Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-01-28 / 8. szám
Váci tíih l a r iskolatársak egymás után küldik kisebb, nagyobb adományaikat a zászlóalapra, addig két hatalmas adománynyal növekedett meg az egybegyült összeg. Megyés főpásztorunk, mihelyt a mozgalomról tudomást szerzett, azonnal száz koronái küldött dr. Göndör Sándor sportegyesületi elnöknek a nemes célra, a város tanácsa pedig azzal mutatta meg, hogy gondoskodásának állandó tárgya főgimnáziumunk, hogy kétszáz koronát szavazott meg e héten tartott ülésében a zászlóra. Örömmel tudatjuk ezt, mert látjuk az érdeklődést és a kezdeményezést oly helyeken, honnan minden jótékony kultúrintézmény méltán várhat is támogatást. A főgimnázium zászlója tehát meg lesz s azt a tavaszszal ünnepélyes zászlószentelés után fogja a sportegyesület átnyújtani az intézet igazgatóságának. Legközelebb megkezdjük az adakozók hosszú névsorának közlését s az adományok nyilvános nyugtázását lapunk hasábjain. Kérjük a tanügy barátait, a szülőket és a főgimnázium volt növendékeit, hogy adományaikat akár lapunk szerkesztőségéhez, akár a sporttagokhoz, kiknél gyültőivek is vannak, juttassák el, hogy legelső tanintézetünk zászlajával a tanügy barátainak érdeklődését, a növendékek háláját hirdethesse már legközelebb a kerületi tornaversenyen. — A második karton. Mint múlt évben is, az elsőnél a második kartonestély jobban sikerült s talán még jobb lesz, ha lehet, a harmadik és a farsang utolso mulatsága, a negyedik. A hölgyek szép számban, sőt, ez feljegyezni való, minden bájos táncosnőnek két táncos jutott, tehát senki sem panaszkodhatott. A kedélyességet növelte a dalárdának buzgó karnagya vezetése alatt előadott énekszámai a táncok után, pihenőkor. Borbéli/ István uj oldaláról mutatkozott be : igen sikerült helyiérdekű kuplékat énekelt, Babinszkij Mihály pedig a fővárosban széltében dallamos kupiék előadásával szolgált rá az elismerésre. A jó hangulatot, a szerdai esttel való megelégedést legjobban jellemzi az, hogy reggel négy óráig akartam, de a legény került hamarább a kezem ügyébe. Nekem aztán mindegy volt. Meghalt a legény? kérdezte a házmesterné. Fenéket halt meg. Csak a balkeze lett egy kicsit nyomorék, de én egészen nyomorék lettem. A lelkem . . . Soh se fogom kiheverni, mégis becsuktak két esztendőre. Ilyen az asszony nép, ilyen a törvény. Az asszonyok kivétel nélkül a rongyos munkás pártjára szegődtek. Siettek szőrnyűködni a női nem gonoszsága, elvetemedettsége fölött. Különösen az idősebbek. Erősen hajtogatták, hogy az ő idejükben jobbak voltak a nők. Csak mostanában romlott meg a természetük. A vasárnap csak hejuhujára való. A leányok rosszabbak, mint a legények. Miket beszélnek! A házmesterné neki eresztette a nyelvét s nagy hévvel erősítette, hogy ö elpirul, ha beszélni hallja őket. Aztán meg nekik áll feljebb, ők öntenek vitriolt. Kíváncsian néztek az őrszoba ajtajára. A sovány munkás ismét fölvette a lincselés ötletét. Az ilyen cemendát, a ki vitriolt önt, ott kéne agyon ütni, a hol érik. Úgy megráznám, mint Jézus a vargát. A körülállók nevettek. A hordár védelmébe vette a jogrendet. Mondom, nem okos beszéd az ilyen. Az a lány úgyis elveszi büntetését. Megkapja, a mire rászolgált. A rongyos munkás ingerülten válaszolt: Persze, hogy nem lehet. Nem engedik a rendőrök. Úgy vigyáznak arra a lányra,. mint precesszión a szentképre. Talán íiakkerben szállítják el. Igen, a zöld íiakkerben