Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-10-10 / 78. szám
2 Váci Hírlap nyugalmát, nem tudott élni a tűzoltóság nélkül s csakhamar, előbb egy évnél, a folyó évben itthagyta szerettei után a legkedvesebbjét, a tűzoltóságot s halálával gyászt hozott bajtársaira. Tizenkilenc évig volt a testületnek buzgó tagja s mint ilyen tulajdonosa volt a 15. éves szolgálati aranyéremnek. Erős akaratú, ellenmondást nem tűrő, vasszilárd jellemű, alantasaival szemben néha talán túl szigorú is volt Millmann Géza, mint tűzoltó, de annál jobb szivű, bajtársaival jó barátságban levő szolgálaton kívül s a tűzoltói intézmény iránt áldozatkész a legmesszebb menő határokig. Bajtársai szerették őt, Vác városa pedig hálájával adózott neki mindenkor, mint a ki önzetlenül és becsületesen tölte be tisztét A midőn most arcképét leplezi le a Váci Önk. Tűzoltó Testület, emlékét átadjuk az utókornak, mi pedig, a kik őt ismertük, itt e kép előtt fogadjuk meg, hogy Millmann Géza nevére mindig tisztelettel és hálával fogunk megemlékezni! A beszéd után Täuber Ferenc parancsnok szívélyesen megköszönte a Testület nevében a közönségnek nem várt nagy és meleg érdeklődését s továbbra is kérte jól eső támogatását. Helyi és vidéki hirek. Szaporodunk. Az országos statisztikai hivatal közli az* az örvendetes tényt, hogy júliusban a természetes szaporodás és a házasságkötések száma Vácon növekedett. Az időjárás őszre fordul, a felhős égnek könyje csordul; a tájék csendes, mint a sir ; bubánatos maga az ég is és mégis I ' v ■ \ t. vigságot nyújt a fenti hir. Nem baj, hogy nincs temény a vágyban, nem baj, hogy szörnyű drágaság van s korunk a szenvedés kora; a fő, hogy julius havában, javában az emberiség szapora. Az emberiség főképp itten nem ül se tétlenül, se resten ; mint mondják a fenti sorok. És júliusban, szörnyű hőben, jó erőben megesküszik és szaporod. Nem tréfa az, hanem valóság, hogy mikor legszebbek a rózsák és julius van és meleg : a számok összeházasitnak, szaporitnak s a statisztika érzeleg. — Október 6. a főgimnáziumban. A fő gimnázium ifjúsága, mint minden évben, úgy az idén is megünnepelte a tizenhárom aradi vértanú emlékét. Bár 6-án szünet nem volt, de a hazafias tanárok nem mulasztották el előadás közben az ifjúság szívébe vésni, hogy őrizze meg mindenkoron a nemzet nagyjai iránt tartozó kegyeletet. A hivatalos ünnepet hetedikén tartotta meg az ifjúság a tanári kar jelenlétében. Először Kövesi Lajos vezető tanár intette az ifjakat, hogy a hazafiú érzelmeket semmi se irtsa ki a keblükből. Majd Szalay Károly „Az aradi Golgotán“ cimű költeményét szavalta Körner Jenő VIII. o. t. Ezt követte Nagy Vilmos VIII. o. t. alkalmi beszéde. „A tizenhárom“ Ábrányi Emil ismert költeményét Komáromi József VII. o. t. szavalta. Október 6-odikáról pedig Hetényi Pál VIII. o. t. olvasott fel. Végül Váradi Antal „Tizenhárom“ cimű költeményét szavalta linőbl Jenő VII. o. t. A főgimnázium ifjúsága hasonlóképen fogja megünnepelni II. Rákóczi Ferenc emlékezetét folyó hó 21-én tartandó önképző köri ülésén. Balás püspök a politikai békéről. Balás Lajos rozsnyoi püspököt a jó emléke ken kívül számos érdekszál fűzi a mi várovárosunkhoz. Meg is emlékezünk minden bennünk» t érdeklő cselekedeteiről. A