Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-07-11 / 53. szám
Huszadik évfolyam. 53. szám. %, <n Vác, 1906. julius 11. VÁCI HÍRLÁP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és. kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkirlt 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér. A lövőház feltámasztása. Vác, július 10. Valami nagy rajongás fogja el a váci ember lelkét, ha a lövőházról esik szó. Megcsillan a szeme s a dicső múltba szállnak gondolatai. Mikor Vác nyári élete ott folyt le, hétköznapon is népesebb volt az árnyas, kedves hely, mint most egy szép vasárnapon. Mikor még nem rozsdásodtak be a fegyverek s álltak a céltáblák és a mai vendéglős-lakásból izgatottan lesték, ki talál „szöget“. Nagyobb büszkeség volt ez minden másnál. A máskor szolid családapát ez kicserélte és szinte látván csapongó jó kedvét, nem ismertek rá hozzátartozói. A lövőház tagjai közé tartozni, büszkeség volt s áhitatos tisztelet járt ki a jó, jobb és legjobb lövőnek. Ma hetvenötén vannak a városban, kik tagjai a lövőháznak. Majdnem mindannyia tagja volt már abban az időben, mikor a lövőház fénykorát élte s ma csupán a kegyelet követeli tőlük, hogy a tagsági járulékokat fizessék, pedig igazán évek bosszú sora óta nem kapnak semmit, sőt mióta nyilvános vendéglővé tették a száz évesnél idősebb épületet, a nem fizetők ép oly jogokat gyakorolnak (legfeljebb közgyűlésen nem szavaznak) mint a kik régi tagjai a lövőháznak. Az öreg intézményt, melynek oly sok szép napja volt még egy negyed századdal is azelőtt, most felakarják támasztani. Két év óta közgyűlést sem tartottak, most is csak második összehívásra akadt tizenkét tag, a ki érdeklődött a levőház sorsa iránt. Az egész országban megszűnt az érdeklődés a lövősport iránt, mert a régi lövőházaknak sem modern fegyver-felszerelés, sem terület nem áll rendelkezésre. Szemere Miklós erőszakolja még, midőn fejedelmi beruházásokkal égés:: kis uradalmat rendezett be lövőháznak Szentlőrincen. Esztergomban, azt olvassuk, feltámasztják a mélyen alvó lövőházat és Szemere Miklós, tekintettel Köbölkút közelségére, megígérte meleg (értsd pénzbeli) érdeklődését. Más helyről még hire sem jön, hogy érdedlődnek a lövőház iránt. Pedig van vagy száz ilyen egyesület az országban. Vácon a lövőház dicstelen jelenéért a mai vezetőséget s ennek látható fejét, dr. Freysinger Lajost okozták. A legjobb barátai merték nyiltan hirdetni ezt s nem gondolták meg, hogy bárki állott volna a lövőház élén, az eredmény ugyanez lett volna, mint az ország minden lövőházának sorsa mutatja. A lövészet megszűnt mindenütt s ha dr. Freysinger hibás, csak abban lehet az, hogy a társas életet nem tudta fenntartani, a mi még másutt úgy, a hogyan, megvan. Az elégtételt megkapták. Huszonhét év után dr. Freysinger Lajos visszavonult a főlövészi ,-tisztr.égtől. A-választói listára kinyomatta, hogy maga helyett kér mást választani és az évszázados lövőház élére Milténiji Aurélt állították, kinek agilitását, páratlan munkakedvét, mindenki ismeri s tőle várják a lövőház feltámasztását. A közgyűlésen allövészek lettek : Dr. Tragor Ignác, Tragor János, Rappensberger Andor (Millmann Géza helyett), Velzer Alajos. Választmányi tagok 1900—1908. évre: Váró Károly (Gajáry Géza helyett), Intzédy Soma, Velzer Lajos, dr. Franyó István, Kemény Gusztáv, UrsZiny Arnold. 1905 — 1907. évre: dr. Morfin Zsiga, Nikitits Sándor, dr. Pauer Béla, Roller Ármin, Reitter Ödön, Tragor Ernő.-1904 - 1906. évre: Alberty Ferenc, Hufnagel Imre (Bauer Mihály helyett), dr. Göndör Sándor, Tragor Károly, Velzer Kálmán, dr. Zádor János. Számvizsgálók: Meiszner Rudolf, Fóti Gyula és Krenedits Ferenc (Trümmer Sándor helyett). Dr. Tragor Ignác kijelentette, hogy nem vállalja az allövészi tisztet, melyhez két év előtt is tudtán és akaratán kivül jutott. Dr. Freysinger elegikus hangon búcsúzott s elmondotta, hogy 27 év előtt Benkár Dénestől vette át a főlövészséget, akkor vagyonilag a lövőház helyzete a lehető legrosszabb lábon állt s ha egyebet nem is értek el e negyed századnál hosszabb idő alatt, legalább az adósságoktól tisztázták a lövőházat. A közgyűlésnek, melyen, mint mondtuk, tizenkét tag volt jelen, ezzel vége is lett volna, ha dr. Zádor Jánosnak nem jut eszébe, hogy a 27 évet