Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-08-15 / 63. szám
2 Váci Hírlap A hatalom rááll ez úton a törvény alapjára, mert érdeke kivánja, hogy uralma törvényesnek latszassék s annak is tartassák. Nyílt, ellentétbe a jogrenddel nem helyezkedik, törvényt akarva meg nem szeg, a tilosba lépni nem kíván. De keresi a réseket jogszabályainkban. az intézmények gyengéit s az emberek gyöngeségeit. hogy maga azokon áttörhessen s emezek ebbe félszeg értelmezéssel könnyen belenyugodjanak. Igv lesz az alkotmány sáncműveinek hiányosságából jogcim a hatalom számára, hogy hatáskörét tágítsa, fékein könynyitsen s az alkotmányosságot illuzóriussá tegye. Nem kell hosszasan bizonyitnunk. hogy ez a módszer közszabadságainkra s a jogrendre sokkal veszedelmesebb a nyílt erőszaknál és önkénynél. Mert emezt a nemzet ellenállása sakkban tarthatja s egy-egy fordulat a játszma feladására kényszerítheti, — mig amott a nemzet maga volna koeffektor abban, hogy a hatalom alkotmányunk résein át betörhessen közjogi szabadságainkba s ezeket a féktelen közhatalmak egoizmusával lassankint teljesen megsemmisítse. Felelhetünk immár a főkérdésre: hogy mi a szankciója annak, ha alkotmányunk biztosítására uj jogszabályokat alkotunk. Betömjük velük a réseket, uj támasztó falakat állítunk a gyengülő oldalfalak mögé, magasabbra emeljük a bástyázatot, uj sarok tornyokkal zárjuk el annak benső udvarait, melyek önkormányzatunknak tartvák fönn s ez által lehetetlenné teszszük, hogy a hatalom a maga törvényes jogköién az alkotmányosság látszatával s a törvényes jogrend megtörése nélkül túlterjeszkedjék. Ez építkezés által rászorítjuk a hatalmat, hogy vagy megmaradjon az alkotmányos fékek keretei közt. vagy pedig nyiltao lépjen át a jogtalanság és törvénytiprás kockázatos és végzetszeiű útjára. Százszor is meggondolja minden legitim hatalom, mielőtt az illegitim utak lejtőin megindulna végzete felé. A törvényesség biztosítékai tehát valóságos alkotmány-biztosítékok. kukatzának, de sok erre az bolha férög. No! Nondok hát magyarok? Ja! Aszondi. De mondok hallám tsak hátha nimötül tsipta mög a magyar bolha, rántsa tsak föl a britsesszrokját mög keresőm a betyárkát. Erre oszt tsufot mondott, mög a kanja azt, hogy „pite hinausz.“ Mondok se túrós, se almás pite, azt a kétfelyű sast imádó pólyákba párosított, tsipás mivoltját a gyantaszinű sárga pofádnak, de ha nem tudsz magyarul beszélni hát ugass, de nimetül ne pöfögj, mert oda szólítok a fokossal erre aszondi „bauer“ momdok ammeg a biró vót Vátzon a kúriába, tán ismeritek? Nem szóltak. Én kiegyenesedtem köptem egyet a lábuk elé és el litzöltem a parkikertbe. Hát ilyen Tsiz. A vizet bele a Rimából hordik, mert kifürödte a sok nip az előbbit, a kúra viz mög — jobberrű nem is szólni, tsak a szigyön, hogy ha otthon ettül böffentenék, tudom a Száraz Laci szomszéd aszondaná: „Tán rothadik kend belül szomszéd ?