Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-10-24 / 82. szám
így az ácsmunka négyzetméterenként, ha becsületesen készítik el 9'17 + 9'34 = 18'51 koronába kerül és ennek az oka a nemzetközi szociális túlkapások, mivel már az anyag- előkészítőire, az összes munkálatokra, fuvarokra súlyosan kiterjeszkedtek határtalan nyomásaikkal. Igaz, hogyha a vállalkozó panaszkodik, hogy nem jöhet ki munkájával, azt mondják, ne vállaljon olcsón. Igen, de ha a túloldalt kitüntetett anyagrészeket sem mellőzheti becsületes munkában, sem azokat olcsóbban be nem tudja szerezni, a vállalkozóknak be kell ismerniük, hogy a tőke-pénzes építtetni akarók nem hibásak, ha nem építtetnek, mert ha tőkéjűket pénzintézetbe helyezik el, az minden lelki és testi fáradtság nélkül meghozza a 3—4°/0 kamatot. Ha tehát építtet valaki, azért teszi, hogy legalább 1—2°/0-tel többet jövedelmezzen a tőkéje, mintha azt pénzintézetbe helyezi el és azért áldozza fel magát úgy házának felügyeletére, javítására és a lakókkal való vergődésre. Már pedig a vállalkozóknak be kell ismerniük, hogyha becsületes munkát akarnak előállitani, nem képesek a mai viszonyok között vagyis a fent kitüntetett árak mellett, oly jövedelmező házat építeni, mely a tulajdonosnak csak 3—4 °/0-ot is hozzon. Mert ha a bért akarja a kiadásaival szemben emelni, úgy a nemzetközi elemek ismét ház-uzsora dinen irgalmatlanul támadják a tulajdonosokat. Így kénytelenek a tőkések bezárni erszényeiket és az építkezéseket beszüntetik. Mert azt valóban nem kívánhatja senki sem, hogyha a munkaadó bojkott és sztrájkok között drágán felépitteti az ő házát, mintegy igy szóljon lakóihoz: „Most már csak foglaljátok el a házat és lakjátok azt ingyen; én kamatoztatni nem óhajtom a pénzemet.“ így tönkrejutna maga a ház ura, de kipusztulna mindenki; és akkor nincs munka, nincs kenyer többé! ... így érjük meg azt, hogy ha a mértékletesség kevés volt, be kell érnünk a semmivel vagy rövid életünket világvándorlással kell tölteniink s hazatérünk rongyosan meghalni; vagy öreg korunkban az itthon maradtak nyakára koldusfillérekből élősködni azért, mert a haza hasznunkat nem vehette . .. Ezek felett kell, hogy gondolkozzunk. És nemcsak gondolkodnunk, de ütött az utolsó óra, hogy immár cseleüedjünk is! Erősítsük uj alapunkat; keressünk magunknak oly egyéneket, kik ha meg is kérik megélhetési járulékaikat, de lelkiismeretesen meg is dolgoznak érte, akikben él még a lelki igazságnak némi csirája, kik még nem felejtették el az emberi lélekbe irt törvényt: „Ne kívánd a másét! Szeressed embertársadat, mint magadat! Istenért és hazáért!“ Ily egyénekkel a közrend helyre áll ismét, és az emberek nem fognak egymás ellen törni, henem karöltve küzdenek a nemesebb fejlődésért és igaz lélekkel súgják egymás fülébe atyáink bölcs szavát: „Imádkozzál és dolgozzál!“ A fent említett országos bajok orvoslása céljából a Magyar Építőmesterek Országos Szövetkezetének váci csoportja a központ felhívására 1906. okt. 2-án értekezletet tartott, mely alkalommal a következő határozatot hozta : Váczon, 1906. febr. 3. az épitőmunkások kimondották a sztrájkot és ezzel szemben kénytelenek voltak a munkaadók febr. 25-én a zárlatot egyhangúlag kimondani, mert a sok egyoldalú újabb követelések következtében a munkaadók semmi módot nem találtak a békés megoldásra. Ez e zárlat a mai napig is fennállt. Ugyanez alkalommal megalakult Vácon egy újabb munkás-szervezet „Keresztény szociális szervezek‘ címen. Ezen szervezetbe a jobb gondolkozást! munkások beléptek és a munkálkodókkal a városházán megkötötték a munkaszerződést s ezeknek a javarésze ma is hűséges tag és kielégítően viselik magukat. A M. É. 0. Sz. központi irodájának az országos munka-zárlatra vonatkozó határozatot oly képen fogadta el, hogy a fent említett velünk jó egyetértésben levő munkásokat megtartják, mint keresztény szerv, tagokat mind addig, mig a 3 évre szóló szerződésbe ütköző cselekményt nem követnek el. Ezekkel szemben a szerződést aláíró munkaadók még akaratukkal sem mondhatnák ki a zárlatot, mert szerződésszegést követnének el, s visszaélés volna a munkásokkal szemben, kik a nemzetközi szervezetet nemcsak a saját, hanem a mi érdekünkért is ott hagyták. A fő pedig az, hogy a váci hátóság és polgárság előtt 1906. márc. 1-én a Váczi Közlöny XXVIII 9. számának nyílt terében a szerződést aláirt munkaadók a szervezett kér. szoc. munkásokat helybeli állandó munkára biztosították. Ezen kér. szoc. munkás kkal szemben kötelezi magát az említett munkaadók szervezete, hogy azon órától kezdve, melyben az országos munka-zárlat kimondatik, a nemzetközi munkásokból nemcsak munkásnak, de még kér. szoc. tagok sorába sem vesz fel, hanem azokat minden tekintetben kizártnak tekinti. A fenti javaslatot egyhangúlag elfogadták és mint határozatot egyhangúlag kimondották; és a szervezet nevében a következő tagok sajátkezüleg aláírták, melylyel az országos zárlatot magukra nézve kötelezőnek elismerik: Vácz, 1906. okt. 2. Csuka János Fazekas Károly s. k. Wölcz Joachim s. k. Steidl Károly s. k. Cservenák Lajos s. k. Medve József s. k. Peidlpek József megbízva. első megbízott. Mihalovics János s. k. Szikora Ferencz s. k. Sáry Pál s. k. Englmajer König Ferencz s. k. Schwarcz Pál s. k. Kovács József megbízva.
