Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-01-31 / 9. szám
Váci Hírlap 3 Tóth Márton, Jeremiás István, N. N. 1 — 1 K, Hegedűs István, Hatala István, Krach József, Ambrus József, Janis Ferenc, Drevenyák Béláim, Alpári Károly, Plank Ferenc, Prazsák Jánosné, Parti Jánosné 40-40 f, Váradi János 20 f. Mindé szives adakozásért fogadják az Ipartársulat hálás köszönetét. Valamint Scheffer Andrásné úrnőnek a báli jelvények díjtalan elkészítéséért, úgy a vigalmi bizottságnak fáradságáért köszönetét ez úton is kifejezi az Ipartársulat választmánya. — A szegkonyhának legújjabban ismét akadtak pártfogó jóltevői, a mennyiben dr. Virter Lajos nagy-prépost 10 koronát, özv. Filo Pálné pedig 4 koronát bocsájtott a vöröskeresztegylet elnökségének rendelkezésére. A jó Isteni jutalmazza az adakozók nemes tettét. — Óvoda megnyitás. A váci nöegylet óvodájában az évi szünet véget ért és február hóval újból megkezdődik a tanítás. A nőegylet elnöksége ez utón értesíti a szülőket, hogy az egyleti óvoda (Budagesti-főút 5 sz.) február 1-én megnyílik. — Az egyetemi ifjak estélye. A „Váci Egyetemi Ifjak Köre“ mint már lapunkban közöltük, február 3-án tartja bemutatkozó hangversenyét. Az ifjak igyekeztek jó műsort összeállítani, hogy annak a jeligének melyet zászlójukra tűztek, megfeleljenek. Az estély műsora a következő lesz: 1.) Várföldi Elek „Jelige“ Révffi Géza „Rendületlenül“ Előadja a V E. I. K. dalárdája, 2.) Liszt Ferenc: Rapsodia XIII. zongorán előadja Tóth Ilonka. 3.) Melodráma „Petőfi a hortobágyon“ irta Váradi Antal zenéjét Kun László. Szavalja Simon Géza. Kisérik : zongorán Jakab József, hegedűn Freier Gyula, cimbalmon Kalencsik Kálmán. 4.) „Népdalok“ kísérettel énekli Dobó Katinka, 5.) Vonós négyes. Schubert „Lied ohne Wort' „A békák hangversenye.“ Előadjak ; Tóth László, Kovács Miklós, Késmárky Árpád és Schier Árpád. 6.) „Magyar nóták“ előadja a V. E. I. K. dalárdája. A hangversenyt tá ne követi. — Pézl bácsi halála. Ki ne ismerte volna a járásbíróság legöregebb kézbesítőjét, Pézl bácsit? Több, mint egy negyed századon keresztül hordta ő a biróság nagy bőrtáskáját a postára, meg a hová csak küldték vele. Az egész városnak közismert alakja volt az öreg. Mindenki csak „Pézli sógor“-nak hívta őt, mert majdnem mindenkivel ki tudta sütni a rokonságot. Egész emberöltőn keresztül szolgálta a járásbíróságot, a mire büszke is volt mindig s hangoztatta is, „hogy nem egy bírónak lépett ő már a nyakára.“ Pár éve csák, hogy nyugdíjazták Pézl bácsit, de anynyira megszokta az ő régi foglalatosságát, hogy nem volt képes élvezni sokáig szabadságát s mindig jobban és jobban megrokkant, mig végre vasárnap reggel 59 éves korában tüdőlob következtében meghalt. Temetése tegnap délután volt nagyszámú rokonsága- és a járásbíróság tisztikarának nagy részvéte mellett. — A cigányok Rothschildja meghalt. Rövid idő alatt a második nagy cigány-temetés volt tegnap: meghalt a cigányok leggazdagabbika a legkiválóbb cimbalmos. Szöllősi Béla. Ezen a néven kevesen ismerik s meg is magyarosította a nevét, mégis csak Szőrösnek ismerték. Érdekes vállalkozó kedvű ember volt. Banda Marcinál, Patikárusnál, Berkesnél játszott s mikor a szegedi árvízkárosultak javára nagy cimbalmosversenyt rendeztek, az első dijat 130 cimbalmos előtt ő vitte el Budapesten. Bár művész volt a hangszerén (a cigányok most is azt mondják, senki sem tudott úgy csárdást kihozni a cimbalomból) mégis az anyagi kérdések érdekelték legjobban. Gondolt