt s pár lépéssel tovább szökkenve kérdi tőle: „Mire lesz ez jó?“ „Micsoda ? ! Mire lesz ez jó ?“ kiáltja a praeíme elmúlt az ünnepi lárma, a lobogók mind sorra bevonva, szép. diadalmi ivek a porban. Messze vidéket, távoli földet lángra gyulasztó lelkesedés most már befér a kassai dómba. Őszi hideg szél söpri az utcát, csöndes eső hull