“ Isten áldja mindnyájunkat. Hidassy ötsémet. Kalló nevölt fiamat, mög a létrahosszú Bárdos ifiúrat, a Ratsek hétköznapi komámal együtt. Mondja mög nekik tisztelőm őket a legutolsóig. Szógája. Tsiz 1906. julius 8. Dömbörgei István fürdő vendég úr. U. i. Malyd irok még, de most igön mortzos vagyok, a nimet beszéd után. — Igazán gyesznóság az anyánk nyelvit nem zöngeni! Isten álgya mög. Helyi és vidéki hirek. . — Piaristák uj generálisa. A piaristák legutóbb Rómában tartott egyetemes gyűlésükön elejtették Brattina Adolfot, ki Vácon is járt néhány hónap előtt s ki a reform ügyében vagy négy házat meglátogatott s megválasztották Sanchez Kai. József spanyol piaristát. A tudományosabb spanyol tartomány régi harcot folytat az olaszokkal, kik Magyarország huszonöt házát akarták megnyerni e küzdelemben, de, mint az esemény mutatja, számításukban csalódtak s igy magyar piarista-rend továbbra is fenmarad régi szervezetében. A magyarok a spanyolokkal szavaztak, mert a rend alapitója spanyol volt, mert többen a magyar piaristák közül, például Gsaplár, Erdélyi,spanyol folyóira tok ha írtak, sőt Körösi Albint, a madridi és barcelonai akadémiák tagjuknak választották spanyol költők magyarra fordításáért. — Esküdtek kisorsolása. A pestvidéki esküdbiróság harmadik ülésszakára, mely szeptemberben lesz, szombaton sorsolták ki az esküdtek Verebélyi Ignác tá.dai biró elnöklése mellett. Vácról rendes esküdtek lettek : Havas János főerdész, Torday Jenő kereskedő, ifj. Korpás Pál kereskedő, Depoy János mészáros és Grünhut József fakereskedő. Pótesküdtnek kisorsolták Haidfeld Alajos kereskedőt és Tragor Ernő bornagykereskedőt.- Eljegyzés. Dlélik István, a háromszéki takarékpénztár főtisztviselője, Sepsiszentgyörgyről eljegyezte Barna Arankát, dr. Barna Ignác dudapesti kir. Ítélőtáblái biró leányát. Gratulálunk ! — A rókus-napi uszóverseny. Rókus búcsú napján, csütörtökön délután fél öt órakor a váci sportegyesület uszóversenyt rendez a Pokol mellett levő kis Dumjágban. Ma, szerdán délután megy végbe a tiz kilométeres uszóverseny Verőcétől Vácig. melynek bizonyára sok érdeklődője lesz. A rókus-napi verseny programja ez: I. Gyorsúszás ötven méterre. (Elsőnek nagy ezüst, másodiknak és harmadiknak bronzérem.) Indulnak: Csányi László, György Mihály, Hornung Gyula, Millmann Aladár, Roller Ármin, Tóth Sándor. II. Gyermekverseny 50 méterre. (Elsőnek, másodiknak, harmadiknak és negyediknek bronzérem) első előfutamban indulnak: Hochmayer Béla, Jánosdeák Jenő, Järer Gyula, Juhi Tivadar, Kemény Endre, Kemény Tibor, Krakker Béla. A második előfutamban indulnak : Koch Elemér, Natonek Dezső, Natonek István, Németh Gusztáv, Olaj Gyula és Scheffer Sándor. III. Juniorok versenye. (Elsőnek nagy ezüst, másodiknak ezüst, harmadiknak bronzérem.) 200 méterre. Neveztek : Csányi László, Csuka Endre, Korpás Ernő, Roller Ármin, Schmidt Tinor. IV. Főverseny 100 méterre. (Elsőnek nagy ezüst, másodiknak bronzérem.) Indulnak : Csányi László, György Mihály, Hornung Gyula, Roller Ármin és Walla László. V. A gyermekverseny döntő futama. Idulnak az első és második előfutam első három helyezettje. VI. Mellúszás (handicap) 100 méterre. (Az elsőnek ezüst, másodiknak és harmadiknak bronzérem.) Nevezők: Millmann Aladár (0 mp. hátrány), Csuka Endre (15 mp. hátr.) Roller Ármin (16 mp. hátr.) Walla Iván (20 mp. hátrány.) VII. Handicap 100 méterre. (Az első ezüst, a második, harmadik bronzérem.) Indulnak: Millmann Aladár (0 mp. hátrány), Lengyel Lajos (9 mp. hátr.) Koch Aurél (11 mp. hátr.) Juhi Tivadar (14 mp. hátr.) Roller Ármin (17 mp. hátr.) Walla Iván (19 mp. hátr.) György Mihály (23 mp. hátránynyal).