Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-06-20 / 47. szám

2 Váci Hírlap Helyi és vidéki hirek. Az adófizetés kedvezményei. Vége az ex-lexnek. Az ország kijutott a tör­­vényenkivüli állapotból és az államháztartás ismét a rendes kerékvágásba lépett. A rendezett viszonyoknak első gyönyöre, hogy újra szabad adót fizetni. Ezt ha az ember nem is tudja, eszébe hozzák a pénzügyminisz­ternek a pénzügyigazgatókhoz, adófelügyelőkhöz és a törvényhatósági közigazgatási bizottsá­gokhoz intézett körrendeletéi. Ezekből a körrendeletekből mindenekelőtt megtudjuk, hogy az 1905-ik évből és az 1906-ik év első negyedéből származó adótartozások első felét 1906. október végéig, második felét 1907. október végéig kell kifizetni. Ez a halasztási kedvezmény mindenkit meg­illet és külön halasztási engedélyért senkinek sem kell folyamodnia. Természetes, hogy ez nem áll a még 1904-ből hátralékos adókra. Ezek nem exlexbeli adó­hátralékok és ezeket mindenkinek pontosan és azonnal, késedelmi kamatokkal együtt le kell fizetni. Ellenben nem kell késedelmi kamatot leróni a kétszáz koronánál kisebb évi egyenes adót fizetőknek és a nagyobb adófizetők is csak ez év julius 15 ike után fizetnek késedelmi adót. De nem csak a kisebb adófizetőkkel szemben — a kiket a miniszter a pénzügyigazgatósá­goknak különös figyelmébe ajánl — méltányos Wekerle, hanem a nagyobb adófizetőkkel szem­ben is elmegy az engedékenység legszélsőbb határáig. így a pénzügyigazgatóságok a védéken 500 koronát meg nem haladó tartozásoknál az 1908. év végéig terjedő fizetési részleteket is engedélyezhetnek. Amidőn még fölemlitjük, hogy a miniszter intézkedett az adókivető-bizottságnak gyors egybegyülésére és meghagyta, hogy a kivetett adót mindenütt nyolc napig kilajstromozzák, röviden el is mondtuk a miniszteri rendeletek egész tartalmát. Nem mondjuk, hogy okvetlenül népszerűek lesznek ezek a rendeletek — elvégre adóról van szó, — annyi azonban bizonyos, hogy Ez az a szabály, a mely alól nincs kivétel. Nekem tehát van okom remegni, kétségbeesni, hogy az élelmiszerek drágulása lesz az a szirt, a melyen reményeim hajója megfeneklik és alá­merül. Elza : Ugyan kérlek . .. Vilma: Ez igy van, édes.em. Oh, nekem nin­csenek illúzióim, én reálisan fogom fel az életet. Elza: Hibásan fogod fel. Vilma: Hibásan ? Elza: Úgy van. Az álláspontod hibás s en­nélfogva . . . Vilma: És miért hibás az álláspontom ? Elza : Mert ekzisztenciádat egy idegen férfiú keresetképességére alapítod. Vilma: De hát mit tegyek? Elza: Tedd, a mit én teszek. Alapíts ma­gadnak önálló, független társadalmi pozíciót s akkor nem leszel ráutalva arra, hogy egy férfi tartson el. Ellenkezőleg, ha igy fordul a sor­sod, esetleg te tarthatod el . . . Vilma : Hogy én tartsam el a férjet ? Köszö­nöm, abból nem kérek. Ezt átengedem a fe­minista apostoloknak. Ohó, van eszembe ! Hisz ez a legnagyobb őrültség, a mit a nő elkövet­het. Teringettét, anyáink sokkal okosabbak vol­tak. Azok azt mondották a férjnek : tessék kín­lódni, bajlódni, tessék alkotni, szerezni, mi majd segítünk elkölteni. Punktum. Ez az egyetlen Wekerle pénzügyminiszter létére is méltányosan rendelkezett. Különösen a szegény emberekkel szemben volt méltányos, a mennyire ezt az ex-lex alatt megviselt állampénztár megengedi. — Nyári