jutalmazni kell. indítványozta, hogy dr Freysinger Lajos főlövész érdemeit jegyzőkönyvbe iktassák és válaszszák meg örökös diszelnöknek. Természetesén egyhangúlag elfogadták. Vége volt a közgyűlésnek. Esti mulatságra (tűzoltók estélye volt) készülődtek s az a néhány tag, ki a régi lövőházat szeretnék vissza-Mi az élet? Mi az élet ? Erre egy hírneves humorista azt monda: „Az élet“ bohózat számtalan felvonásban, telve homályos jelenetekkel. Személyek : A férfin — csodálatos állat. Az élet — kedvese. A nő - kigyója. A sors — udvarmestere. A remény — dajkája. A szerencse — hamis, kétszínű barát. A szaglás, hallás, látás, Ízlés és tapintás, — szolgaszemélyzete. Gyöngeség, szenvedély, hiba, tévedés stb. — kellékek, maszk (magyarán: emberi dolgok.) A nézőtér: a föld: a cselekvény addig játszik, mig engedélyezve van. Helyárak : Első hely: gyakran becsülettel és észszel lesz fizetve. Az állóhelyen levő közönség rendesen adós marad. Az élet éltető kedve a szerelem, legnagyobb kincse a megelégedés, legbiztosabb jószága az egészség, legjobb vigasza az alvás, leghűbb orvosa: egy igazi barát. Csak az a kár, hogy az emberi élet oly rövid! Mit alkothattunk, ha csak p. o. 70 évig élünk ? Mathuzálem ... ez volna a mai korba való, ez volna az ember! Ő 999 évig élt! Hagyjuk el az utóbbi kilencet, vájjon melyikünk él addig? Nem csoda, mert minden ember 40 éves korában lesz csak okos, azaz ak kor tér észre, azután, ha még él 30 évet, oly dühös bolond lesz, csakis azért, hogy miért nem lett előbb okosabb! Pedig örülnie kellene, hogy 40 éves korában nőtt be a feje lágya, mert ha 20 éves korában jön meg az esze, akkor 50 évet se él meg: meghal. Lehetetlen, hogy ép eszű ember 30 évet józanul töltsön e világon. De tudják-e kedves olvasóim, miért iett Mathuzálem 969 éves ? Én tudom, s önöknek, — ha követik tanácsomat, elmondom. Mathuzálem azért lett oly öreg, mert csak 185 éves korában nősült meg ! Tessék megpróbálni és biztosíthatok bárkit, hogy e magas kort eléri. Vannak, kik az életet a vasúthoz hasonlítják. Az ember egész élete olyan, mint a vaspálya. A bölcső a pályaudvar, a sir az utolsó stáció! Az ember léte vas erőszakkal van szűk korlátok közé szorítva. Azt hiszik olvasóim, hogy mi embernek örömest születünk ? Ne bigyjék ! De születnünk kell! A mint az ember a világra jön, kiabál, ordít, az égalj egészen idegen előtte! Azelőtt azt mondták: „Megpillantotta a napvilágot!“ — most ezt mondhatjuk : „Megpillantotta a világ sötétségét s e tudat sokáig némává teszi!“ S hogy miért él némely ember csak 50—60, vagy 70 évig, holott 100 éves lehetne, azt a modern orvostudománynak köszönhetjük. Minél zajosabb az élet, annál gyorsabb az utazás a végcél felé s miként a vasút a föld magaslatait megfutja, úgy futjuk meg a nehézség utalt. Az emberi életben sok magas hegy j van, melyet átlépni bajos, sőt lehetetlen, sok sötét alagúttal találkozunk, melyen keresztül törnünk kell, sokat kell a vágányon mennünk, hogy előre haladhassunk. Az élet vasútján az igazgató: a sors; a mérnök ; a szerencse, a véletlen : kalauz : az öt érzék: a mozdonyvezető; a szenvedélyek: a fűtő ; az ész és szellem: a pályaőr, mindezek mellett szerencsétlenség és kár nincsenek kizárva s mégis az élet vaggonjában kell maradnunk, még ha a szerencsétlenség elkövetkezett is. S a ki előbb ugrik ki a kocsiból, mielőtt az utolsó stációnál nem mondják: „Most szállj ki!“ annak teste és szelleme örökké meg van semmisítve ! Végül megénekelem az ember életét hasonlatokkal — de prózában : A koldus élete — hosszú böjti prédikáció. A polgár élete — hírlap A lump élete - ditiramb (bordal.) A szolga élete — levél, melynek végén ez áll: „alázatos szőlgája.“ A kacér nő élete — rövid időre kiállított váltó, mely ellen folyvást óvatol, ha lejárt. A vén leány élete — almanak, melybe különféle irók szerelmi történeteket és verseket írtak. A modern költő élete — a valóság szatírája. Az élvhajhász élete — kéjutazás, mely azonban csak egy pillanatra szól. Az orvos élete — a betegnek szóló nekrológ. A hiú ember élete — önéletrajz, mert mindig magáról beszél. A napszámos élete — naptár, mert egyik naptól a másikig él. Az ünnepek azért vannak benne vörös betűkkel nyomtatva, mert akkor véres verejtékkel szerzett pénzén szórakozhatik. VAK BOTTYÁN MÚZEUM