röhögött a suhanc. A munkás folytatta. Csak azzal bánnak komiszul a rendőrök, a ki őket bántja. Egyszer egyik pajtánem távozott el senki a Kúria nagyterméből. A jelenvolt hölgyek névsorát itt adjuk : Fleischmann Edéné leányával Etuskával, G. Havas Jolán, özv. G. Havas Adolfné leányával Etuskával, Hornyánszky Ambrusné leányával Ilonkával és Bercsik Gizikével, Hufnagel Imréné leányaival Pistikéval és Valikéval, Kacskovits Jenőné leányaival Esztikével és Ilonkával, özv. Meiszner Nándorné leányával írünkével, Roller Arminné leányával Fánikával, özv. Rostetter Keresztélyné leányával Reginával,éVelzer Alajosné Velzer írünkével, Velzer Lajosné leányaival Mancikával és Anicával. — A magyar ipar érdekében. Vörös László kereskedelmi miniszter rendeletet bocsájtott a törvényhatóságokhoz. A körrendeletben előrebocsájtja, hogy hivatali elődjének kibocsájtott körrendeletében már meg vannak állapítva azok a kikötések, melyek a szállítható mezei vasútak engedélyezése és üzembevétele iránt a törvényhatóság első tisztviselője által hozandó határozatban a honi ipar támogatása és védelme érdekében érvényre juttatandók. E rendelkezéseket aminiszterhatározottabban körülvonaiozni kívánván az ellenőrzés hatályosabb eszközlése céljából elrendeli, hogy a már előirt kikötés helyett a törvényhatóság első tisztviselője részére a következő kikötések vétessenek föl: A vasútépítéshez kizárólag a hazai vasipar termékei használandók és általán a vasútépítés összes szükséglete, ide értve a járműveket és forgalmi eszközöket is, hazai ipar' utján fedezendő. A külföldi beszerzés csakis a kereskedelmi miniszter előzetes engedélyezése alapján eszközölhető. A vasút műtanrendőri bejárásának elrendelését célzó kérelem előterjesztése alkalmával tartozik az engedélyes a felhasznált anyagok, gépek stb. használati részletezésénél igazoló okmányok kíséretében bejelenteni, hogy honnét szerezte a vasút építésénél fölhasznált, illetve alkalmazott anyagokat, gyártmányokat, valamint a forgalomban lévő járműveket. A mennyiben ez alkalommal kitűnnék, hogy a^ említett előzetes engedély nélkül külföldön tett volna az som belekötött az egyik rendőrbe. Tyűh, hogy helybenhagyták. Az hittem lepedőben viszik haza. Ebben a pillanatban egy rendőr lépett ki. A házmesterné hozzátolakodott. Kedves biztos úr, nem halt meg az a legény ? — Melyik legény? — A kit vitriollal öntöttek le. A rendőr nem válaszolt. — Komisz pugris, mormogta a munkás. — Azt hiszi, neki találták fel a világot. Öt perc múlva egy halvány, szőke asszony jött ki az őrszobából, kendőjét mélyen szemére húzva. Szeme körül élénk pirosság mutatkozott. A sirás nyoma. A tömeg halkan suttogta : Ez az ! Néhány perc múlva ismét két rendőr jött ki. A munkás megszólította az egyiket: Mondja, miért eresztik szabadon az ilyet ? Mi baja van vele ? — kérdezte a rendőr. Nekem semmi, de annak, a kit vitriollal leöntött. A rendőr flegmával válaszolt. — Öntött nyavalyát, nem vitriolt. Hát mi volt, kérdezte a hordár. Semmi, az ura részeg volt, elitta az eszét, pénzét s elakarta venni a fülbevalóját. Utcai botrányt csinált, bevittük egy kicsit. A csődület egy perc alatt szétoszlott. Csak a hordár és a rongyos ember maradt az őrszoba előtt. Az előbbi megszólalt: — No, ugy-e, hogy a férfiak között is akad komisz ? A rongyos ember kelletlenül válaszolt: Nem mondom, hogy nem akad . . . Aztán, mint a kit a kudarc ért, lassan eloldalgott. Zöldi Márton. engedélyes