közgyűlés a városházán. Csü­törtökön délután négy órakor tartja meg a vá­ros képviselőtestülete nyári közgyűlését.A hosszú tárgysorozatból kiemeljük a következő ponto­kat : A polgármester bejelenti Trammer Sán­dor pénztáros halálát s felhatalmazást kér az állásnak pályázat utján való betöltésére. We­kerle miniszterelnök válaszát, a város üdvözlő­sürgönyére bemutatják. Az Ábrahám-féle telkek megvásárlása ismét szóba kerül, de aligha ha­tároznak, mert nyár lévén, kellő számú város­atya nem lesz jelen a közgyűlésen. A megüre­sedett második számtiszti," iktatói és kiadói ál­lásokra is ezen a közgyűlésen írják ki a hatá­rozatokat. A városi tisztviselőket, dijnokokat, rendőröket, szolgákat méltán érdeklő nagy kér­désről, a fizetésjaoitásról ez a közgyűlés fog határozni a pénzügyi bizottság véleményes je­lentése után. A harmadik patika kérdése is szóba kerül, a nyári közgyűlés mond véleményt arról, hogy szükség van-e harmadik gyógy­szertárra. — Működni kezd az adóprés. Vége az ex­­lexnek, kezdik a III. osztályú kereseti adó ki­vetését is. Nálunk e hó 22-én, pénteken kez­dődik a városházán, hol bizonyára a bizottság meg fog győződni a folytonos szegényedésről s látni fog egy csomó zálogcédulát, melyeket az „adóalanyok“ fognak felmutatni. Szives ol­vasó, mire e sorokat olvasod, bizonyára a ke­zeid közt lesz a hivatalos invitálás, hogy „saját érdeked“ követeli, hogy az adók tárgyalásán megjelenjél. A pénzügyigazgatóságot Pétery pénzügyi titkár fogja képviselni s a tárgyalá­sok az egész jövő héten eltartanak. — Egy váci gimnazista találmánya. JNé­­hány hét óta nagy horderejű találmányról be­szélnek a városban s növeli annak érdekessé­gét, hogy a feltaláló ifjú e nber, a váci főgim­názium végzett nyolcadik osztályú tanulója, Viz Elemér. Az ambiciózus ifjú találmányáról, mely ha beválik, Viz Elemér ezzel az egy alkotásá­val gazdag ember lesz, a következőket mon­okos álláspont, mit a nő a társadalomban el­foglalhat. Elza: Pfuj, Vilma! Tudod-e, hová vezet ez az álláspont végső következményeiben ? Vilma: Nem tudom, de nem is vagyok rá kiváncsi. Elza: Nos hát én megmondom. Ez az állás­pont a nőt a háremhölgy színvonalára sülyeszti le, olyan nőnek a színvonalára, a kiben nincs etikai érték, értelmi tartalom, a ki . . . Vilma : Megállj!. .. Háremhölgy . . . Lássuk csak ... Én nem is találom olyan borzasztónak. Elza : Mit mondasz ? Vilma : Csak értsük meg egymást. Abba én sem tudnék beleegyezni, hogy egy férfi szivén osztozzam. Az kellemetlen, lealázó s hozzá na­gyon komplikált. De érts meg. Ha, teszem, egy szultán olyan háremet tartana, a melyben csak egyetlenegy háremhölgy van s ha ez a szultán udvariasan felszólítana, hogy ezt az állást, mely esetleg nyugdíjjal, vagy végkielégítéssel van összekötve, foglaljam el . . . Elza : Elfoglalnád ? Vilma : (Vállát vonogatva.) Az állást talán nem, de az álláspontot mindenesetre. Elza : Hallod, te borzasztó vagy! Vilma • Dehogy. Csak van álláspontom ! Zöldi Márton. dották el nekünk: Régi törekvésük a tekniku­­soknak, hogy az akkumulátorokon az ólom­­oxydot minnél behatóbb összekötésbe hozzák magával az ólommal. Szükséges ez azért, mert az akkumulátor töltésekor a folyamat az ólom­­lap felületén kémiai változást hoz létre, az ólom ólomoxyddá válik, a mi pedig már