Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-09-26 / 74. szám
2 Váci Hírlap Az elnök megnyugtatja Várót, hogy az irányban piár lépések történtek, a rendőrkapitány szabályrendeletet dolgozott ki a piaci rendtartásról, melyhez már csak jóváhagyás kell, Walla László nem sokat vár a hirdetett próbavágás eredményétől. A* orsz. gazdasági egyesület közel 300 ilyen próbavágást eszközölt, az már inkább irányadó. Most a mészárosok manipulálhatnak úgy, hogy esetleg a tapasztalatlan hivatalos személyek előtt még azt mutatják ki a próbavágásnál, hogy ők ráfizetnek mai viszonyok közt a mészárszékre. Holczer Dezső azt jelentette be, hogy ne tartson semmitől a bizottság és hozzon bátran be idegenből mészárost, az G 8 ezer korona előleget is kaphat a levágandó állatok bőrére. Az elnök indítványára megválasztották a bizottságot, melynek tagjai lettek : Ivánka Pál, Walla László, Péter Ifi/ Károly, Bodor Benő, Barát h János. Skála Ferenc. Haraszti Ernő és Bercsényi Dezső. Haraszti állatorvos szólalt fel azután s kijelentette, hogy vidékről kis mennyiségben húst behozni nem érdemes, mert három forint húsvizsgálati dij jár érte,/de ő, mint szakember a közönség érdekére való tekintettel szívesen kimegy a falura a levágott állat díjtalan megvizsgálására. Majd a próbavágatásról beszélt. Az elnök ezután berekesztette a vitát s kérte a jelenlevőket, hogy a további teendőket bízzák a megválasztott bizottságra. Ennek tagjai a legnagyobb lelkiismeretséggel fognak polgártársaik érdekében eljárni s hogy a húsdrágaság megszűnjék, minden erre vezető tépést meg fognak tenni. A próbavágatás eredményét bevárják ugyan, a hatóság intézkedései elé r.em akarnak vágni, de azután megkezdik a tárgyalásokat a helybeli mészárosokkal s ha ez. eredményre r.em vezet, azonnal idegenből hozott mészárossal hússzéknyitására fognak törekedni. A gyűlés közel egy óra hosszat tartott s utána kisebb körök alakultak, a melyek még sokáig vitatkoztak a szükséges rendszabályok- | ról s arról, hogy a bizottságnak mily lépéseket kell tenni a húsdrágaság megszüntetésére. Helyi és vidéki hirek. Cházár-ünnepély. Múlt számunkban jeleztük, hogy a siketnémák váci intézetének tanáritestülete f. hó 22-én jólészi Gházár András emlékére és tiszteletére társas vacsorával egybe kötött ünnepélyt rendezett. Az ünnepély vára kozáson felül sikerült. Az ünnepi szónok ez úttal Borbély Sándor igazgató yolt. Múlt számunkban jeleztük, hogy a szónoklatot Gácsér József tartja, de ő elhalaszthatatlan hivatalos dolgai miatt nem jöhetett el. Borbély Sándor beszéde mélyen áthatotta hallgatóinak lelkét, jólészi Gházár András emlékét és ti-ztetét szivükbe vésték. Bár a világ keveset tud róla, neve a történelem lapjain alig ismerős, korát tudásával, leikével, szivével mégis megelőzte. Nagy tudós, nagy emberbarát és nagy magyar volt. Életében sok csapás érte, bajaival küzködött, onnan van talán, hogy ez az érdemes ember az időben fel nem tűnt. De egyik nagy alkotása, a siketnémák intézetének létesítése örökre fenntartja a nevét, ezzel egyben egyéb nemes tetteit is. Hivatalosak voltak ez ünnepélyre az összes hazai sikernéma intézetek tanári testületé is. A kik nem jöhettek el, szívben és lélekben itt voltak. Hol táviratban, hol levélben üdvözölték az ünneplőket. — Gyűlés az iskolaszékben Iskolaszéki gyűlés volt vasárnap Bitesek István kanonok, egyházi elnök vezetése alatt, a ki bejelentette, hogy a volt