király névünnepén a püspök vendégül látta székvárosa vezetőit s érdekes beszédet mondott, melyben a királyra üritvén poharát, a politikai békéről is nyilatkozott. Érdemesnek tartjuk a beszéd erre vonatkozó részét olvasóinkkal is megismertetni : Van a magyar nemzetnek egy drága kincse, mondhatnám talizmánja, mely egykorú nemzeti létünk s történelmünkkel s ez nem más mint minden igaz honfiúnak alkotmányunk hagyomány.s tisztelete és ragaszkodása. Sok megpróbáltatás érte már e nemzetet sok félreértés állította már szembe magyart a magyarral, apát fiával, testvért testvérével vallási, politikai s társadalmi kérdésekben, úgy, hogy méltán alkalmazhatták ránk egykoron: „Átok verte meg a magyart, mert az soha együtt nem tart!“ De egy tekintetben páratlanul áll nemzetünk Európa művelt népei között, abban t. i. bogy a midőn létének, fennállásának legbiztosabb alapja és védbástyája, nemzeti alkotmányunk akár kül-, akár belellenség által megtámadtatott s veszélyben forgott, mint egy szív és egy lélek forrt egybe ran?-, állapot-, párt- és valláskülönbseg nélkül. Fényes bizonyítékát találjuk ennek a közelmúltban lezajlott politikai eseményekben. Már-már azt gondoltuk, hogy reá borul hazánk egére az abszolutizmus árnyéka, a midőn mintegy varázsütésre égy táborbá láttuk tömörülni a nemzet jobbjait pártkülönbség nélkül s önfeláldozóan harco'ni, miért? nemzeti alkotmányunkért. Nem akarom a küzdelem részleteinek felidézésével fárasztani mélyen tisztelt vendégeim becses figyelmét, csak azt említem fel, hogy a tizenkettedik órában feltűnt hazánk egén a béke fehér zászlója s a zászlótartó nem volt más, mint ő császári és királyi Felsége, Magyarország apostoli királya. Sok tinta és papir elfogyott már annak vitatásában, hogy kinek az agyában íogamzottak meg a szerencsés kibontakozás feltételei, de azért — én legalább még nem olvastam — a király és nemzet között létrejött béke és egyetértés tulajdonképeni forrását. Engedjék meg tehát, mélyen tisztelt uraim, hogy rámutathassak nemzeti alkotmányunk védelmének apaságára. Nem másban keresendő az mélyen tisztelt uraim, mint apostoli királyunk alkotmánytiszteletében, a ki nem is ok nélkül vívta ki magának a nemzet legméltóbb elismerését, a midőn őt a legalkotmányosabb fejedelem megkülönböztetéssel illette s már életében történelmi alakká avatta. Eme legalkotmányosabb apostoli király, a reábizott népek s nemzetek valódi atyjának jólétére emelem tehát poháramat, a midőn azt kívánom: „Lelje népe boldogságán örömét, hir, szerencse ko^zorúzza szent fejét!“ — Uj megyebizottsági tagválasztás Vácon. Múlt év nyarán páratlan érdekességű megyebizottsági tagválasztás folyt le városunkban. Máskor alig volt érdeklődő szavazó, most egymás után járultak a szavazók az urna elé s bedobták dr. Forgó Kálmán, vagy dr. Preszly Elemér nevével ellátott szavazólapot. A választás eredménye meglepő volt : 301 szavazatot kapott dr. Forgó, 300-at dr. Preszly, egy szavazólapot nem tudtak elolvasni. Markovics Lázár elnök nem hirdetett ki eredményt, hanem az összes iratokat, a kétes szavazólappal együtt felküldte a vármegyére. Itt aztán az érdekes választás végigjárta a fórumokat, végül a közigazgatási biróságí elé került. A legutolsó helyen úgy döntöttek, hogy a