természe­ténél fogva porlékony ; tehát magáról az ólom­lapról is könnyen leválik. Szinte számtalan azoknak a szerkezeteknek a száma, mely által a minium (ólomoxyd) leporlását akarták meg­gátolni, de a legtöbb szerkezet olyan kompli­kált és oly kevés gyakorlati értékkel birt, hogy még a szabadalmazása sem fizette ki magát. Minden tekintetben uj a Viz-féle szerkezet. Ez az akkumulátor szerkezetnél a minium (mely­nek mennyiségétől függ az áram befogadó ké­pesség : capacitas) a maximum, tehát sok ára­mot képes befogadni, mig az ólomváznak súlya, mely a miniummal vegyül és annak összetar­tására szolgál, a minimum, de anélkül, hogy ezáltal az akkumulátor tartóssága egy cseppet szenvedne. A minium alkohollal való prepa­rálás által az ólommal teljesen összeáll, úgy annyira, hogy oly erőszakot, mely a mostani szerkezet mellett a készülék tönkrejutását — vagy erős megrongálását — vonná maga után, meg sem érzi. Olyan esetekben, a hol az ak­kumulátor nagy rázásnak, lökéseknek van ki­téve, mint pl. vasúti kocsikban, villamos auto­mobilokban, ez a szerkezet felülmúlhatatlan, a mennyiben hónapokig elműködhetik anélkül,hogy a használatnak észrevehető nyomai látszanának rajta. Ez pedig tekintve az akkumulátorok mostani drágaságát igen nagy megtakarítást jelent. Ezzel a szerkezettel a vasutikocsik vi­lágításának kérdése egy csapással meg lenne oldva. Maga a szerkezet is annyira egyszerű, hogy előállítási ára sokkal csekélyebb a mos­taniaknál. Az első javított minta még ez évi május hó első feleben elkészült Bakk József újpesti postatiszt költségén. A készülék kipró­bálása május hó 28. és 29-én éjjel történt meg a váci fegyintézet áramával 'lörök Soma ellenőr engedélyével, mit Lukács József főgimn. tanár, az ifjú feltaláló pártfogója eszközölt ki számára. A kísérletezés rövid időre félbemaradt, az edé­nyek összetörtek, mert az akkumulátorok szál­lítás közben lezuhantak, azonban ez az apró kellemetlenség is újabb bizonyítéka lett a ké­szülék tartósságának, a mennyiben a lapok ezt meg sem érezték. A kísérletek folyamán pedig a készülék kifogástalannak bizonyult. Viz Ele­mér a tárgyalást — a találmány értékesítése ügyében — már megkezdette néhány céggel. — Esküvő. Hidasi] Ferenc kedves leányá­nak, Ilonkának tegnap délután esküdött örök hűséget a székesegyházban Szabó Gyula György budapesti gyüjtőfogházi tiszt. Boldogság kisérje életüket! — A lövöház életjelt ad magáról. A váios legöregebb egyesülete, a 118 éves lövőház tulajdonosa gyűlést tart e hó 29-én esetleg, ha nem érdeklődnek kellő számban a tagok, julius 8-án délután öt órakor. Ez az éves köz­gyűlés, úgy látszik, jelentős lesz az egyesület történetében, mely bizony az utóbbi évtizedek­ben csak annyit jegyzett fel a legszebb nyári üdülőhelyről, hogy a lövőházat nyilvános ven­déglővé tették meg. A tárgysorozat 3-ik pontja szerint a választmány előterjesztését tárgyalják az egyleti működés fejlesztése és a lövészet ügyében. Megtörténhetik tehát, hogy a lövőház újra feltámad s talán 114 ik esztendejében már a régi szép napokat fogja élni. Különben dr. Freysinger Lajos főlövész által egybehívott érdekes közgyűlésnek ezek lesznek a tárgyai: 1. A főlövész évi jelentése. 2. Az 1903 — 1905. évi számadások előterjesztése és a pénztári

Next

/
Thumbnails
Contents