Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-07-25 / 57. szám
Huszadik évfolyam. 57. szám. Vác, 1906. julius 25. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér. Ne adjuk el a búzát! Vác, július 23. Itt-ott kisebb zavarokkal, de egészben rendesen foly már az aratás áldásthozó munkája a magyar föld aranykalászos hullámzó gabonatengerében. A mig azonban az aratásnak eredménye elé megnyugvással tekinthetünk, addig az eredmény biztosításának főeszköze: az értékesítés igen nagy gondot okoz mindenkinek, a ki csak egy kicsit nyitott szemmel tekinti a budapesti börzén mostanában végbemenő eseményeket. Nem hallunk egyebet, mint kínálatot és kínálatot, az árak pedig morzsolódnak lassankint lefelé, mintha Magyarországnak magának legalább is akkora termése volna, melylyel egész Európa szükségletét fedezni képes volna, holott a börzei hírek szerint az egész világnak ismét a legjobb termése van, a fölöslegek exportja mindenütt gondot okoz és a mi rendes vevőink más államok fölöslegéből sokkal könnyebben és sokkal olcsóbban elégíthetik ki szükségletüket. Magyar gazda tehát tégy számítást, mibe kerül neked egy métermázsa búza előállítása s ha csak valamit nyerni tudsz, siess azonnal az eladással, nehogy később még alacsonyabb kényszerárakon tudj csak búzádon túladni! A magyar búza és egyébb gabonatermény értékesítésére a /. évi március hó 1-én életbelépett uj vámtarifa hatása alatt jelentékeny mértékben megjavult. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének és az OMGE-nek erélyes sürgetésére ugyanis sikerült kivinni, hogy az uj vámtarifában a szerződéses vámtételek búzára 6'30 K., rozsra 5 80 K., zabra 4'80 K., tengerire 2 80 korona. Ennek folytán kétségtelen, hogy a külföldi államok csak abban az esetben képesek a közös vámterületre gabonát exportálni, ha a szállítási költségeken felül a búzát 6 00, a rozsot 5'80, a zabot 4'80 és a tengerit 2'80 koronává'- olcsóbban tudják adni, mint a mekkora árat odahaza, vagy más importra szoruló államokban elérhetnek. Az a kérdés tehát, vájjon a nemzetközi piaci árak hogyan állanak ma és hogyan fognak állani a jövőben ? A búza jun. 3 » tói jul. 4 ig terjedő időben októberi határidővel jegyeztetett.: Budapesten 15'98 kor. Berlinben 20 8í „ Párisban 2196 „ New-York 15'62 „ Liverpool 17 49 „ Azt látjuk tehát, hogy a nemzetközi piacokon — New-York kivételével — mindenütt magasabb a búza ára, mint Budapesten. Mi ennek az oka ? Talán az, hogy a földmivelésügyi m. kir. minisztérium becslése szerint az idén 3 millió q.-val nagyobb lehet a búzatermésünk, mint volt az elmúlt évben? Talán túltermeléssel állunk szemközt? Szó sincs róla. Az egész nem egyébb, mint árak mesterséges lenyomása, a mit kedves szövetséges, azaz immár szerződéses társunknak, az osztrákoknak köszönhetünk. Ugyanis Ausztria eddig búzaszükségletének tekintélyes részét Oroszországból, a Balkánállamokból és Amerikából fedezte. Az idén azonban, mivel március hó 1-én az uj autonom vámtarifa életbelépett és a búzára szerződéses megegyezés szerint 6 kor. 30. fill, vám esik, azt többé nem teheti, mert ez a vámtétel oly mayas, hogy az idegen búza behozatalát szinte lehetetlenné teszi. Ennek folytán az osztrákok látva azt, hogy reánk vannak utalva, minden erejükkel oda törekednek, hogy legalább a lehető legolcsóbban kapják azt, a mit kedvük ellenére tőlünk kénytelenek vásárolni. Ezért — Bécshen nem lévén határidős tőzsde — a budapesti piacra halomszámra dobják a papirosbuzát s azzal mesterségesen iparkodnak a búza természetes árkialakulását leszorítani mindaddig, mig szükségletüknek legnagyobb részét fedezték. Biztosra veszik, hogy a magyar gazdák a búzának tekintélyes részét ilyen alacsony áron is el fogják adni. A magyar gazdáknak a maguk érdekében minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy Ausztriának ez a reménye teljesedjék és azon lenni, hogy a budapesti börzén az osztrákok érdekében működő árlemorzsoló szövetkezet felsüljön. A gazdák ne törődjenek a budapesti börze hivatalos árjegyzésével, hanem a búza árát maguk szabják meg a világ piaci árainak alapján. Ne feledjék el első sorban a magyar gazdák azt, hogy minden a közös vámterületre behozott búza métermázsája után 6 korona 30 fillér vám fizetendő. A mi azt jelenti, hogy mire pl. a newyorki búza, a mai árjegyzések szerint hozzánk ér. annak q.