kétes szavazólap dr. Preszlyé volt s igv szavazat egyenlőség állott be, de az elnök a választás után sorshúzással nem döntött, igy az egész eljárás semmis, miért is uj választást rendelnek el. A vármegyére megérkezett á közigazgatási biróság döntése s a vármegye hétfőn tartott közgyűlésében foglalkozott a váci megyebizottsági tagválasztással. A vármegye törvényhatósági közgyűlése november 11-ikére tűzte ki az uj megyebizottsági tagválasztást és a választás vezetésével dr. Freysinyer Lajost, helyettes elnöknek dr. Morlin Zsigát bízta meg. — A vármegyéről. A hétfőn tartott megyegyűléscn dr Krakker Kálmán hetedik aljegyzőt hatodik vármegyei aljegyzővé választották meg. A választás ellenjelölt nélkül történt. A gratulálok seregéhez mi is hozzáfűzzük jókivánatainkat! — A váci borok jó hire. Az idei bortermést illetőleg általános volt az a felfogás, hogy a bor nemcsak mennyiség, de minőség tekintetében is nagyon mögötte marad az előző évekéinek. Ez a jóslat a korán szüretelt termésnél tényleg valóra is vált, de a később, októberben szüretelt szőlőnél ép az ellenkezőjét mulatja. Szövetkezetünknél, hol a must átvétele a legnagyobb körültekintés és beható vizsgálat alapján történik, érdekes adatok merülnek fel annak minőségére vonatkozólag. A szeptember közepén szedett szőlő mustjának cukortartalma a 16 — 18 klosterneuburgi fok között ingadozik, a szeptember végén szűrött must már meghaladja a 19 —1912 fokot, az október elején szüretelt must pedig az idén minőségre nézve vetekedik az aszú borokéval, így Révész Bélának a sződi határban szüretelt mustja a 21 fok kiosterneuburgit, a város bácskai szőlőtelepéről október 7-én és 8 án szedett szőlő must pedig a 24'|2 klosterneuburgi fokot is meghaladja. Ez olyan rekord, a melyhez fogható még az 1903. évben sem volt, mely pedig tudvalevőleg minőségére igen jó bort hozott. A fentiekből világosan kitűnik, hogy szőllősgazdáink önmagukkal tesznek jót, ha a szüreteléssel —- még a mennyiség rovására is -- nem sietnek, mert a később szűre telt szőlő mustja minőség és ezzel kapcsolatban ár tekintetben is bőven kárpótolja a gazdát a mennyiségben ért veszteségért. Ha szőlősgazdáink e sorainkat megszívlelik s felszólalásunkkal nem késtünk el, úgy a saját hasznukra munkálkodnak, mert a váci borok régi jó hírnevét a késő szüretelés mellett rövid időn belül visszaállíthatják. — Egy nő huszáruniformisban. A huszár egyenruha hódit fenn és le.in. Titkos vádak ébrednek, ha egy-egy egyenruha jelenik meg az utcán s a női keblekben gyakran dobog hevesebben a kis szív annak láttára. A hölgyek eddig megelégedtek az uniformis látásával és eddig még nem igen jegyezhette fel a krónikás, hogy a kedvelt ruhát magukra is öltötték. Vácon történt meg a napokban. Gottlieb Fáni annyira megszerette az huszáruniformist, hogy egyik huszárőrmestertől kölcsönkérte s aztán este, mikor sötétedett, abba szépen felöltözött. Nagy büszkén feszitett az utcákon az egyenruhában, szalutált ide, szalutált oda s a cibil népség nem vette észre, hogy női személyt rejt az uniformis. Ez aztán fel bátorította Gottlieb Fánit s elment látogatóba a Hattyú utcába. Éppen vesztére. Akkor jött ki a csendőrlaktanyából Marschall őrmester, a kinek az álhuszár mosolyogva szalutált. De