merészet és nagyot és 1885-ben vett 30 forinton egy görhes, vak lovat s mást sem csinált, mint a Lukács fürdőtől a vendégek ruhásládáit fuvarozta naphosszat a vasúti állomásokra. Vállalkozása oly fényesen beütött, hogy nemsokára már két budai fiakker száma volt és 16 ló állott az istállójában. Mikor ebbe beleunt és szép summa pénze volt, beállott újra bandába s az öreg Csukának volt a cimbalmosa. De hogy a kis bőgőst megütötte a guta, megijedt és abba hagyta a cimbalmozást. Vett egy triciklit, azon járt, hogy lefogyjon a kövér ember. így állított be azokhoz a házakhoz, a hol cimbalom-órákat adott s sokszor megmosolyogták a hatalmas embert mikor küzködött a nehéz gépen. Ezentúl csak cimbalomórákat adott s mondják, hogy kitűnő tanító volt. Arra is gondja volt, hogy tanítványainak, főleg fiatal leánykáknak ne kelljen őt a csúf „Szőrös bácsi“ néven bivni, kérte a belügyminisztertől nevének megváltoztatását. Nagy paszsziója volt a tajtékpipa-gyüjtés. Egy-egy szép pipáért fél országot bejárta s most 43 darabból álló érdekes gyűjtemény maradt utána. A régi fegyverekhez is értett, azokat is gyűjtötte (ő maga azonban csak flóberezte a verebeket) s ez a gyűjteménye is értékes. Sokoldalúságát mutatja, hogy a lóvásárokhoz sokszor hívták, mert kitünően értett a lovakhoz. Megvagyonosodva vonult nyugalomba, azért az éjszakázásról nem mondott le. A kávéházban, mulatóhelyeken sokszor kitartott a bandával, de mégis legjobban szeretett lakodalmakba járni. Jól élt. Rövid szenvedés után hunyt el, egyetlen örököse nevelt fia: Szöllősi Sándor, a kis Csuka zenekarának jeles cimbalmosa és karmestere. — Előre került a farsangi naptárunkban felsorolt, mulatságok közül az ev. iskola javára tervezett jótékonycélu mulatság, melyet általánosan váci protestáns bálnak neveznek s a rendezőbizottság csakugyan olyan lázas tevékenységet fejtett ki, mintha tényleg bálról voina szó. Az előkészületekről úgy halljuk, hogy Fliegl kárpitos már napok óta azon fáradozik, hogy aKuria termének falait ezalkalomraolyan ünnepi mezbe öltöztesse, a milyenben már régen nem látták — a kik oda szoktak járni. Az is igaz hogy a kis Csuka bandája valami uj talp alá való nótát tanul — egy helybeli kedvelt zeneköltő hölgy legújabb szerzeményét, mely ez alkalommal kerül első bemutatásra. A rendezőség agilis tagjai pedig azzal dicsekszenek, hogy febr. 1-én tömve lesz a Kúria táncterme, mert annak hallatára, hogy mennyi táncos fia tál ember Ígérkezett most már olyan családok is készülnek ezen estélyre, kik eredetileg nem szándékoztak azon részt venni. Ezek után könnyen lehet, hogy az idei farsangi mulatságok közül majd csakugyan a protestáns bál lesz egyike a legcsinosabbaknak és legsikerültebbeknek. szövögyári sztrájk epilógusa. A múlt eszlendei szövőgyári nagy sztrájk egyik jelenetével foglalkozott a napokban a budapestvidéki kir. törvényszék. Fövény es Ferenc gyári munkás ugyanis a munkateremben megfenyegette ollójával Lobi Ármin igazgatót, ki neki felmondott és a gyárból elbocsátotta. A munkások társuk védelmére keltek s a sok összegyűlt keserűség miatt is sztrájkot kezdettek. A sztrájk véget ért, Fövényes pedig a járásbíróság elé került, a hol tekintetbe véve számos enyhítő körülményt, 14 napi elzárásra s 60 korona pénzbírságra ítélték. Az ügy felebbezés folytán a törvényszékhez került, mely Bánó József elnöklete alatt megváltoztatta az első biróság ítéletét. Kimondotta, hogy Fövényes tettét a feletti elkeseredettségében, hogy