Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-09-19 / 72. szám
Huszadik évfolyam. 72. szám. Vác, 1906. szeptember 19. YACI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart [6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér. Az adózók figyelmébe. Vác, szept. 16. A pénzügyminiszter körrendeletét bocsájtott ki, melyben megállapítja azon módokat, a melyek szerint az ex-lex alatt felgyülemlett adóhátralékok méltányossági szempontból behajtandók. A körrendelet kivonatban igy szó!: Az 1905. évből, valamint az 1906. év I. negyedéből származó adótartozásokat mindenki akként törlesztheti, hogy ennek az adótartozásánák felét 1906. október végéig, másik felét pedig 1907. végéig tetszés szerinti részletekben fizetheti be. Az 1905. évből s a folyó év I. negyedéből származó adótartozásokra nézve ezeket a befizetési kedvezményeket mindenki igénybe veheti anélkül, hogy eziránt folyamodnia kellene. Ellenben általában azok, a kik messzebbmenő halasztást kívánnak igénybe venni, valamint azok az évi 200 koronát elérő, vagy azt meghaladó adót fizető adózók, a kik ha nem is messzebbmenő halasztást, de kamatelengedést kívánnak igénybe venni, ebben csak úgy részesülnek, ha ezt kérelmezik. Az erre vonatkozó kérvények bélyegmentesen nyújthatók be akár a községi (városi) elő1- járóságnál, akár pedig a pénzügyigazgatóságoknál, sőt szóbelileg is előadhatók, mely esetben az előadott kérelem rövid tartalma az elöljáróság, illetőleg a pénzügyigazgatóság által foglaltatik Írásba. A halasztási és kamatelengedési kérelmek elbírálásánál a döntő szempontot az képezi, hogy az adózó vagyoni helyzetének, jövedelmi forrásainak s általában fizetési képességének figyelembe vételével anyagi érdekeinek sérelme, vagy éppen veszélyeztetése nélkül mennyiben 0és mily idő alatt képes tartozásának lerovására. A beiratkozások. Benne vagyunk szeptember napjaiba. A város képe egészen megváltozott. A vakációban egy pár pénztelen tisztviselő lézengett itthon, most pedig derék egészséges vidéki arcok mutatkoznak és aprótermetű, de jó nagy buksi fejű nebulók lepik el az utcákat. A könyvkereskedők nyájasak, mint egy nagy hozományú menyasszony, az igazgató pedig oly tiszteletnek örvend, mint egy miniszter. A beiratkozás megkezdődött azzal, hogy a jámbor szülő a tanulót megnyiratja. Csattog az olló a borbélyműhelyekben és megszabadul a gyerek a nyáron át angyali türelmes gyapjútól. Ezen fontos műtét elvégzése után a komoly arcú apa mellett (élénk kíváncsisággal megy be a fiú az iskolába. Beírják a nacionálét, az apa lefizeti a tandijat, könyvtárdijat, értesitődijat, tornadijat, beiratási dijat, önképzőkör dijat és még Isten tudja miféle dijakat. Barátságos beszélgetést kezd a direktorral, konstatálja magában, hogy egy nagyon kedves derék ember és azután kémleli az osztályfőnököt. Annak sok a dolga — de nagyon komor hangulatban van. A szülő mindazonáltal bemutatkozik, bemutatja a nemzet jövendő virágát, biztosítja a tanárt, hogy nem Az utólag kivetett, vagy azután kivetendő adónak az 1905. évre s az 1906. év I. negyedévre első részei ugyanoly elbírálás alá vonandók, mit az ezen időből eredő s már korábban kivetett, akár azután kivetendő adóknak az 1906. I. negyedévét követő időre eső része a folyó adó fogalma alá esik s minden naptári negyed közepéig pontosan befizetendő, e befizetés elmulasztása esetében pedig kamatok számítandók. Kivétel alá csakis a folyó év II. negyedére járó adó esik, a mely junius 15-ig kamatmentesen fizethető be s be nem fizetés esetén csak julius 15 - tői van késedelmi kamat számításának helye. Ha valaki folyó adóját, illetőleg ezzel felérő összeget fizet is be, az első sorban a hátrálékra könyvelendő, de a végrehajtási eljárás ellene csak akkor és annyiban foganasitható, ha és amennyiben a (olyó adó esedékesekké vált részleteivel s a korábbi tartozásoknak esedékesek <é vált részleteivel felérő összeget sem fizetne be. A ki oly összeget fizet, a melyek folyó adójának esedékesekké való részleteivel felérnek s a ki a folyó adóval felérő összegeken kívül 1906. október végéig az 1905. évből és a folyó év I. negyedéről eredő tartozásainak felével felérő összeget s 1907. végéig a tartozásnak másik felével felérő részleteket