- Halálozás. Dr. Krnó Iván ügyvéd, dr. Krno Péter ügyvéd fia, fiatalon, 33 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. A szomorú hir mindenkit, a ki a fiatal ügyvédet ismerte, megdöbbentette. Nem volt múltja, az egész élete csendben folyt le. A szülők szeretetétől könnyezve végezte el iskoláit, lett ügyvéd s dolgozott csendben. Előzékeny, figyelmes úri ember volt, tisztelték, becsülték. Nehány, talán két héttel ezelőtt lett beteg. A szülői gondoskodás mindent elkövetett, hogy életét megmentse, tanárokat hozattak, de a szervezet felmondta a szolgálatot s kiszenvedett az ifjú ember, ki előtt az élet örömei most nyíltak volna meg. A részvét a mélyen sújtott szülők iránt megnyilvánult az egész városban. Koszorúk halma borította a rideg koporsót, a részvétnyilvánitók siettek érzelmeiknek kifejezést adni. Utolsó útjára, a középvárosi sirkertbe is az ifjú ügyvéd s a család tisztelőinek nagy száma kisérte el. A megható gyászszertartást Szommer Gyula ev. lelkész végezte Gyurics fegyintézeti és László rákospaiotai lelkészekkel. A gyászháznál megható imát mondott, az evangélikus templomban pedig gyászbeszédet tartott az elhunyt fölött, mely után a gyászmenet az evangélikus temetőbe kisérte ki a fiatalon elhunyt ügyvéd hült tetemét. Nyugodjék békében ! — Arany-estély Gödön. A gödi egyesület, mint múlt számunkban jeleztük, szombaton este Arany János emlékére felállítandó emléktábla javára tánccal egybekötött hangversenyt rendezett. A műsor ez volt: 1. Arany János: Tetemre hívás. Szavalta: Osváth József. 2. Schubert: Aufenthalt. (Liszt Ferenc átiratában.) Zongorán előadta Szalay Ernőné. 3. a) Thomas : Andante religioso : b) Simonetti : Madrigal. Hegedűn előadta: Streliski Dávid. Zongorán kísérte : Kovács Sándor. 4 Lili keringő. Énekelte : Lévay Margit. Zongorán kisérte : Szalai Ernőné. 5. a) Kovács Sándor-: Praeludium : b) Field : Bondol, Zongorán előadta • Kovács Sándor. 6. Műdalok. Énekelte: Szoboszlay Zoltánná. Zongorán kísérte: Szalai Ernő; é. 7. Bihari Primacialis magyarja. (Zsadányi átirat). Hegedűn előadta: Streliski Dávid. Zongorán kisérte: Kovács Sándor. 8. Magyar toborzó. Táncolták: Erdélyi Mariska. Jeremiás Magda, Erdélyi Rózsika és Jeremiás Erzsiké. A hang verseny minden számát a nyaralókból álló közönség szívesen fogadta s a közreműködőket tapssal jutalmazta. A szép műsor után tánc következett, mely reggelig tartott. — A piszkos Dumapartiról. A következő közérdekű felszólalást kaptuk : Tisztelt szerkesztő úr, mint dunaparti lakos is jól tudja, hogy po.olni a korzón nem szabad, a kit rajta érnek, a rendőrkapitány úr ugyancsak szigorúan elbánik azzal. Hát jól van, ebbe bele kell nyugodni. A Dunapart üdülő hely, ott pornak, piszoknak nem szabad lenni. De akkor aztán tessék egyenlő mértékkel mérni. Bátor vagyok közölni, hogy a korzót október óta (!) nem söpörték! A mit az eső lemosott, az a szemét eltűnt, a többi ott van. Már most kérdem, hogyha egy idegen közénk vetődik, mint gondolkodik a mi köztisztaságunkról főleg pedig ha egy „üdülő hely“-nek e tisztaságát látja. De azt is kérdezhetem, hogy ki árt jobban az üdülőhelynek, ha egy hónapban egyszer szőnyeget porol a rácson, vagy az, hogy a szemét és piszok hónapokon ott áll a poros utón. De nagy szerencsénk volt, kogy annyi esőt adott az idén az ég! Tisztelettel egy dunaparti lakos, a ki azt hiszi, hogy a többi dunapartiak nevében is irta meg ezt a felszólalást. — Drágább lesz a hús! A főváros húsinségének hatását mindenütt érzik az országban. És mert a mi városunk esik legközelebb Budapesthez, nekünk kell legelső sorban azt megérezni. Mint értesülünk, az izr. statusquo