kenyerétől megfosztották s családja az éhségnek lesz kitéve, követte el tettét s ez sokkal enyhébben büntetendő. A törvényszék nyolc napi elzárásra és húsz korona pénzbírságra Ítélte Fövényest. — Megkárosított vendéglős. Ehmann Pál a Kúria bérlője 120 koronát adott Újvári Lajos szolgájának, hogy azzal egy adósságát fizessen ki. A szolga azonban jobbnak látta az ősszeget megtartani s vissza sem jött : megszökött. Mikor már messze túl járt a várostól, vették észre szökését s jelentést tettek a rendőrségen, kérve a hűtlen szolga letartóztatását. Kálló rendőrkapitány megkereste a szomszédos városok rendőrségeit, hogy Újvárit nyomozzák s ha rátalálnak tartóztassák le. — Nem emelik a postabélyegek árát. Általános megrökönyödést okozott az a szállongó hir, hogy a kereskedelemügyi minisztérium Hegedűs Sándor nagy eszméjét, a posta drágítását karolja fel ismét. Bizonyára közmegnyugvást fog kelteni az az értesülésünk, hogy a postadijakat nem emelik. A dijak felemelését a magyar kormány már azért sem tehetné, mert a nemzetközi postaegyezmény szerint a postadijak csakis a nemzetközi bizottság hozzájárulásával változtathatók meg, amihez a bizottság már csak azért sem hajlandó hozzájárulni, mert a postadijak megállapításánál nem a dijak viszonylagos értékére, hanem a díjtételek számbeli egyenlőségére vannak tekintettel, a mint ez minden, a nemzetközi postaszövetséghez tartozó külföldi állam bélyegeinél észrevehető. — A Váci hengermalom részvénytársaság lisztárai ÍOO kgrmként: Bnzaőrlemeny: Asztali dara A B szám 28_ l\ 6'J till. Asztali’ dara C szám 27 K 60 fill. — KirakfiaSt 0 «7.. 27 K 60 fill. - La.ívus. t i 26 k 6’-ÁL!: - E-sórtndu zsemiveiiszt 2- sz. 25 K 20 fii fim— Zseimyeliszt 3. sz. 24 K 00 till — Elsőrendű ken’ '>£=liszt 4. sz. 23 l\ 2) fid. — Közepkenyerúszt 5. sz 22 K 20 fin. — Kenyérliszt 6. sz. 20 K 40 fill. — Barnakeuvérliszt 7. sz. 18 K 60 till. 7a. sz 16 K 60 fill'. - 7s/t. sz 15 K 20 fül. — Takarmaiivuszt 8. sz 13 K 40 till. — Korpa finom F sz. 11 K 20 fül. — korpa goromba G sz. 11 k 20 till.— Ocsti 12 k 00 fill. — Konkoly 10 K 20 fül — Bükköny 14 K — fül. — Rozsőr]eraeny: 0 sz. 22 K 40 fill. — I. sz. 20 K 80 till. — Frl. 20 K — f. — II. sz. 19 K 20 till. - III. sz. 15 K 60 fül. — Fkl. — K - fii!. — Bkorpa 11 K 20 fül HIRDETÉSEK. Árverési hirdetmény. 902/1905. v. számhoz. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a váci kir. járásbíróságnak 1905. évi Sp 505/3. számú végzésével őr. Preszly Kleiner ügyvéd által képviselt Jakallovics tíj lila mint felperes részére Kolseliy 12«le mint alperes ellen 578 K követelés és járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt 1060 K-ra becsült ingóságokra a váci kir. járásbiróság V.' 555/1905. sz. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, alperes lakásán Dunakeszin, Iiösr.»éKl|rtz-tér leendő megtartására határidőül 1906. évi február lió 7-ik napjának délutáni 4 órája tűzetik ki, mikor a biróilag lefoglalt bútorok s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtó követelését megelőző kielégittetéséhez tartanak jogot, amennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és ez-H végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulírott kiküldöttnél vagy Írásban beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes batáridő a hirdetménynek a biróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Vácon, 1906. évi január hó 18-ik napján. Nxaák János, kir. bir.végrehajtó.