befizet, — nemkülönben az a messzebbmenő halasztásban részesülő adózó, a ki a folyó adójával 1 felérő részleteken kívül a hátrálékok esedéke- i sekké való részleteit is befizeti, végrehajtást j nem szenvedhet. Kamatszámításnak csak a következő esetekben van helye: a) Az 1905. évet megelőző időből eredő hát rálékoktól, ezek esedékességétől számítva egész a befizetés idejéig. b) Azoknak az adózóknak 1905 évre s az 1906. év I. negyedére eső tartozásai után, a kiknek évi adója 200 koronát eléri, 1906. julius 15-től kezdve. c) Az 1906. év II. negyedére járó adó után, tekintet nélkül az összeg nagyságára, 1906. julius 15-től kezdve. Önként értetik, hogy oly esetben, midőn a folyó adó kivetve nincs, a folyó részletek fizetése s mulasztás esetén a kamatok számítása a legutóbbi jogerős évi adókirovás szerint s az 1883. évi XLIV. t.-c. 39. és 41. §§-aiban megállapított módon eszközlendő. d) Az 1906. III. negyedére s az azontúl eső időre járó adók után az 1883. XLIV. t.-c. 41. §-ában a folyó adókra nézve előirt általános rendelkezéshez képest. e) Azon az 1905. évből s az 1906. év I. negyedéből eredő adótartozások után, a melyek habár évi 200 koronán aluli adót fizető adótartozóknak tartozásai is, de 1906. október végéig s illetőleg 1907. végéig be nem fizettetnek, valamint azon tartozások után, a melyekre nézve messzebbmenő, vagy kamatmentes halasztás adatott ezen határidők lejártának s illetőleg a részletek esedékessé válásának idején túl, a befizetésig szintén kamat számítandó stb. Felhívja a fenti körrendelet alapján, a város adópénztári hivatala mindazokat, kik a körrendeletben yészükre biztosított fizetési halasztást, illetve részletfizetési kedvezményt igénybe venni óhajtják : a városi adóhivatalban adókönyvecskéikkel mihamarább jelentkezzenek, hogy kérelmük a nyitott jegyzékbe idejekorán felvehető legyen. sok baj lesz vele, mert zseniális, fenomenális gyerek. Egy valóságos lángész, egy hibája van: kissé félénk, ijedős, otthon úgy tudja a leckét mint a viz folyás, de ha felhívják felelni, meg ijed. zavarba jön. A tanar úr nyájasan biztatja. Könnyebbült szívvel és lélekkel vonulnak a könyvkereskedésbe. A derék kalmár előhoz egy egész könyvtárt, a mi az első latinban szükséges. A szegény apa hamarosan számítást tesz, hány esztendő alatt olvasná végig, a mit a fiának egy év alatt megtanulni kell. A kereskedő biztosítja, oly könnyű stílusban van a tananyag megírva, hogy egyszeri átolvasás után, még ha nem akarja is, kénytelen a fiú megtanulni. Különben is hozzá teszi, hogy különben Uraságodnakfián meglátszik az értelem, az okosság és a kitűnő előképzettség. A sok könyv, mappa, pemzli, festék, plajbász, irótoll megvétele után vezet, az út, már úgy délfelé, a kosztosgazdához. A kosztosgazda többnyira ismerős, vagy jóbarát. Együtt ebédelnek, nagyon jó fogások kerülnek az asztalra a néni tömi a kis nebulót, az apa tiltakozik j ellene. De a néni megnyugtatja, nem mindig ! lesz ám ez igy, mert a diáknál fő a szigorú étrend, a gyerek szervezete ki nem bírja a gyomor és a szellemi megterhdtetést, már pedig még is csak az az első, hogy szellemileg legyen elegendőképpen megterhelve. Az apa tudomására hozatik, hogy mikor kelnek a háznál, mi a reggeli, ebéd. vacsora. Uzsonna után játszhat a gyerek egy kicsit, mert testi mozgás kell, azután tanul. Folyton szem előtt van, pajkosságot nem tanulhat, csavarogni nem szabad, a pajtásai válogatva lesznek, mert egy rossz gyerek tiz jót is elronthat. Az apa teljesen meg van nyugtatva s rögtön kifizeti az egy hónapi kosztpénzt és bár burkoltan, de jelzi, hogy hála Isten jó gyümölcstermése és méz-szüretje volt, a szőlője is szépen érik, meg bizony ő négy, öt disznót öl s csak a gyerek jó tanuljon, nem sajnál semmit, szívesen szolgál, meghozza áldozatot, mert tudja, hogy városban drága az élet. Ebéd után a gyerek kimegy a kapu elé aj várost bámulni; az apa és a kosztadó bácsSS- fekete kávé mellett komoly , beszélgetéshez? fognak. L. A bácsi ismeri jól a direktort is, meg a tanár urakat is. Melyik komoly, melyik nyájas. Az egyik megkívánja a magolást, a másik sokat ád az írásbeli dolgozatokra, az osztályfőnök szigorú ember nagyon, de igazságos! a harmadik meg van győződve arról, hogy az VAK (SOTTYÁN MÚZEUM