-ja 15'92q-6'30 = 21'22 K. ára. Azaz valóban még több, mert hiszen ehhez még a szállítási költségek is járul- 1 nak. Ezek pedig elég tekintélyesek. így pl. 1896-ban: | New-l7orkból Rotterdamba 1 tonna 12 54 K., egy q. szállítása tehát P25 K.-ba kerül. La Platából Hamburgba 1 tonna 17 50 K., egy q. szállítása tehát P73 K.-ba kerül. Ghikagóból New-York - Hamburgba 1 tonna 22'21 K., egy q. szállítása 2'22 K.-ba kerül. Tegyük föl, hogy ezek a díjtételek az óriási konkurrencia következtében 1896 óta még 50°/0-kal olcsóbbak lettek, még akkor is elég tekintélyesek. Hozzájuk számítandó még a vasúti költség. Erre vonatkozólag szolgáljon tájékoztatásul, hogy a MÁV. nak önköltsége tonnakilométerenkint 0 9 fillér. Tehát a MÁV.nak, ha 1000 kg. tömegárut 1 kilométernyire szállít, 0-9 fillér a költsége. Ezeket tudva, búzánkat semmi szin alatt ne adjuk olcsón, hanem nézzük azt, hogy miként jegyeztetnek a New-York, Chikagó és liverpooli búzák és ezen árjegyzéshez 5 — 6 koronát hozzáadva, állapítsuk meg búzánk árát. Jelenleg ez legalább 20 kor. Ennél olcsóbban senki se adja a búzáját, mert ezen ár mellett az amerikai behozataltól nem kell tartanunk, de még attól sem kell félnünk, hogy a Balkán-államok, |vagy Oroszország búzája fog hozzánk beözönleni, mert hiszen akkor ezen országokban a búza árának legfeljebb 14 koronának kellene lennie, hogy az importőr a 6 korona 30 filléres vámot megfizethesse és a mi búzánkkal versenyezhessen. Ne feledjük, hogy Ausztria ránk van utatva és hogy búzából minimális az, a mit a vámkülföldre vittünk eddig is, a jövőben pedig, ha a vám következtében még többet küldhetünk Ausztriába, az még’kevesebb lesz. Igaz, hogy sok gazdának nehezére fog esni az, hogy a búza egy részét, úgy a mint a cséplőgépből lefolyik, azonnal el ne adja, de utóvégre is igénybe veheti a közraktárakat, előleget vehet fel és nyugodtan megvárhatja, mig az árak elérték természetes magasságukat. De sikeres lesz a munkánk, ha visszatartjuk a búzát és ha a kisgazdákat is arra buzdítjuk, hogy ne adják el a búzát, mig 19—20 kor. árt nem kapnak. Az idei aratás eredménye attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek szervezkedni és magunkat visszatartani attól, hogy gabonánkat. azonnal kényszeráron el ne adjuk. Gondoljuk meg azt, hogv az ország egész gabonatermését 140 millió q.-ra vesszük föl s átlagban csak 2 koronával tudjuk jobban értékesíteni, ez évi 280 millió K. több bevételnek felel meg. Olyan bevétel, melyet a vámvédelemnek köszönhetünk s a melyért cserébe védelmezzük és vesszük az., osztrák ipari cikkeket. Sz. Z. Helyi és vidéki hirek. — Prónay Dezső báró arcképe. Pestmegye törvényhatósági bizottsága még annak idején elhatározta, hogy a nemzeti ellenállás vezérének, Prónay Dezső bárónak, a jóléti bizottság elnökének arcképét megfesteti a megye díszterme számára. Vastagh GycTrgy festőművész most fejezte be az életnagyságu képet, melyet ez év őszén ünnepiesen fognak leleplezni. — Az új ezredparancsnok itthon. Báró Marschall Gyula dandárparancsnok elfoglalta állását Pécsett, utódja báró Nagy Gyula honvédhuszárezredes most vette át hivatalosan a hatodik honvédhuszárezred parancsnokságát. — Áthelyezések a siketnémáknál. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Nécsey János gyógypedagógiai tanárt a siketnémák körmöcbányai intézetétől a siketnémák kaposvári intézetéhez, Láng István gyógypedagógiai tanítót a siketnémák kaposvári intézetétől, ugyanezen minőségben, a siketnéinák szegedi intézetéhez, Váradi Zsigmond gyógypedagógiai tanítót a gyengeelméjűek budapesti intézetétől ideiglenes vezető-tanitói minőségben a siketnémák körmöcbányai intézetéhez, Bihary Károly gyógypedagógiai tanítót a siketnémák váci orsz. intézetétől ideiglenes vezető-tanitói minőségben a siketnémák pozsonyi intézetéhez, Iván József gyógypedagógiai tanítót a gyengeelméjűek budapesti orsz. intézetétől jelenlegi minőségében a siketnémák váci orsz. intézetéhez, Müller Lajos gyógypedagógiai tanítót a siketnémák jolsvai intézetétől jelenlegi minőségében a siketnémák aradi intézetéhez, végül Schreiner Ferenc gyógypedagógiai tanítót a siketnémák soproni intézetétől és Zemkó Péter áll. tanítót a siketnémák szegedi intézetétől, mindkettőt jelenlegi minőségben a siketnémák budapesti intézetéhez, mint a tanítóképző gyakorlati iskolájához, a szolgálat érdekében áthelyezte.