beszerzést, ezen beszerzés értékének 20 százalékával egyenlő birsággal fog sújtani. — Kinevezés. Dr. Krayzell Béla kir. bírósági aljegyzőt, városunk ifjúságának rokonszenves tagját, ugyancsak a váci járásbírósághoz jegyzővé nevezték ki. Mi is üdvözöljük! A városi mérnök a vizvezeték előmunkálatairól. Hübschl Kálmán városi mérnök áttanulmányozta városunk vízvezetékére vonatkozó iratokat s tapasztalatairól részletes jelentést adott, be a városnak. Köztudomású, hogy a vizkutatásokra az első lépések megtörténtek Varga József mérnök közben jöttével s a Buki-források vizét a bakteriológiai és a vegytani intézetek megvizsgálták, de a vizsgálat eredménye nem volt kedvező. A város mérnöke szerint a rossz eredmény nem ok arra, hogy belőle szomorú konzekvenciákat vonjunk le. Felkereste a napokban a földművelésügyi minisztérium egészségügyi hivatalát s megállapították, hogy az eddigi vizkutatás s ennek alapján a vízminták vizsgálat végett való elküldése nem történt eléggé szakszerűen és előrelátóan s hogy legalább is korán vettek vízmintákat a vegyvizsgálatra. Ezért azt kívánja, hogy a további munkálatokkal ő, a városi mérnök bizassék meg. mert a minisztériumban nyert felvilágosítások alapján azoket szakszerűen el is készítheti. Ha aztán az adatok együtt vannak, a város tekintettel szerény anyagi helyzetére, kérheti a földművelésügyi minisztert, hogy vízvezetékünk kivitelének terveit a minisztérium díjtalanul készíttesse el s ennek alapján az árlejtést a várofe megtarthatja. így a város 15-20 ezer korona tervezési költséget megtakaríthat, a mi még csak nőhet, mert Varga mérnök, miként lapunkban is jeleztük, éppen most közel hatezer koronás befektetést kivan, hogy a vizvezeték előmunkálatait folytathassa. A tanács és a pénzügyi bizottság* bizonyára megfogadja mérnökének szakszerű tanácsát, szakítani fog Varga mérnökkel és a további nagy munka vezetését Hiibschl Kálmán kezeire bízza. — Szinelőadás jótékony célra. A váci iparosok műkedvelői febrár 4-én a Kúrián előadják Tóth Ede népszínművét, a Falu rosszát. A befolyó jövedelmet a váci építő- és ácsiparosok könyvtár-alapjára és a városi kórházra adják. — Gyűlés az iskolaszékben. Iskolaszéki gyűlés volt 21-én Bucsek István apátkanonok elnöklete alatt, ki kegyeletes szavakban emlékezett meg Balás Imre iskolaszéki tag elhunytéról, aki az iskolaszéknek szorgalmas tagja és számvizsgálója volt. Az iskolaszék az elparentálást állva hallgatta meg, az elhunyt érdemeit jegyzőkönyvbe megörökitette és erről a gyászoló családot értesítette. Balás Imre helyére Korpás Márton, mig Bhlás Lajos rozsnyói püspöknek eltávozásával megüresedett helyre Udvardg Kálmán fog behivatni. Bejelentette az elnök, hogy a városban 267 oly elemi iskolai tanuló van, kik eddig még be nem iratkoztak. A városi tanács erélyes intézkedésére a beiratkozás karhatalommal fog keresztülvitetni. A polgári leányiskola kibővítését, valamint a régi tantermek mennyezetének kijavítását a nagy szünidőre halasztották. Ebben a gyűlésben határozták el az egyházi elnök ajánlatára, hogy grófpüspök alapítványának kamataiból a tanítók fejenkint 100 korona segélyben fognak részesülni. Mlinkó Erzsébet tanítónőnek újabb három havi szabadság iránti kérelmét kedvezően intézték el. Végül az uj iskolában levő tanítói lakásról is volt szó de ez ügyben az iskolaszék a jövő gyűlésben fog határozni, mert az uj iskolában a tanítás valószínűleg csak a jövő tanévben veszi kezdetét.