leányiskolának vastraverzekkel való ellátása 6500 K., a Karolina iskolának pedig polgári leányiskolává történt átalakítása 1130 koronába került. Rózsahegyi Gyula kanonok figyelemre méltó beszéd keretében fejtegette, hogy a tanítók az öktátáá mellett nagyobb gondot fordítsanak a nevelésre, mi által reáészint a kontraszt, azon az alapon, hogy legtöbbször azzal szoktunk álmodni, a mit fantáziánk a képzetek hasonlósáva, vagy ellentétessége következtében összehoz. Szerkesztésük ezen elv mellett tökéletesen önkényes s igy méginkább áll az igazság, hogy álomfejtőnek és álmoskönyvek magyarázatainak hinni nem lehet. Ha néha-néha mégis beteljesedik a jövendölés, amelyet, az álomból fejtett ki az álmoskönyv, az csak azon tyúknak szemtalálásával egyenértékű, a mely egyszersmind vak is. Nem kell ahhoz sem álmoskönyv, sem Sibylla, sem ihlettség, hogy néha-néha egyes álmaink részben megvalósuljanak. Hisz annyi rengeteg sokat álmodunk, hogy nem is lehet csodálatosnak tartani, ha véletlenül egy beválik. A legjobb álmoskönyvnél is biztosabban meg tudja magyarázni a lelki, vagy testi betegeknek álmait egy okos és tapasztalt orvos. Máskor meg a tapasztalat, okos következtetés, egy kis előrelátással igen könnyű kihámozni a valószínű jövendőt. Ha a költő tapasztalja, hogy kedvese mindig hidegebb és hidegebb lesz iránta s egyszer azt álmodja, hogy hűtelen lelt, otthagyta s ez valóban be is következik, akkor ez egyáltalában nem csodálatos, sőt könnyű megfejtés. „Megálmodtam egy álomban Nagy hűtelénséged : Rózsás, piros koporsóban Láttalak volt téged . . .“ Az álmok tehát nem arra valók, hogy előre jelezzék az embernek a jövendőt; folyton működő lelki tevékenységeink folytatásai azok s úgy tekinthetők, mint alvás tartama alatt fellépő intenzív haliucinációk. méli, hogy a mit az otthon elmulasztott, az iskola pótolhatni fogja. Hosszabb vita után elhatározta az iskolaszék, hogy megkeresi a rendőrséget, miszerint legyen támogatója a gyermekek modortalan utcai viselkedésének korlátozásában. Az elnök jelentése szerint a beiratások a középvárosi iskolákban szép eredményt mutatnak, mig a felső és alsóvároson igen sok a kívánni v. ló. A hanyag szülők legközelebb megintetnek és ha ez sem használna, birságoltatni fognak. Az osztályok beosztásában némi változás történt, a mennyiben B. Potoczky Vilma tanítónő a középvárosi II. leányosztály vezetését vette át, mig Bartoss Amália tanítónő Zalánffy Gizella tanítónőt fogja helyettesíteni. Szarka József tanítót az egyházmegyei főhatóság állásában megerősitette. Mátay Emilia óvónőnek pedig 1905 — 1916 ik tanévre buzgó működésének elismeréséül 100 korona segélyt utalványozott, mig Bogányi Emilia és Mlinkó Margit kézimunkaianitónőknek abbeli kérvényét. hogy fizetésűk államsegélylyel egészdessék ki, pártolás alá vette és óhajukhoz képest 400 —400 korona államsegélyt fog számukra kérni. Több tandíj elengedés iránti kérvény letárgyalása után Béres Itnréné házmesternő kérelmének adott helyet az iskolaszék azzal, hogy havi 16 korona fizetését 30 koronára emelte. — Dr. Bartha György könyve. A szaklapok és a napisajtó nem régiben egy magyar filozófiai műről emlékeztek meg a szokásos sablonos dicsérettel, hanem megjelenését úgy üdvözölte, mint a Budapesti Hírlap kritikája az „igaz magyar filozófiának első dicsőséges kezdetét.“ Dr. Bartha György főgimnáziumunk tanárának műve ez Az alvás és álom, melyből vasárnapi és mai számunkban egy érdekes fejezetet közlünk. Bartha tanár könyvében a legelső, a mi szemünkbe ötlik, hogy tudósnak, laikusnak egyformán kedves és érdekes olvasmány. Filozófiai fejtegetéseiben foglalkozik lelki és testi világunk eme két sokat kutatott jelenségével s szórakoztat, tanít egyszerre. Nagy tudás, mély éleslátás sugárzik ebből a könyvből, mely a legkomolyabb kritikát kiállotta s legnagyobb dicsérettel került ki annak izzó kohójából. Régen ilyen munkát Írni hálátlan feladat volt, a könyvtárak poros polcain őrizték csak, ha ugyan megvették. Ma Bartha dr. könyvét úgy szólván elkapkodták s még a felületes napi sajtó is vissza-visszatér rá, idézi, szemelvényeket közöl belőle, mint egy érdekes, tanulságos olvasmányból. A mi példányok még Vácon vannak, azok Mayer Sándor és Rosenbaum Henrik könyvkereskedésében 2 K 40 fillér árban kaphatók. Jó szívvel ajánljuk a komoly gondolkodók figyelmébe a szegény filozófiai irodalom újabb nyereségét, a tudós tanár munkáját. — Nagy idők tanúja. Egy szorgalmas, öreg iparos polgártársunkat temettük el hétfőn délután nagy részvét mellett. Egészen halála napjáig dolgozgatott szíjgyártó mesterségében a 81 éves Czéber Ferenc. Ő volt egyike legöregebb iparosainknak és szavazó polgára Vác városának. Mint 48-as honvéd végigküzdötte a szabadságharcot és ott volt a komáromi vár kapitulációjánál. Egykori bajtársai közül többen kisérték ki utolsó útjára. — Nincs tornatanár. A minisztériumban még ez ideig nem döntöttek a fölött, hogy ki legyen a váci főgimnázium tornatanára. Halmi László igazgató ezért á tanártestület több tagját bízta meg a tornatanári teendők ellátásával. Az alsó osztályokban Kontraszti Dezső és Szkotniczky József tanárok, a felső osztályokban pedig Haris Béla rajztanár tanítják a tornát. Játékvezetők lettek az idén Miskolczi sen győztes lett az olimpiai játékon : mert az olimpiai győzőnek épen úgy, mint a holtaknak emléktáblát állítottak és dicsőítik.“ Szellemes leleményességével, mint a minőt a következő példa mutat, jó időre megszerezte magának a kiváló tekintélyt és egyeduralmat az álmok megfejtésének birodalmában: Mikor Sándor Tyroszt ostromolta és aggódott, mert az ostrom már nagyon sokáig tartott, egyszer azt álmodta, hogy pajzsán szatir (sz.atyrosz) táncol. Véletlenül Artemidorosz álomfejtő is ott volt a király kíséretében es úgy magyarázta az Almot, hogy a szatir (szatyrosz) szót sza-Tyrosz-ra (Tyrosz a tied, görögül) osztotta. A Király az álomfejtés hatása következtében heves ostromot intézett a város ellen s bevette. A középkorban a babona más irányt vett s a jövendőt másféle jelenségekből kezdték magyarázgatni. Mindazonáltal maradtak még mindig egész napjainkig modern Sibyllák és cigányasszonyok, a kik ügyes svindlizéssel és előrelátó körültekintéssel részint az előkelő körök babonás tagjait, részint a könnyenhivő nép fiait csapják be és ámítják el drága pénzért. X fiatalember belebolondul a szomszédaszszony lényába, de semmi módon nem beszélhet vele, oly gondosan elzárják előle. Kapóra jön egy cigányasszony, aki a kártyavetés művészete mellett még álomfejtéssel is foglalkozott, felbiztatja, hogy menjen át a szomszédba és a leánynak akármilyen álmát magyarázza úgy, hogy X fiatalember halálosan szerelmes belé s csak vele lehet boldog. A jámbor csalás valóban meg is történt és be is vált. Hát még az álmoskönyvek! Ezekben az álmok megfejtésének az elve részint a hasonlóság,
